Kétéltűek a dinók árnyékában
Ahol a legkisebb is számít

A bakonyi felső-kréta (kb. 85 millió éve) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről lett híres. Talán ismertek még az innen előkerült moszaszaurusz és a krokodilok, de a kisebb állatok csak alig. Ahogy a szavannát sem csak az oroszlán lakja, így a dinók korában is rengeteg kisméretű gerinces állat élt. Ezek az apró csontok, fogak és egyéb mikrofosszíliák igen fontos adatokkal egészítik ki az egykori élővilágról kialakult képünket.

Írta: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár)

Hogyan lehet a kicsi, néhány milliméteres csontocskákat megtalálni?

A nagy csontokat, ha nem is túl könnyen, de észre lehet venni a feltárás során, míg a milliméteres nagyságrendűek könnyen megbújhatnak az üledékben. A megoldás a már nagy csontokra egyszer átvizsgált üledék beáztatása és leiszapolása. Ez nem más, mint az agyag és a finomhomok kimosása az üledékből szitasoron keresztül, melynek során a mikrofosszíliák feldúsulnak a vizsgálandó anyagban. A leletek kicsiny volta miatt a kiszárított üledékből mikroszkóp alatt válogatjuk ki azokat.

iszapolas_a_bakonyi_dinolelohelyen_pekker_peter.jpgIszapolás a bakonyi dinó-lelőhelyen (Pekker Péter felvétele)

Mit láthatunk, ha a mikroszkópba nézünk?

 A leggyakoribbak a mikrofosszíliák között a magvak, halak, kétéltűek és gyíkok csontjai, krokodil- és dinófogak, valamint a tojáshéjtöredékek. Apró, fontos elemek a kirakós játékban.

Békák és a furcsa, szalamandraszerű jószágok

Gyakoriak az Albanerpetontidae-félék csontjai, melyek szalamandraszerű, 5-6 cm-es állatkák voltak. Két békafajt is sikerült kimutatni a területről. A Bakonybatrachus fedori az ősibb korongnyelvű, míg a Hungarobatrachus szukacsi a modern, valódi békákat képviseli.

szalamandraszeru_ketletu_es_bekacsontok_iharkutrol_szentesizoltan_1.jpg

Szalamandraszerű kétéltű- és békacsontok az iharkúti felső-kréta lelőhelyről (Fotó: Szentesi Zoltán)

A Hungarobatrachus a csípőcsontjának felépítésből adódóan nagy valószínűséggel állandóan a vízben tartózkodott, és erőteljes testalkatú, jól úszó béka lehetett. A Bakonybatrachus csípőcsontja a mai unka-félékéhez hasonlít a legjobban, így talán az életmódja sem különbözhetett sokban. Valószínűsíthető, hogy többnyire a vízparton ücsörgött, és veszély esetén menekült csak a vízbe. Az Albanerpetontidae-félék nagy szemürege az éjszakai életmódjukra utalhat. A koponyacsontjaik méretükhöz képest vaskosak és erőteljesen díszítettek, mert valószínűleg beásódó életmódot folytattak az egykori folyótól távolabb, magasabb területen.

az_iharkuti_keteltuek_feltetelezett_elohelyei_szentesizoltan.jpgAz iharkúti kétéltűek feltételezett élőhelyei (készítette Szentesi Zoltán)

A bakonyi kétéltűek ősföldrajzi jelentősége

 A korongnyelvű békák (mint amilyen a Bakonybatrachus is) jelenlegi ismereteink szerint európai eredetűek, innen terjedtek el világszerte. Valószínűleg az Albanerpetontidaek is kontinensünkön alakulhattak ki, de lényegesen kisebb területet (Európa, Észak-Amerika, Marokkó és talán Közép-Ázsia) népesítettek be a földtörténet során. Ez nem annyira a kis méretükkel, mint inkább kisebb mozgékonyságukkal lehetett összefüggésben. A Hungarobatrachus a valódi békákhoz sorolható, melyek Afrikában alakulhattak ki kb. 95-100 millió évvel ezelőtt. Afrika ekkoriban a déli nagy földrész, Gondwana része volt, míg Európa, Észak-Amerika és Ázsia az északi Laurázsia kontinenst alkotta. Mivel a bakonyi ősgerinces lelőhelyen mindkét ősi kontinensre jellemző kétéltűek maradványai megtalálhatóak a leletanyagban, valószínűleg az egykori terület egy faunakeveredési zóna lehetett. Ma már tudjuk, hogy az a keveredés kimutatható a nagytestű állatok (pl. krokodilok és dinoszauruszok) között is.

keteltuek_a_keso_kretaban_szentesizoltan.jpg

Kétéltűek a késő-krétában (készítette Szentesi Zoltán)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr38450806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • megamovieboy: @bandigyerek: Azt próbálom mondani, hogy nem olyan biztos, hogy a tudásoddal és a rendelkezésre in... (2019.10.22. 09:40) Miért lékelték a koponyájukat őseink?
  • KittenbergerKutatás: Nagyon jó cikk, körültekintő, alapos. Egyetlen kicsi tévedés: Kittenberger 4 és fél évet töltött I... (2019.10.17. 13:09) Kittenberger papucscsőrűi
  • turista60: s a szunyog irtásról még nem is beszéltem,a permetezés után úgy estek le a fáról mint az esö.sok m... (2019.09.14. 13:36) Remeték a Mátrában, egyre kevesebben…
  • Pic: @liberalnazi dickheads: Hallod, látod, érted kolléga??? Azt mondja: ÁRTALMATLAN Ha van rajta a ... (2019.09.13. 01:08) Igazságot a repülő csótánynak!
  • Első mohikán: @múzeum: Gyerekkoromban, a hetvenes évek-nyolcvanasok elején rengeteg szarvasbogárral -és a többi... (2019.08.27. 10:46) ADNI JÓ

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg