Kell-e tartanunk itthon a Zika-vírustól?

Az utóbbi hetek egyik vezető híre, hogy a számos latin-amerikai országban diagnosztizált magzati fejlődési rendellenességek kialakulásának oka a kevéssé ismert Zika-vírus okozta fertőzés. Mind több hír jelenik meg arról is, hogy egyre több országban, köztük európaiakban is találtak Zika-vírussal fertőzött személyeket. Számos nemzeti és nemzetközi egészségügyi szervezet adott ki a riasztást a vírus járványos terjedése és a lehetséges kártétel veszélye miatt. A hír a médián keresztül az emberek sokaságához eljut, és bizony legtöbbünket aggodalommal tölt el, ha újabb fertőző betegségek felbukkanásáról értesülünk.

zika_em_cdc_280116_tiff.pngA Zika-vírus transzmissziós elektronmikroszkópos felvétele (forrás: CDC/ Cynthia Goldsmith, http://phil.cdc.gov/phil/details.asp?pid=20487)

Írta:
Bakonyi Tamás,  Szent István Egyetem, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Soltész ZoltánKétszárnyúak gyűjteménye (MTM)  

De mi is a Zika-vírus?

A Zika-vírus egyike a Földön eddig azonosított több mint 70 flavivírusnak. A flavivírusok nemzetsége onnan kapta nevét, hogy a sárgaláz (latin nevén Febris flava) kórokozója ennek a csoportnak az elsőként azonosított tagja. (Egyben az elsőként leírt emberi vírus is a sárgaláz vírusa.) A flavivírusok sok szempontból hasonlítanak egymásra: legtöbbjüket vérszívó ízeltlábúak, leggyakrabban csípőszúnyogok vagy kullancsok terjesztik.

A flavivírusok gerinces gazdáikban (főként emlősökben és madarakban), valamint ízeltlábú közvetítőikben (vektorokban) okoznak fertőzéseket. A fertőzött vektor (csípőszúnyog vagy kullancs) vérszíváskor a nyálában levő vírusokat a gazdaszervezetbe juttatja, ahol elszaporodnak a sejtekben, és egy-két héten belül a véráramba jutnak. Ha ekkor egy újabb csípőszúnyog vagy kullancs szív vért a gazdából, a vírus annak a sejtjeit is fertőzi, szaporodik bennük, majd további néhány nap vagy hét múlva eljut a vektor nyálmirigyébe, és a nyállal ürül. Előfordul, hogy a vírus az ízeltlábú ivarsejtjeibe is eljut,s így az utódok vírussal fertőzötten születnek. A flavivírusok (illetve más, ízeltlábú vektorok által terjesztett vírusok) tehát még akkor is fennmaradnak egyes területeken, ha ott a gerinces gazdák száma alacsony, vagy azok immunrendszere megvédi őket a fertőzéstől (pl. a fertőzést korábban átvészelt vagy védőoltásban részesített szervezetek).

zika-11.jpgA flavivírusok legtöbbje melegebb éghajlatú területeken fordul elő. Ennek legvalószínűbb magyarázata, hogy mind a gerinces gazdák, az ízeltlábú vektorok száma és fajgazdagsága nagyobb a trópusi területeken, mint a mérsékelt vagy hideg égövben. Számos flavivírus képes fennmaradni hidegebb éghajlati viszonyok között is. Magyarországon a kullancsok terjesztette, agyhártya- és agyvelő-gyulladást okozó vírus (kullancs-encephalitis vírus), valamint a csípőszúnyogok terjesztette nyugat-nílusi láz vírusa, illetve az Usutu-vírus előfordulásáról tudunk.

A nyugat-nílusi láz vírusa mind emberekben, mind állatokban (főként lovakban és madarakban) okozhat lázas megbetegedéseket vagy agyvelőgyulladást. Az Usutu-vírus főként egyes vadmadárfajokban okoz agyvelőgyulladást, bár emberi fertőzéseket is leírtak már. A trópusi flavivírusok közül talán a legismertebb a sárgaláz vírusa, míg a leggyakoribb a dengue-láz vírusa. Ezek a vírusok elsősorban emberekben okoznak lázas, általános tünetekkel, bőrkiütésekkel, olykor vérzésekkel és májkárosodással járó megbetegedéseket. A meleg éghajlatú területeken emberek tízmilliói vannak kitéve a fertőzés veszélyének.

A sárgaláz ellen évtizedekkel ezelőtt sikerült hatékony oltóanyagot kifejleszteni, ezért lehetőség van a fertőzés megelőzésére. A dengue-vírussal szemben a közelmúltban került kereskedelmi forgalomba oltóanyag, ám ennek hatásosságáról még nem áll rendelkezésre elegendő adat. Számos további flavivírusnak van közegészségügyi jelentősége (pl. a japán encephalitis vírus, a St. Louis encephalitis vírus, a Murray-völgyi láz vírusa, stb.), közéjük tartozik a Zika-vírus is.

A Zika-vírust Ugandában fedezték fel, amikor kimutatták a Zika-erdőbe kísérleti okokból kihelyezett, majd lázas tüneteket mutató bundermakákóból. Később Afrika számos országában, Indiában, több távol-keleti országban és Mikronéziában (Óceánia) is igazolták az előfordulását, valamint több csípőszúnyogfajban is megtalálták. Ezeknek a csípőszúnyogoknak mindegyike az Aedes nemzetséghez tartozik. A vírus gerinces gazdáinak a köre nem teljesen ismert. Leggyakrabban emberek és majmok fertőzéseit írták le, de egyes vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy kisemlősök (pl. rágcsálók) is fertőződhetnek.

Emberekben a betegség általában viszonylag enyhe formában nyilvánul meg. A fertőzést követő néhány napos lappangás után az egyének nagyjából egyötödében alakulnak ki általános lázas tünetek (levertség, gyengeség, émelygés), bőrkiütések, izom- vagy ízületi fájdalmak és kötőhártya-gyulladás. A betegség általában jóindulatúan zajlik le, és néhány napon belül elmúlnak a tünetek. Súlyos (pl. idegrendszeri) tünetek csak ritkán alakulnak ki. Emiatt korábban nem tulajdonítottak nagy jelentőséget ennek a kórokozónak. Azokon a területeken, ahol előfordul, számos más vírus is képes hasonló tünetekben megnyilvánuló fertőzést okozni, így például a korábban említett dengue-vírus vagy a szintén csípőszúnyogok által közvetített chikungunya-vírus. A tünetek alapján nem is lehet egyértelműen elkülöníteni a vírusfertőzéseket; laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózishoz.

A kórokozó megítélésében nagy fordulatot hozott, hogy a vírus 2015 tavaszán felbukkant Brazíliában, és az év folyamán meglehetősen gyorsan elterjedt számos további dél- és közép-amerikai országban. A járvány kitörését követően jelentősen emelkedett a kóros kisfejűséggel született gyermekek száma. Bár a vírus örökítőanyagát kimutatták mind vetélt magzatokból, mind fejlődési rendellenességgel született gyermekekből, egyelőre nem állnak rendelkezésre közvetlen bizonyítékok arra, hogy a vírus önállóan képes előidézni az elváltozást. Ugyanakkor számos más vírusfertőzés (pl. emberekben a rózsahimlő vírusa vagy a citomegalovírus, állatokban a kéknyelv-betegség vírusa, a Schmallenberg-vírus, és számos további vírus) okozhat a magzatba jutva fejlődési rendellenességeket.

A jelenlegi vélekedések szerint akkor van a legnagyobb kockázata a fejlődési rendellenesség kialakulásának, ha a várandós anyák terhességük első harmadában fertőződnek Zika-vírussal. Intenzív kutatások folynak a vírusfertőzés magzatkárosító hatásának bizonyítására, ám a lehetséges következmények súlyossága indokolja, hogy a teljesen meggyőző bizonyítékok hiányában is felhívják az emberek figyelmét a veszélyre, és elrendeljék az esetlegesen érintett személyek alaposabb vizsgálatát.

Ki van leginkább kitéve a Zika-fertőzés kockázatának?

A jelenlegi ismeretek alapján a vírus elsősorban az Aedes genuszba tartozó csípőszúnyogok közvetítésével terjed. Az átvitelben legnagyobb szerepet az egyiptomi csípőszúnyognak (Aedes aegypti) tulajdonítják. Ez a csípőszúnyog felelős számos további vírus, pl. a sárgaláz, a dengue-láz, a chikungunya-láz, és egyéb betegségek kórokozóinak terjesztéséért is. Ugyanakkor az Ae. aegypti melegkedvelő faj, így mérsékelt éghajlaton a fennmaradása korlátozott. A Zika-vírus nagy távolságú (pl. országok, kontinensek közötti), gyors terjedését elsősorban az ember okozta és okozza. A trópusi területen fertőződő, tünetmentes, lappangási időszakban levő, vagy akár lázas általános tünetekben szenvedő személyek utazásaik során a kórokozókat is magukkal viszik. A kórokozók behurcolásának ez viszonylag gyakori módja; például dengue-vírussal fertőzött személyek szinte minden évben érkeznek Magyarországra is. Így nem elhanyagolható az esélye, hogy a Zika-vírus is bejut az országba. Viszont, mivel az egyiptomi csípőszúnyog nem fordul elő hazánkban, a vírus legfontosabb vektorának hiánya szab gátat a terjedésének.

Magyarországon a potenciális vektor az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) lehet. Ezt a csípőszúnyogfajt Európából először 1979-ben Albániában mutatták ki. Mára már szinte az egész Földközi-tenger partvidékén megtalálható (lásd térkép). A térképről jól látszik az is, hogy néhány országban még csak egy-egy évben sikerült kimutatni, a következő évben nem találtak áttelelő populációt (térképen sárga színnel jelölt területek). Magyarországon 2014-ben találtak 2 példányt Baja mellett.

Az invazív csípőszúnyogokat nagyobb távolságra mi magunk, emberek hurcoljuk potyautasként, elsősorban áruszállítás során. A faj tojásait használt gumiabroncsokat szállító kamionban, lárváit pedig a szerencsebambuszok (Dracanea-fajok) vizében mutatták ki. 2015-ben az Országos Epidemiológiai Központ és a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói mintavételeket végeztek olyan területeken, ahol ez a faj potenciálisan előfordulhat (az ország délnyugati részén, nagy kamionforgalmú utak mellett). Baja környékén nem találták meg újra a fajt, tehát nem volt képes átvészelni a telet, de a szlovén határ mellett sikerült találni egy szaporodó populációt. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy néhány példány eljuthat hazánkba, és ott a nyári meleg időszakban akár szaporodhat is, de a jelenlegi hideg teleinket eddig még nem sikerült átvészelnie – azaz tartós megtelepedésre nem képes.

ae_albipictus_habitus.jpg
Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) habitusképe (fotó: Soltész Zoltán)

Azt ugyan nem tudjuk, hogy a többi hazai csípőszúnyogfaj képes-e közvetíteni a vírust, de mérsékelt éghajlatú országokban még sohasem figyeltek meg ilyen esetet. Megjegyzendő az is, hogy más flavivírusokkal végzett kutatások eredményei alapján a vírusok szaporodását az ízeltlábú vektorokban jelentősen befolyásolja a környezeti hőmérséklet is. Trópusi körülmények között a vírussal fertőzött csípőszúnyogok jelentősen nagyobb arányban és jelentősen gyorsabban válnak fertőzővé, mint alacsonyabb hőmérsékleten. Ezért mérsékelt éghajlaton még alkalmas vektor csípőszúnyog fajok jelenlétében is kisebb a járványok kialakulásának az esélye (kivéve extrém, tartós hőhullámok esetét).

A Zika-vírus terjedhet nemi érintkezés útján is, bár ennek a gyakoriságát és jelentőségét csekélynek tartják. Elméletileg előfordulhat a vírus átvitele fertőzött vérrel vagy szövetekkel is (pl. vérátömlesztés, szervátültetés), ám ennek a kockázata – a megfelelő laboratóriumi ellenőrzések és kórházi biztonsági intézkedések betartása mellett – szintén alacsony. Így azok fenyegeti leginkább a fertőzés, akik fertőzött területekre (Afrika, India, Délkelet-Ázsia) és különösen a jelenlegi járvánnyal sújtott területekre (Közép- és Dél-Amerika egyes országai) utaznak, és ott szúnyogcsípés éri őket. Ezek az utazók egyébként a többi, korábban említett vírusfertőzésnek is hasonló mértékben ki vannak téve.

Mit tehetünk a megbetegedés elkerülése érdekében?

A legbiztosabb mód, ha nem utazunk olyan területekre, ahol a kórokozó előfordul a csípőszúnyogokban. Mivel a jelenlegi ismeretek alapján súlyos következménye a magzati korban bekövetkező fertőzésnek van, várandós anyák utazása fertőzött területekre kifejezetten ellenjavallt. Ugyanakkor a vírus – szintén a jelenlegi tudásunk szerint – heveny fertőzést okoz, vagyis a fertőzést követő néhány héten belül (akár kialakulnak a betegség tünetei, akár nem) az immunrendszer felismeri és elpusztítja a vírusokat a szervezetben. Aki a betegséget átvészeli, vírusmentessé és védetté válik, ezért a felgyógyulást követően fogant magzatokban már nem várható károsító hatás kialakulása.

Ha valakinek mégis várandósan kell fertőzött területre utaznia, javasolt, hogy különös figyelmet fordítson a szúnyogcsípés elkerülésére. Erre a személyes védekezés (zárt ruházat, szúnyogriasztók használata) mellett a tartózkodási hely megválasztása (kültéri tartózkodás kerülése, szúnyogháló, szúnyogirtószerek használata) lehet leginkább alkalmas. A vírus ellen egyelőre sajnos nem áll rendelkezésre védőoltás, és a latin-amerikai járvány tapasztalatai alapján a rokon vírusok (sárgaláz, dengue-láz) elleni védettség nem eredményez keresztvédettséget a Zika-vírus ellen.

Fontos az is, hogy ha valaki az érintett területen jár, és akár ott tartózkodásakor, akár a hazautazását követően a fent említett tüneteket figyeli meg magán, haladéktalanul forduljon orvoshoz, és tájékoztassa őt az utazási előzményről is. Bár a csípőszúnyogtól független terjesztés esélye csekély, a potenciálisan fertőzött személyeknek javasolt, hogy tartózkodjanak a véradástól, illetve nemi érintkezésnél használjanak óvszert. Különösen igaz ez, ha lázas, általános tüneteket tapasztalnak magukon.

A betegség kezelésére egyelőre nem áll rendelkezésre specifikus gyógyszer. A láz csillapítására, a tünetek enyhítésére van lehetőség, amennyiben szükséges. Sajnos a fertőzés (vélelmezett) legsúlyosabb következménye, a magzatkárosodás kialakulásának elkerülésére sincs ismert gyógymód, így a fertőzés elkerülése a legfontosabb cél. Szerencsére hazánkban és Európa legnagyobb részén – a jelenlegi ismereteink alapján – a Zika-vírus jelentős terjedése, járvány kialakulása nem várható. Ugyanakkor, hosszú távon mind a globális változások, mind a vírusok alkalmazkodóképessége változást hozhat ebben a helyzetben. Ezért is fontos a Zika-vírus (és számos más, hasonló kórokozó) minél alaposabb megismerése, valamint hatékony védekezési módszerek (például védőoltások) kifejlesztése. Így, ha a folyamatok kedvezőtlen irányba fordulnak, kellő felkészültséggel tudunk védekezni az új kórokozó felbukkanása és járványok kitörése ellen.

Az ázsiai tigrisszúnyog elterjedési térképe

terkep_zika1.jpg

 

 Soltész Zoltánt, a múzeum Kétszárnyú gyűjteményének vezetőjét a Híradó stábja is kérdezte.

Kattints a képre, 12. percnél jön a bejátszás.

s_z_hirado.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr358357466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elemes 2016.02.04. 19:56:10

ez érdekes, hogy szlovákiában elég jó zikatérkép van, magyarország meg "no data"

bogarász 2016.02.04. 21:45:06

@elemes: Szlovákiában rengeteg rovarász van, akik kutatják a faunát. Magyarországon is vannak rovarászok, például a Magyar Rovartani Társaság tagjai, de "legyes" kevés van......ez is ok lehet.

Ninjaboy 2016.02.04. 22:01:36

Jó ez a cikk, de még mindig nem teljes. Engem az érdekelne, hogy ha egy várandós anya megkapja, akkor kimutatható-e időben (20. hétig), hogy gond van a magzattal, vagy ez csak később derül ki?
//Egyébként nekem az egész dologban az a kicsit gusztustalan, hogy amíg elszigetelten néhány "nem fehérek" lakta országot érintett, addig nagy ívben tettek rá, most hogy hirtelen más is érintett lett, megy a kapkodás. ~70 éve ismerik, nem volt idő arra, hogy kisérletezzenek vele és védőoltást készítsenek? De ez már csak az én véleményem, és lehet, hogy rémeket látok.//

Vas Zoltán 2016.02.05. 07:30:05

@BéLóg: Kedves BéLóg, ez egy szakmai blog, amihez a Magyar Természettudományi Múzeum a nevét adja, és szakembergárdája által magas tudományos ismeretterjesztő minőséget képvisel. Szeretnénk, ha a komment szekció is olyan lenne, ami mellett nem válik kellemetlenné az intézmény számára, hogy a neve fémjelzi. Szakmai vitának, további kérdéseknek helye van, de a vulgaritás mellőzése és némi tartalmi önkontroll elvárt. Mi a nevünket adtuk ehhez, ön nem; kérem, nem minket hozzon kellemetlen helyzetbe a hozzászólásaival az anonimitás biztonságos helyzetéből. Mint blogszerkesztő, a kommentjeit törlöm, de a normális hangnemben feltett kérdéseit természetesen továbbra is várjuk, és legjobb tudásunk alapján megválaszoljuk.

elemes 2016.02.05. 07:57:26

@Vas Zoltán:

Köszönöm.

***

Kicsit visszatérve a vírusra és a szúnyogra: mi az a specialitás, amitől a tigrisszúnyog terjesztheti a vírust, a közönséges magyar szúnyogok nem?

elemes 2016.02.05. 07:59:56

@Ninjaboy:

Ha a beteg rövid ideig fertőzőképes, és a fertőződés nem olyan egyszerű, mint az influenza vagy nátha (cseppfertőzés), akkor súlyos járvány kialakulásához nagy népsűrűség kell -- azokban az országokban, ahol eddig előfordult, valószínűleg elég ritka volt.

múzeum 2016.02.05. 10:00:35

@elemes: Magyarországban eddig 50 csípőszúnyog fajt mutattak ki. Ezeknek a fajoknak vannak gazdapreferenciái: egyes fajok kizárólag madarakból szívnak vért (pl. Culex pipiens, Culex torrentium), vannak, amelyek csak kétéltűekből, hüllőkből, és olyanok is vannak, amelyek az emlősöket preferálják (beleérve az embert is). És persze vannak polifágok is, amelyek nem válogatnak. E preferenciák miatt eleve kiesik jó néhány faj, ami terjesztheti a Zika-virust, hiszen nem táplálkozik emlősökön. A vírusnak is kompatibilisnek kell lenni az adott csípőszúnyogfajjal, mert a sikeres továbbadáshoz kellő számban fel kell szaporodnia a vírusnak a szúnyog nyálmirigyében, tehát nem minden csípőszúnyog alkalmas minden vírus terjesztésére.

Croma Soma 2016.02.05. 11:52:18

@elemes: Valószínű nem ez az ok. A vektor terjesztette vírusoknál ez másként működik, sőt jelen esetben a szúnyog nem is pusztán vektor, hiszen benne a vírus szaporodásra képes, a szúnyog populáció önmagában is fönntartja a vírust.
Két ok lehet igazából:
1., Az eddigi előfordulási területen hiányzott az az orvosi, járványtani szaktudás, ami lehetővé tette volna a betegség beazonosítását, az előforduló microcephaliás esetek összefüggésbe hozását a zikavírus fertőzéssel.
2., Előfordulhat, hogy a vírus eredeti élőhelyén élő ember populáció jóval ellenállóbb, az esetleg év tízezredek óta tartó coevolúció miatt...

Croma Soma 2016.02.05. 12:02:18

@elemes: miután a vírus szaporodik is a szúnyogban, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az a szúnyog. Egyáltalán nem biztos az, hogy bármilyen szúnyog sejtjei hordozzák azt a receptort vagy enzimet, ami a vírus szaporodásához ( sejtbe jutásához, vagy replikációjához) szükséges.
A patkány és a degu is nagyon hasonlít, mégsem ugyan az! Szúnyog és szúnyog között is van különbség!

elemes 2016.02.05. 12:04:32

@Croma Soma:

Köszönöm, ez a lépés nekem nem volt meg, hogy a vírus nem egyszerűen "túlél" a szúnyogban két szúrás között, hanem hogy benne is szaporodik (szaporodnia kell)

múzeum 2016.02.05. 13:01:29

@Ninjaboy: Sajnos a Zika-vírus fertőzésnek ezt a lehetséges következményét csak a közelmúltban fedezték fel. Jelenleg folynak azok a vizsgálatok, amelyek segítségével (főként az egyes esetek elemzésével) megpróbálják feltárni, hogy a magzati fejlődés melyik stádiumában bekövetkező fertőzés vezethet rendellenesség kialakulásához. Tekintettel arra, hogy itt emberi betegségről van szó, nyilvánvalóan nem lehet kísérletes fertőzéssel pontosan megállapítani a fertőződés időpontja és az elváltozások kialakulása közötti összefüggést. Más, világszerte (így hazánkban is) előforduló, magzatkárosító vírusok (pl. rubeola vagy rózsahimlő) esetében általában a fogantatás előtti hetekben, illetve az embrionális fejlődés első 26 hetében bekövetkező fertőzéseknél van a legnagyobb esélye a rendellenesség kialakulásának. A Zika vírus esetében viszont egyelőre nem áll rendelkezésre megbízhatóan nagy esetszámra alapuló statisztika. Általánosságban elmondható, hogy az embrionális fejlődés korai stádiumaiban bekövetkező fertőzések általában súlyosabb fejlődési zavarokat okoznak, mind a fejlettebb magzatok fertőzései. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az idősebb magzatokban a szervek már túlnyomórészt kifejlődtek; másrészt azzal, hogy olyankor már működik a magzat immunrendszere, ami gátat szabhat a vírus szaporodásának. Ugyanakkor, a központi idegrendszer fejlődése az egyik legelhúzódóbb folyamat, így a károsodások esélye is nagyobb ott, mint más szervekben.
Emiatt nem lehet pusztán a naptárra hagyatkozva megítélni azt, hogy mikor jelent veszélyt a fertőzés. A jelenleg javasolt eljárás, hogy abban az esetben, ha esélye volt a várandós anyának arra, hogy Zika vírussal fertőződjön (a járvány sújtotta területen járt) akkor meg kell vizsgálni, hogy fertőződött-e. Erre – a rubeolához hasonlóan – a vérből lehet kimutatni Zika vírus elleni IgM típusú ellenanyagokat. (Az IgM típusú ellenanyagok előbb jelennek meg, mint az IgG típusúak, viszont előbb ki is ürülnek a szervezetből. Így ha IgM ellenanyagokat lehet kimutatni, az a közelmúltban bekövetkezett fertőzésre utal.) Emellett, heveny lázas tünetek esetében magát a vírust is ki lehet mutatni a vérből. Amennyiben vannak ellenanyagok, vagy kimutatták a vírust a várandós anya véréből, további, a magzatra irányuló vizsgálatok szükségesek. Ultrahangos vizsgálatok kimutathatnak bizonyos eltéréseket (a normálisnál kisebb koponya, meszesedés az agyban, stb.). Az amnion folyadékból vagy a chorionból vett mintában is vizsgálható a vírus jelenléte. A vizsgálatok eredményeinek összegzése alapján lehet végül megfogalmazni azt, hogy mekkora az esélye annak, hogy a magzat rendellenességgel születik. (Egyébként hasonló a helyzet minden egyéb – pl. örökletes vagy más fertőző – fejlődési rendellenesség esetében is. Felelősséggel nem lehet biztosan állítani azt, hogy nem következik be fejlődési rendellenesség.)

múzeum 2016.02.05. 13:03:39

@Ninjaboy: A helyzet kicsit bonyolultabb annál, mint hogy pusztán a fejlett világ érdektelenségével lehetne magyarázni a helyzetet. Ahogy arról a blogbejegyzés bevezetőjében is szó volt, több mint 70, a Zika- vírussal rokon vírust fedeztek fel az utóbbi 70-80 évben, főként trópusi vidékeken. Ezek közül a sárgaláz és a dengue láz vírusai a legjelentősebbek, amelyek emberek százezreinek fertőzését okozzák minden évben. Van még néhány, jelentősebb, emberi vírus ebben a csoportban (pl. japán encephalitis vírus, nyugat-nílusi láz vírusa) de a többiről legtöbbször csak annyit tudunk, amennyit eddig a Zika-vírusról is: lázat, kiütéseket okoz emberben. Azt, hogy a Zika-vírus magzatkárosító, korábban senki sem tudta. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nem volt magzatkárosító, csak korábban ez nem derült ki róla. Afrikában, ahol a vírust ~ 70 éve mutatták ki, de valószínűleg őshonos, vagyis évezredek óta együtt él a helyi lakossággal, jóval ritkábbak lehetnek az ilyen esetek. Ha a vírus ott van a szúnyogokban, a nők jó eséllyel még gyermekkorban fertőződnek. A fertőzés átvészelése a legtöbb flavivírus, így vélhetően a Zika-vírus esetében is évekig, akár élethosszig tartó immunológiai védettséget eredményez. (Jobbat, mint bármilyen oltóanyag.) Így aztán, amikor a nők várandós anyák lesznek, már túlnyomórészt immunisak a vírussal szemben. Persze, szerencsétlen esetben Afrikában is bekövetkezhet a várandósság alatti fertőzés és magzati fejlődési zavar, ám az ilyen – ritka – esetekben (különösen ha más társfertőzések vagy egyéb potenciális károsító tényezők is jelen vannak) nagyon nehéz egyértelmű összefüggést találni a fertőzés és a rendellenesség kialakulása között. A diagnózis esélyét tovább rontja, hogy a legtöbb afrikai országban az egészségügyi szolgáltatások színvonala elmarad a fejlett országokban megszokottól. A Zika vírus távol-keleti felbukkanása során sem figyeltek meg fejlődési rendellenességeket. Lehet, hogy ha a mostani tapasztalatok alapján retrospektív vizsgálatokat végeznek az említett területeken, ott is találhatnak hasonló eseteket. A jelenlegi közép- és dél-amerikai helyzet egy járványkitörés. Hozzávetőlegesen egy éve tapasztalták először a vírus felbukkanását Brazíliában. Mivel korábban nem volt jelen a kontinensen, gyakorlatilag a teljes emberi lakosság fogékony a vírus iránt. A tömegesen bekövetkező fertőzések között vannak várandós anyák is, és az ottani egészségügyi szolgálat felfigyelt erre a változásra a rendellenességgel született gyermekek számában. A fejlett világ azért aggódik, mert ott is fogékonyak az emberek. Az oltóanyag kifejlesztésének elmaradása is a fentiekkel magyarázható. Afrikában ez a vírus nem okozott olyan szintű közegészségügyi problémát, ami indokolttá tette volna az oltóanyag kifejlesztését. (Máshogy fogalmazva, nem volt piaci igény / fizetőképes kereslet ilyen oltóanyag előállítására.) Most, hogy a vírus új területen bukkant fel, tömeges fertőzéseket okoz és magzatkárosító hatását is feltételezik, nyilván jelentősen megváltozott a megítélése, így indokolttá / gazdaságilag megalapozottá vált oltóanyag kifejlesztése.

Ninjaboy 2016.02.05. 14:03:19

Nagyon szépen köszönöm a minden részletre kiterjedő válaszokat!
Azt hiszem, érdemes lesz ezt a blogot többet látogatni, itt legalább tanul is valamit az ember (és talán a trollok is távol maradnak!). Csak így tovább!

BéLóg 2016.02.08. 20:55:39

@Vas Zoltán:
Kedves Vas Zoltán!
A blogjuk olyan amilyen. VALAMIÉRT az Index kirakta a címlapra és ez bizony valamennyi HÍRVERÉSSEL jár. Én már az első beírásomat is a legteljesebb komolysággal írtam, az hogy VALAKI erre Xenuval és egyebekkel válaszolt az nem engem hanem az adott illetőt minősíti.
Egyébiránt lehet hogy Ön szerint a Vas Zoltán az nem egy anoním beíró, így ha gondolja aláírhatom a hozzászólásaimat Kovács Béla János néven, amely (a középső) kivételével a sajátom. Ennél egyszerűbb a BéLóg.
Sajnos, mivel az írásaimat nem az öröklétnek írtam, nincs belőlük másolatom.

Én szerintem az ELSŐ beírásomban volt kellő megfontolás, valamennyi alaposság és néhány, igaz kicsit kellemetlen következtetés. Ha nem is "akadémiai" színvonalon, de azért nem bulvár és pláne nem troll szinten szóltam hozzá. Az lehet hogy a "Xenu és társai" beírásokat kihagyhattam volna én is, de azért érdekes hogy JÓDARABIG ketten voltunk akik itt eme überszakmai szuperblogban egyáltalán beírtunk valamit.

Szóval, ha venné a fáradtságot és visszatenné az első reakciómat, és AZZAL vitába szállna Ön vagy bárki, minden további nélkül képes lennék elismerni bármely hibás következtetésemet vagy hülyeséget. Ez minden bizonnyl emelné a Szakmai Blog színvonalát.
De így hogy kidobták az egészet valamilyen ISO minőségbiztosítási (sic!) okból, ez azért megmosolyogtató.

Ha Önök ZÁRTKÖRŰ blogot akarnak, köthetik a hozzászólásokat külön regisztrációhoz vagy megkérhetik az Indexet hogy hanyagolja magukat a legközelebbi címlap szerkesztésnél.

Mindenesetre szívesen vitáznék, mert amit leírtam, abban VOLT megfontolásra érdemes felvetés.
Amit persze kizárólag akkor lehetne meglátni, ha itt lenne és nem a szemétben.

Vas Zoltán 2016.02.08. 21:34:29

@BéLóg: Kedves János!
Ha az azóta megválaszolt kérdéseken felül is maradt további kérdése, kérem, tegye fel újra. Csak a problémás posztok törlésének nem lett volna értelme, így a teljes szóváltásukat töröltem. A blog természetesen nem zártkörű, de a vulgaritást a továbbiakban sem fogjuk megtűrni ezen az oldalon, akkor sem, ha ez megmosolyogtató Önnek. Várjuk az esetleges kérdéseit, és az intézménytől várható szakmai színvonalon megválaszoljuk; további vitába viszont a posztjai törlése kapcsán nem szállok.

Üdv,
Vas Zoltán

p.s. A nevem nem anonim, az MTM honlapon erről meggyőződhet.

BéLóg 2016.02.12. 12:30:31

@Vas Zoltán: Természetesen nem volntam kétségbe hogy Vas Zoltán létező személy, de azért mint ipari informatikusnak elhiszi, hogy egy messzi-messzi szerver imaginárius RAM memóriájában ez a kérdés tökéletesen irreleváns.
Bárki regisztrálhat bármilyen létező vagy nemlétező néven ebben a "galaxisban" és még ha ezt a Valós Létező Személy teszi, akkor is kérdéses, hogy ki gépel a végén, ki ismeri a jelszavát és ki fér hozzá a géphez. Ezzel nem vitát akarok kezdeni, de rá szeretnék mutatni arra, ez a dolog ILYEN körülmények közt mennyire lényegtelen. Sőt, ha belegondol (és mondjuk olvasta Michael Crichton Félelemben című könyvét), nehezen találkozhat olyan "kutatóval" aki névvel és címmel fel merne vállalni valami olyan véleményt, amely ELLENTÉTES a kutatást "SZPONZORÁLÓ" megbízó vagy az intézményt fenntartó szervezet érdekeivel.
Ergó a "névtelenség" néha sokkal ŐSZINTÉBB véleményt takarhat mint az amelyiket úgymond valós névvel vállalnak.
Ismeri a viccet a szovjet pártkongresszusról, gondolom. Csak az újszülöttek miatt írom ide:
utolsóként felszólal Iván elvtárs a pártkongresszuson:
Hova lett a kenyér elvtársak? Hova lett a hús, elvtársak? Hova lett a vodka elvtársak?
A levezető elnök megköszöni az őszinte kritikát és berekeszti az ülést.
A következő pártkongresszuson utolsóként Szergej elvtárs kér szót:
Én csak annyit szeretnék kérdezni, hová lett Iván elvtárs, elvtársak?

Szóval szerintem a névség (sic!) és a névtelenség kérdésében talán egyet fogunk érteni.
A véleményemet pedig ismét leírom majd. Azóta számtalan információ látott napvilágot úgyhogy igencsak van miről írni.

Vas Zoltán 2016.02.12. 12:40:10

@BéLóg: Rendben, és várjuk a további kérdéseit!

BéLóg 2016.02.23. 02:14:34

Nos nem szeretnék adós maradni.
A Zika vírus ahogy jött a hírekben, úgy el is múlt (?), legalábbis legalább az utsó bejegyzés óta (10 nappal ezelőtt) nem találtam új hírt. Ahhot képest hogy volt itt végitélet, ez -- a többi furcsasággal együtt -- még furcsább...

Nos, első, eltávolított megjegyzésemben írtam, bennem már az első pánikhíradásoknál megszólalt a vészcsengő.
Adva van egy vírus, amelyet 60 éve ismerünk, és MOST ez elkezd valami teljesen új dolgot művelni? Ennek se füle, se farka.
Aztán a híradások: Mi az hogy két évig ne essünk teherbe? Egy év 11 hónap az még rossz? 25 hónap az tuti? Micsoda sületlenség ez?
Még a csapból is Zika folyt, de milyen Zika! Egy magyar "szakértő" a tévében (vajon ön ismeri az illetőt?) a "szakvéleménye" elmondását követően azzal zárta a mondandóját (kábé, emlékerzetből írva), hogy ",... ezekben a mélyen katolikus országokban az Egyház tiltja a fogamzásgátlást és az abortuszt..."
Ami azért baromság, mert természetesen nem tiltja az egyház "a" fogamzásgátlást és persze az abortuszkérdésnek sincs semmi keresnivalója egy virológiai ismertetésben.
Persze az összeesküvéselméletek is újból erőre kaptak, mindenhol látható volt a Billgates-féle videó amelyen az emberiség létszáma radikális csökkentéséről beszél a multimilliárdos...

Aztán eljött a február 5-e is, amikor a reptéren ahol éppen jártam a kezembe nyomtak egy angol újságot, asszem' a Financial Times volt. Abban találtam egy részletes cikket az alábbiakkal.
A Zika vírussal megfertőződött brazil emberek száma kábé 1 év alatt elérte másfél milliót. Ezt az adatot más forrásokban is olvastam. A cikk kitért hogy a "hírek" (!) szerint ebből 4000 esetben jelentkezett a mikrokefália.
Csakhogy (gondolom a szerző utána járt), a 4000 esetből mindössze 400 (négyszáz!!!) esetben volt igazolt a mikrokefália és ezek 10%-ban is EGYÉRTELMŰEN meg volt a betegség előidézője, tehát NEM a Zika vírus.
Külön kitért a szerző arra, hogy Brazíliában MOST kezdték statisztikailag felmérni az újszülöttek fejméretét és hogy SZEMBEN a világban alkalmazott 32 centiméteres fejkerület határértékkel náluk 33 centiméter alatti fejkerületnél kellett beírni a mikrookefália GYANÚT (!) a statisztikába.
Meglepődve a hirtelen megugró számoktól, a brazil egészségügyben sürgősen visszatértek a 32 centiméteres értékhez.
Tehát nemcsak hogy NINCS 4000 Zika vírus okozta brazil mikrokefális eset, de még az is igen valószínű, hogy teljesen FALS risztásokat vett szájára a "világmédia".

Ezt az is alátámasztja, hogy hirterlen MEGSZŰNT bármiféle Zika vírusos híradás, miközben előtte már méterről-méterre rajzolták fel a TERJEDÉS határait.

VAN a világban egy igen jól ismert betegség, a rubeola, azaz rózsahimlő, amely BIZONYÍTOTTAN veszélyes a magzatokra, különösen az első trimeszterben. Ez az infó évezredes és azt hiszem senki nem esik emiatt pánikba és nem mondja hogy ne essünk teherbe meg katolikusegyház. Persze a párhuzam kicsit sántít, hiszen rubeola ellen van védőoltás, ugyanakkor ebben az esetben egy VALÓDI veszélyről beszélünk. Míg a Zika vírus és a mikrokefália közti kapcsolatra EGYELŐRE semmi bizonyíték.

Mindezek fémnyében nem lehet csodálkozni, ha az emberek farkast! kiáltanak ennyi zűrzavar, ennyi ellentmondás és ennyi melléfogás láttán. Ennél jobb táptalaj azn összeesküvés elméletekhez nem is kell.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

Márciustól újra!

Múzeumi szabadulószobák

arculat-05_300px.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg