Hogyan határoztak botanikust a századelőn?
Tréfás botanikushatározó - A hónap műtárgya, 2016. február

A tudósokra gyakran gondolunk úgy, mint mindig komoly emberekre, akiknek az életét teljesen kitölti kutatási témájuk, és gyakran elfeledkezünk arról, hogy ők is különböző karakterű és humorú, hús-vér emberek. A régebben élt kutatók is megelevenednek, ha naplóikat, levelezésüket olvassuk, vagy kortársaik véleményén keresztül ismerjük meg őket.

Írta: Pifkó Dániel

Jávorka Sándor (1881–1961) hagyatékában, melyet a Magyar Természettudományi Múzeum tudománytörténeti gyűjteménye őriz, egy 12 oldalas géppel írott kézirat található, melynek címe Határozókulcs a magyar flóra területén működő ama botanikusok felismerésére, akik az Album Kleinianumban ábrázoltattak. Budapest 1912. szeptember hó 25.-én.

 

honap_mutargya_februar_5_web_700px.jpg

Ez a rövid munka ötven, a XX. század elején aktív botanikus határozókulcsba szerkesztett jellemzését tartalmazza. A szellemes, gyakran szarkasztikus szöveg szórakoztató módon mutatja be szinte a teljes szakmát. És vajon mi lehetne alkalmasabb forma arra, hogy röviden ismertessük egy kor botanikustársadalmát, mint egy – a növények azonosítására is használt – határozókulcs, mely a legfontosabb karakterisztikus bélyegeket használja fel? A külső megjelenésük mellett személyiségük legszembetűnőbb jellegzetességeire és munkásságuk legfontosabb eredményeire épül a munka. A kulcson végighaladva, mely elsősorban a fejen található szőrözöttségen alapszik, meghatározhatjuk a korszak botanikusait, és ha eljutottunk az adott személyig, ott néhány soros, csípős megjegyzéseket sem nélkülöző jellemzés található róla.

honap_mutargya_februar_6_web_700px.jpg

Az Album Kleinianumhoz készült tréfás botanikushatározó

Klein Gyula köszöntésére

A határozó gépelt szövegének címlapján szerző nem található, és a mű címében említett „Album Kleinianum” után is hiába kutattunk a könyvtári adatbázisokban, így a határozó megszületésének körülményei kezdetben rejtélyesek voltak, segítséget csak a rajta szereplő dátum (1912) jelentett, mely arra utalt, hogy a munka valamilyen fontos eseményhez kapcsolódóan készült.

1891-ben alakult meg Királyi Magyar Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztálya (a jelenleg is működő Botanikai Szakosztály elődje), amely összefogta a kor – ekkor már jelentős létszámú – botanikus közösségét. A szakosztály szervezte üléseken a tudományos előadások és a szakmai párbeszéd mellett lehetőség volt fontos évfordulók megünneplésére is. A szervezet 1902-től folyóiratot is kiadott Növénytani Közlemények, majd 1909-től Botanikai Közlemények néven. Ezekben a lapokban nyomtatásban is megjelentek a szakosztály ülésein készült jegyzőkönyvek. Az egyik ilyen jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy a szakosztály 1912. szeptember 25-én tartott 178. ülésének egyetlen tárgya Klein Gyula (1844–1915) üdvözlése volt, a tanári működésének 40., szakosztályi tagságának pedig 20. évfordulója alkalmából.

Klein Gyula akadémikus, egyetemi tanár és a Növénytani Szakosztály elnöke, a botanikus közélet egyik központi szereplője volt ebben az időben, így érthető, hogy az eseménybe a teljes botanikus társadalom bekapcsolódott. Az ülésen Mágocsy-Dietz Sándor (1855–1945), a szakosztály alelnöke köszöntötte Klein Gyulát, majd beszéde végén egy albumot adott át neki: „Irántad érzett mély érzésünknek látható kifejezést is óhajtunk adni ebben az albumban, a melyben tisztelőid arczképét találod.

Mágócsy-Dietz Sándor (1855–1945)

A fejtetőt rövid, puha, felálló ritkás szőrözet fedi, a mely oldalt és hátul sűrűbb szőrzetbe megy át. Ugy a fejbőr, mint az arc szinte minden uj faj hallatára haragos vörössé változik, de minden fajbevonás hallatára ismét felderül.

Mágócsy-Dietz Sándor a 19. század nyolcvanas éveitől kezdve a „hazai botanikai mozgalmak hangadó, majd vezéralakja” volt. Sokoldalú botanikus, aki a növényélettan és növényszervezettan mellett erdészeti és szőlészeti botanikával, illetve növénykórtannal is foglalkozott, egyik fő műve az Erdészeti Növénytan. A Budapesti Tudományegyetemen 55 évet dolgozott mint tanársegéd, majd tanár. Önálló tanszéket teremtett a növényrendszertannak és a növényföldrajznak. 1908-tól a Budapesti Egyetemi Botanikus Kert igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Természettudományi Társulatnak 70 évig tagja, alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Mágócsy jelentős munkát végzett a növénytan népszerűsítésében is, több mint 300 ismeretterjesztő cikke jelent meg.

Ez volt tehát az Album Kleinianum, ötven botanikus arcképével, melyhez mint melléklet készülhetett el a tréfás határozó. Sajnos az album hollétéről nem tudunk, így azt sem tudjuk biztosan, hogy az albummal együtt, esetleg egybekötve nyújtották-e át a határozót, vagy az csak néhány botanikus számára volt hozzáférhető. A gépelt másolaton lévő pontos dátum mindenesetre arra utal, hogy a határozó az albummal egy időben készült el az ünnepségre.

Szerzője ismeretlen?

A határozóval kapcsolatos másik rejtély, hogy vajon ki készítette. A Jávorka Sándor hagyatékában fennmaradt géppel írt példányon semmi nem utal a szerzőre, ennek ellenére a tudománytörténeti gyűjtemény tárgyleírása szerint a szerző a kiváló taxonómus, Szabó Zoltán (1882–1944) volt, aki később maga is volt a Növénytani Szakosztály elnöke, és levelezései alapján jó humorú ember lehetett. Szabó Zoltán egyébként szerepel a „meghatározandó” személyek között is.

Ezzel szemben egy, a közelmúltban összeállított bibliográfiában Ernyey Józsefnek (1869–1945) tulajdonítják a munkát, aki a Magyar Természettudományi Múzeum első főigazgatója volt. Ernyey számos tudományterületen otthonosan mozgott, elsősorban tudománytörténeti munkáiból ismerhetjük, így nyilván maga is számos tudománytörténeti szempontból érdekes munkát gyűjtött össze. Jól ismerhette a botanikus szakmát is, hiszen gyógyszerészként számos kapcsolódási pontja volt a botanikával. Ernyey maga is tartott néhány előadást a Növénytani Szakosztályban, ennek ellenére a határozóban nem szerepel a neve.

A bibliográfia adatai szerint a Tréfás határozónak létezik kőnyomatos formája is. Ha a határozónak készült is nyomtatott változata az ünnepi alkalomra, az csak néhány példány lehetett, feltehetőleg „hivatalosan” nem jelent meg, ezt bizonyítja, hogy az eseményen jelen lévő Jávorka Sándornak is csak egy géppel írott másolata volt belőle, és más példányokat sem ismerünk a könyvtárakból.

Akárki is volt a határozó szerzője, jól ismerte a botanikus szakmát, és kiváló humora volt. Sokat elárul a korabeli botanikus szakma hangulatáról is ez a határozó. Ilyen merész munka nehezen születhetett volna máshol, mint egy jó hangulatú közösségben, ahol az emberek egymással rendszeres szakmai és emberi kapcsolatot ápolnak.

Szabó Zoltán (1882–1944)

 „Képe ráncos, orra egyenes savanyuképű, háta görbe. Rájött, hogy a Knautiáknak hét bőre van és ezt mind külön lehet lehuzni és kiadatni

 Szabó Zoltán a botanika számos ágával foglalkozott, publikációi jelentek meg növényrendszertan, növénymorfológia, növényföldrajz, agrobotanika és mikológia témában. A 30-as évektől a genetikai kutatásai is hozzájárultak elismertségéhez.

1905-től Mágócsy-Dietz Sándor mellett tanársegéd, majd tanár a Budapesti Tudományegyetemen, de tanít a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán is. 1923-ban ő alapította a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen belül a Mezőgazdasági Növénytani Intézetet (a gödöllői Szent István Egyetem Növénytani Tanszékének elődje), melynek első professzora volt. 1941-től haláláig a Pázmány Péter Tudományegyetemen, a növényrendszertani és növényföldrajzi intézet, valamint a Budapesti Egyetemi Botanikus Kert igazgatója. 1931 és 1934 között a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke. Nemzetközileg is elismert kutatója volt a Mácsonyafélék családjába (Dipsacaceae) tartozó varfű (Knautia) és fejvirág (Cephalaria) nemzetségeknek, melyeknek monografikus feldolgozását is elkészítette.

 A Tréfás határozó a magyar botanikatörténet igazán különleges darabja, amely szellemesen rajzolja meg egy tudományterület keresztmetszetét a hosszú 19. század végén, a boldog békeidők utolsó éveiben. Megelevenedik egy eltűnt világ, beleláthatunk egy kicsit az egykori szakmai életbe és résztvevőinek humorába. A határozót olvasgatva az általunk tisztelt elődök nevei a herbáriumi lapokon és tudományos cikkek lapjain mintha kevésbé lennének már porosak.

A hónap műtárgya februárban megtekinthető a Ludovika téri Kupolacsarnokban.

honap_mutargya_februar_1_web_700px.jpg

 A hónap műtárgya a kiállításban (Fotó: Kovács Eszter)

honap_mutargya_februar_2_web_700px.jpg A hónap műtárgya a kiállításban (Fotó: Kovács Eszter)

honap_mutargya_februar_3_web_700px.jpg A hónap műtárgya a kiállításban (Fotó: Kovács Eszter)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr328370094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg