Migránsok és otthon maradók – egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete
Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? – 7. rész

A sziklai kövifoszlár (Arabidopsis lyrata subsp. petraea) északi elterjedésű tundranövény. Közép-Európában jégkorszaki maradványfajnak tartják, de ezt csak néhány éve, populációgenetikai vizsgálatokkal sikerült bizonyítani.

Írta: Bauer Norbert

Magyarországon a Csobánc bazaltszikláin és a Keszthelyi-hegység dolomithegyeinek északi lejtőin élnek néhány tucat tőből álló populációi. Tauscher Gyula Ágoston (1833–1882) ercsi orvos és szenvedélyes herbarista (növénygyűjtő) egyetlen bizonyítópéldánya alapján tudjuk, hogy a 19. században még előfordult a Velencei-hegységben is. Néhány hasonló szigetszerű előfordulása Ausztria, Csehország és Németország középhegységi tájairól is ismert.

1000_arabidopsis_lyrata_petraea_dolomitsziklan_20080411_balatongyorok_bauern.jpg

A sziklai kövifoszlár (Arabidopsis lyrata subsp. petraea) egy dolomitsziklán, a Keszthelyi-hegységben
(fotó: Bauer Norbert)

Mivel a növény Skandináviában és Izlandon kőtörmelékes élőhelyek pionír gyepjeinek gyakori faja – és egyáltalán nem feltűnő megjelenésű –, figyelmet egészen a közelmúltig nem kapott. Elterjedése alapján régóta sejtik, hogy az utolsó eljegesedést Közép-Európában, a jégtakaróval határos, ún. periglaciális területeken vészelte át. A nagy egyedszámú észak-európai és a kicsi közép-európai populációinak genetikai vizsgálata olyan eredményeket hozott, amelyek igencsak felértékelik a mieinkhez hasonló maradvány-állományokat. Hazai védetté nyilvánítása is e kutatási eredményeknek köszönhető.

1000_arabidopsis_lyrata_petraea_20050416_csobanc_bauern.jpg

A sziklai kövifoszlár virágai közelről (fotó: Bauer Norbert)

Populációgenetikai vizsgálatok bizonyították, hogy más típust képviselnek a skandináviai és mást a közép-európai állományok. A faj közép-európai állományainak változatosabb a génkészlete; a kis populációk megőriztek több olyan génváltozatot, amelyek a népes északi populációkban egyáltalán nem fordulnak elő. Ennek lehetséges magyarázata is a klímaváltozásban keresendő.

A legutóbbi eljegesedés utáni felmelegedéssel (mintegy 12 ezer évvel ezelőtt) megindult a jégtakaró olvadása. Ezzel párhuzamosan egyre északabbra alakult ki a tundra. A növény migrációra képes változata követte a számára kedvező élőhelyet. Így telepedett meg a mai Skandinávia területén. Néhány kis állomány azonban a közép-európai hűvös mikroklímájú, sziklás élőhelyeken talált menedéket, itt maradtak a felmelegedés során, és ma is gazdagítják e területek flóráját.

Az északi és közép-európai populációk genetikai különbözőségének másik magyarázata az lehet, hogy az eljegesedés idején a jégtakaró hézagaiban jégmentes felszínek ("cryptic refugia") maradtak meg, és a növény ott vészelte át az eljegesedést. Ennek bizonyítása azonban még várat magára.

A Közép-Európában fennmaradt populációk változatos génkészlete a faj fennmaradása szempontjából nagy kincs. A változatosság mindig evolúciós előny, hiszen ez a jobb alkalmazkodás, ezáltal a fennmaradás kulcsa.

1000_arabidopsis_lyrata_petraea_elohelye_a_csobancon_20080411_bauern.jpg

A sziklai kövifoszlár élőhelye a Csobánc bazalthegyén (fotó: Bauer Norbert)

További olvasnivalók a természetrajzi gyűjtemények jelentőségéről:

Kipusztultnak hittük – A zörgőfű és a macskamenta története. Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 6. rész

Klímaváltozás a cédulákon – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 5. rész

A lőtér fantomja – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 4. rész

Befőttesüvegből a Természetvédelmi Világszövetség listájára – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 3. rész

Kommentek az apokalipszis magas lováról - avagy a tudomány vagy a tudatlanság oltára a nagyobb? Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

Poloskák jelzik a Balaton vízének minőségét? – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 1. rész

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr668271216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg