Januári nagyjaink

221 éve született
Albach József Szaniszló
Pozsony, 1795. jan. 28. - Kismarton, 1853. nov. 12.

albach.jpgTermészettudományi, földrajzi, egyházi író, botanikus, ferencrendi szerzetes
1810-ben belépett a ferencesek rendjébe. Székesfehérvárott bölcsészetet, Pozsonyban teológiát tanult. Mint korának népszerű hitszónoka több helyen, 1825 és 1838 között Pesten működött, később Kismartonban élt. Sokat foglalkozott természettudományokkal, főleg a botanikával. Növénygyűjteménye és botanikai kéziratai a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. Egyházi beszédeit tartalmazó műveken kívül megírta és németül kiadta Magyarország földrajzát. Az elemi- és középiskolák számára földrajzkönyvet írt, amit évtizedeken át forgattak a tanulók. Széchenyi István gyóntatója volt.

 

198 éve született
Hazslinszky Frigyes Ákos
Késmárk, 1818. jan. 6. - Eperjes, 1896. nov. 18.

hazslinszkyf.jpgBotanikus, tanár
Sárospatakon és Késmárkon jogot, teológiát és bölcseletet tanult. 1842-ben a debreceni kollégiumban nevelő. 1843-tól Bécsben ásványtant és kémiát hallgatott, 1846-tól Eperjesen tanár lett. A virágos növények magyaroyszági elterjedésével és előfordulásával foglalkozott. Úttörő munkásságot fejtett ki hazánkban a virágtalan növények botanikai feldolgozása terén. Munkásságának fő területe a gombaflóra kutatása és feldolgozása volt. Több fajt és a Hazslinszkyi zuzmónemet (később: Melaspylia) róla nevezték el. 1863-tól az MTA tagja. 

 

165 éve született
Simonkai Lajos
Nyíregyháza, 1851. jan. 9. - Budapest, 1910. jan. 2.

simonkai.jpgBotanikus
Borbás Vince mellett a 19. sz. második felének legnagyobb magyar flórakutatója. Az eperjesi gimnáziumban Hazslinszky Frigyes tanítványa, ő kedveltette meg vele a botanikát. 1870-től a pesti egyetemen természetrajzot hallgatott, 1872-ben Jurányi Lajos tanársegédje a növénytani tanszéken. 1874-ben tanári oklevelet szerzett, 1879-ben doktorált. 1875-től a nagyváradi, 1880-tól a pancsovai, 1881-től az aradi, 1891-től a budapesti VII. ker. főgimnázium természetrajztanára volt. 1892-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. A növényföldrajz mellett főleg növényrendszertani kérdésekkel foglalkozott, így megírta Magyarország tölgyeinek, hársfáinak, zanótjainak, szilfáinak, juharfáinak, ribizkéinek stb. monográfiáit 1888-1908 között. Ő dolgozta fel kritikailag Erdély flóráját, ez a könyve a század legjobb magyar flóraműve. Hatalmas herbáriumát (22 000 faj és változat) a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki.

161 éve született
Schmidt Sándor
Szeged, 1855. jan. 29. - Budapest, 1904. máj. 16.

schmidts.jpgMineralógus, műegyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen és Strassburgban végezte, ahol doktori diplomát szerzett. 1876-1894-ig az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában dolgozott. 1885-től a műegyetem ásvány-földtani tanszékén végzett tudományos és oktatómunkát. 1894-től műegyetemi r. tanár. 1877-1881-ig a Földtani Értesítőt, 1885-től 1894-ig a Természetrajzi Füzeteket szerkesztője. Főleg kristálytannal foglalkozott és ebben ért el jelentős eredményeket. 1891-től az MTA tagja.  

 

148 éve született
Richter Aladár
Rimaszombat, 1868. jan. 5. - Budapest, 1927. jún. 11.

richtera.jpgBotanikus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetemen növénytanból bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett 1890-ben, majd Versecen volt reáliskolai tanár. 1891-1892-ben külföldi egyetemeken folytatta tanulmányait. 1893-tól Aradon, 1895-től Budapesten volt gimnáziumi tanár, közben 1896-1897-ben újból külföldi tanulmányokat folytatott. 1897-ben Budapesten egyetemi magántanár, 1898-ban az Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának vezetője, 1899-ben a kolozsvári egyetemen az általános növénytan tanára 1901-ben az Erdélyi Múzeum könyvtári osztályának igazgatója lett. Tudományos munkásságában az élettani növényanatómiai irányzatot képviselte. Jelentősek növényszövettani kutatásai. Tudományos munkássága és oktató tevékenysége mellett kultúrpolitikai kérdésekkel, főleg egyetemi intézetek, múzeumok, botanikus kertek létesítésével, fejlesztésével foglalkozott. 1911-től az MTA levelező tagja.

126 éve született
Balogh Béla
Kassa, 1890. jan. 3. – Debrecen, 1947. dec. 3.

balogh_bela.jpgAntropológus, muzeológus
A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1911), természetrajz–földrajz szakos tanári okl. (1918), az antropológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934).
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1915), majd orosz hadifogságban volt (1915–1918). A szolnoki Állami Főgimnázium (=Verseghy Ferenc Gimnázium) r. tanára (1918–1941), egyúttal a debreceni tankerület természetrajzi tanulmányi felügyelője (1937–1941), a debreceni középiskolai tanárképző intézet r. tanára (1941–1947). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen, ill. a Debreceni Tudományegyetemen az antropológia magántanára (1934–1937), mb. előadója (1937–1947), c. ny. rk. tanára (1947).
Antropológusként elsősorban iskolás gyermekek és egyetemisták testi fejlettségével fogl., a magyarországi sportantropológiai kutatások úttörője; majd 1943-ban az Alföldi Tudományos Intézet megbízásából megkezdte a Kunság antropológiai felvételezését. Jelentősek az ujjak bőrlécrendszerére vonatkozó kutatásai. Az ő, az 1920-as évek elejétől kezdeményezett gyűjtéseiből alakult meg a Szolnoki Városi Múzeum (= Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye néven) amelynek állományát később többen is gyarapítottak ajándékaikkal (idekerült Hild Viktor vm.-i főlevéltáros gyűjteménye is).
Szolnokon temették el, a városban ma is utca őrzi emlékét.
A Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesület alapító tagja, a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör és a Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának választmányi tagja. A Tisza István Tudományos Társaság, a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság., ill. a Deutsche Gesellschaft für Rassenforschung tagja.
A Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye Kiadványai sorozatszerkesztője (1935-től).
forrás: http://nevpont.hu

87 éve született
Tóth Tibor
Szolnok, 1929. jan. 5. – Budapest, 1991. okt. 3.

toth_tibor_mttmuz_blog.jpgAntropológus, igazgató, a biológia tudományok doktora.
Érdeklődése az emberi evolúció és a magyar nép származása iránt már gimnáziumi tanulmányinak utolsó éveiben kialakult. Tanulmányai, cikkei magyar, orosz, angol, francia és német nyelven, részben hazai, részben szovjet, mexikói, finn német és olasz folyóiratokban jelentek meg. 1960-ban kezdeményezte a MTM tárain belüli szakkörök elindítását. Négy nemzetközi expedicióban vett részt az Ural-vidéken, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában (1959, 1962, 1964–65, 1967–68).
Fő kutatási területei: az emberszármazástan, a morfológia, az etnikai és főként a történeti embertan. Elsősorban a szovjet antropológusok módszereit alkalmazta, számos alkalommal volt tanulmányúton a Szovjetunióban. A magyar antropológiai kutatásokba Tóth Tibor vezette be a mongolid és europid leletek arcprofilozottság alapján történő megkülönböztetését. (Bővebben: ...)

43 éve halt meg
Boros Ádám
Budapest, 1900. nov. 19. - Budapest, 1973. jan. 2.

borosa.jpgBotanikus, flórakutató, algológus
Oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. 1922-1938-ig a Gyógynövénykísérleti Állomáson dolgozott, 1929-ben magántanárrá képesítették. 1938-1945-ig a Vetőmagvizsgáló Intézetben tudományos kutató, majd 1945 után a Gyógynövénykísérleti Intézetté fejlesztett munkahelyén igazgató lett. 1957-1960-ig, nyugdíjazásáig az Országos Fajtaminősítő Intézetben, ill. az Agrobotanikai Intézetben tudományos főmunkatárs volt, majd az intézet szaktanácsadója. Szívügye volt a magyar flóra, a harasztok, mohák, nyitva- és zárvatermők kutatása, mintegy kétezer napot töltött el terepen. 1915-1971-ig végzett megfigyeléseit 51 kéziratos kötetben foglalta össze. Több mint 190 ezer tételből álló magángyűjteményét az MTA még életében védett nemzeti értékké nyilvánította. A hazai tudományos társaságok dísztagságát vívta ki magának. 

 

96 éve halt meg
Krenner József Sándor
Buda, 1839. márc. 2. [3.] - Budapest, 1920. jan. 16.

krenner.jpgMineralógus, műegyetemi tanár
Ifjú korában Eötvös Loránd nevelője volt. A természettudományi doktorátust Tübingenben szerezte meg. 1866-tól az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának múzeumi őre, 1894-től igazgatója. 1870-1894-ig a műegyetem ásvány- és kőzettan tanszékének tanára, 1894-1913-ban a budapesti tudományegyetemen az ásvány-kőzettani intézet vezetője volt. Számos új ásványfajt fedezett fel, határozott meg és írt le. Ő foglalkozott először a kriolitokkal, nagy érdeme az anglesitekkel és tellúrvegyületekkel kapcsolatos régi hibás megállapítások kijavítása. 1877-ben Nagyág aranybányájában új arany-ezüst tellúrércet fedezett fel, amelyet róla Krenneritnek neveztek el. A magyar geológia és ásványtan nagy mecénásáról, Semsey Andorról nevezte el az 1881-ben felfedezett Semseytet és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett ólomezüst-antimon-kénvegyületet, az Andoritot. Eötvös nevét viseli az által felfedezett Lorandit. 1874-től az MTA tagja. 

 

80 éve halt meg
Lambrecht Kálmán

Pancsova, 1889. máj. 1. - Pécs, 1936. jan. 7.

lambrecht.jpgPaleontológus, ornitológus, etnográfus
1907-1912-ig a budapesti egyetem bölcsészeti karán természetrajz-kémia szakon tanult. 1908-tól egyetemi hallgatóként a Magyar Ornitológiai Központ munkatársa 1914-ig. 1916-1919-ig a Magyar Földtani Intézetben működött. 1918 végén részt vett a Természettudományi Szövetség megalakításában s ennek titkára lett. 1919-től a Természettudományi Társulat és a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytárának vezetője és a Természettudományi Közlöny szerkesztője. 1920-ban állásától megfosztották. Ezután a Magyarság tudományos rovatvezetője lett, és munkatársa volt több napilapnak is. 1926-tól a Földtani Intézet könyvtárosa, és ebben az évben a pécsi egyetem magántanárrá képesítette. 1934-ben az OSZK könyvtárosa. 1934-ben mint c. r. k. tanár, a pécsi egyetemen a néprajz előadója. Különösen a madarak őslénytanával foglalkozott. Jelentős népszerű tudományos munkásságot fejtett ki. 

 

71 éve halt meg
Gombocz Endre István
Sopron, 1882. jún. 9. - Budapest, 1945. jan. 16.

gombocz.jpgBotanikus
Soproni középiskolai diákévek után 1900-ban lett Budapesten Eötvös-kollégista egyetemi hallgató. Természetrajz-kémia szakos tanári oklevelét 1905-ben, bölcsészdoktori oklevelét 1908-ban szerezte meg. 1906 és 1919 között az Országos Nőképző Egyesület Zöldfa (ma Veres Pálné) utcai felsőbb leányiskolájában és leánygimnáziumában tanított, közben, 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen kinevezték a botanikatörténet magántanárává. 1919-1929-ig a budapesti Erzsébet Nőiskola városligeti tanárképző főiskoláján tanított, 1922-től mint a növénytan rendes tanára. 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának munkatársa lett, s itt dolgozott egészen 1942. évi nyugdíjazásáig, 1939-től igazgatóként. Budapest második világháborús ostroma során halt meg, egy bombatalálat oltotta ki az életét. 1939-től az MTA levelező tagja volt. 

 

58 éve halt meg
Kittenberger Kálmán
Léva, 1881. okt. 10. - Nagymaros, 1958. jan. 4.

kittenberger.jpgZoológus, Afrika-kutató, vadász szakíró
Léván végezte a tanítóképzőt, majd a budapesti polgári iskolai tanárképzőben folytatta tanulmányait, s közben látogatta a Magyar Nemzeti Múzeum állatpreparátori műhelyét. 1902-ben Kelet-Afrikába utazott, hatszor kereste fel Afrika keleti részének Egyenlítő vidéki, állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legérdekesebb területeit. 1902-től 1906-ig a Kilimandzsáró őserdeiben, valamint a környék sztyepjein és szavannáin, 1906-1907-ben a Danakil-földön, 1908-12 között a Viktória-Nyanza keleti partvidékének sztyeppterületein gyűjtött és vadászott. 1913-14-ben Uganda keleti felében dolgozott. Több mint 60000 példányból álló, fajokban is gazdag anyagot gyűjtött a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz, közel 40-et róla neveztek el. A Széchenyi Zsigmond s az ő gyűjteményéből álló trófeakiállítás 1956-ban leégett.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr248248758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg