Klímaváltozás a cédulákon
Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 5. rész

Klímaváltozás, kihalások, csökkenő változatosság, genetikai sokféleség. Csak néhány jelenség, mely befolyásolja az életünket, és amelyhez köze van a múzeumi gyűjteményeknek. De miért is?

Írta: Bauer Norbert

A múzeumi munka egyik legfontosabb feladata a jelen pontos dokumentálása. Ez lehet feljegyzés, fénykép, de mind közül a gyűjteményi példánnyal dokumentált adat a legértékesebb. A múzeumi gyűjtemény úgy működik, mint egy háromdimenziós adattár. S ma nincs értékesebb dolog, mint maga az adat, az információ. Sok esetben olyan dolgok is vizsgálhatók egy múzeumi példányon, amelyek a gyűjtés időpontjában elképzelhetetlenek voltak. Cikksorozatunk néhány következő részében a növények világából, a Múzeum herbáriumához kapcsolódó példával világítjuk meg a kérdést.

Bízunk abban, hogy az ilyen esetek tükrében a tudományos célú gyűjtések kártételével kapcsolatos kósza gondolatok új megvilágításba kerülnek. Tény, hogy az ilyen gyűjtések során a populációk egy vagy néhány egyede (növények esetében sokszor csak egy ág, egy hajtásrész) a tudományos kutatás „áldozatául” esik. De hol van ez azoktól a több száz egyed pusztulását előidéző, a hírekben gyakorta emlegetett esetektől, melyeket szinte meg sem hallunk – mint egy útépítés, egy felszántott rét vagy egy mesterséges mederbe terelt vízfolyás?

Számos kutatás foglalkozik a klímaváltozással, a jelenünkben zajló globális felmelegedéssel. Sokféle megközelítés és a számos megfogható jelenség ismert. Elsőre meglepőnek tűnhet, de a gyűjteményekben őrzött példányok adatait elemezve néhány kérdésre választ kapunk.

Az elmúlt években a sajtó is hírül adta annak a kutatásnak az eredményét, amely az orchideák virágzási idejének előbbre tolódását mutatta ki. A kutatók megállapították, hogy a jelenség oka egyértelműen a felmelegedés.

Hogyan találtak erre a bizonyítékra?

A Debreceni Egyetem munkatársai 39 orchideafaj herbáriumi példányainak adatait elemezték 150 évre visszamenően. Összesen 7658 példányt vizsgáltak, amelyek jelentős részét múzeumunk Növénytárában őrizzük.

A herbáriumi lapokon jól azonosítható a lepréselt növényegyedek fenofázisa (azaz, hogy hol tartanak a növények éves ciklusukban). A példányokról megállapítható, hogy virágzásuk melyik szakaszában voltak a gyűjtéskor. E megfigyelések a lapok céduláira feljegyzett adatok tükrében lesznek különösen értékesek. Ezekről nemcsak a gyűjtő, hanem a gyűjtés pontos dátuma, helye (ezáltal tengerszint feletti magassága) és esetleg az élőhely jellemzőire utaló feljegyzés is leolvasható.

1000_dactylorhiza_cordigera_evszazados_herbariumi_peldany_bp_31894_bauern.jpg

A balkáni ujjaskosbor (Dactylorhiza cordigera) több mint száz éve gyűjtött herbáriumi példánya (fotó: Bauer N.)

1000_dactylorhiza_cordigera_evszazados_peldany_viragzata_bp_31894_bauern.jpg

A példányon kitűnően látszik, hogy a virágzás mely szakaszában tart a példány (fotó: Bauer N.)

1000_dactylorhiza_cordigera_peldany_cedulaja_bp_31894_20110322_bauern.jpg

Évszázados herbáriumi cédula a pontos adatokkal (fotó: Bauer N.)

Az összegyűjtött információkat adatbázisba rendezve és kiértékelve a kutatók megállapították, hogy a vizsgált fajok 79 százaléka jó néhány nappal korábban virít, mint fél évszázaddal ezelőtt. Különösen a tavaszi virágzású orchideáink esetében feltűnő ez a változás. A legjelentősebb eltérést a majomkosbor (Orchis simia) esetében találták: e növény csaknem két héttel korábban virágzik, mint az 1960-as években és azelőtt. Mindez azt bizonyítja, hogy valóban korábban kezdődik a tavasz, a növények hamarabb jutnak a fejlődésükhöz szükséges hőösszeghez.

1000_orchis_simia_20080430_velika_plis_maliscak_bauern.jpg

A majomkosbor (Orchis simia) esetében -13,9 nap az eltérés, azaz két héttel korábban virít, mint fél évszázada (fotó: Bauer N.)

1000_traunsteinera_globosa_20150623_monte_baldo_bauern.jpg

A hegyi gömböskosbor (Traunsteinera globosa ) 3 nappal korábban kezd virágozni (fotó: Bauer N.)

A vizsgált múzeumi gyűjtemények „mindössze” másfél évszázados adatsorral járultak hozzá ehhez a kutatáshoz. Ez azt jelenti, hogy ha nem lenne herbárium, és ma kezdenénk a kutatást, 150 év múlva lenne ilyen adatsorunk.

Jelenleg Molnár V. Attila vezetésével a K108992 számú OTKA-pályázat keretében Magyarország számos ritka és veszélyeztetett fajának kutatása folyik, amelynek során a növények életmenetének jellemzőit és a klímaváltozás kapcsolatait igyekeznek feltárni. A munkában a Debreceni Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai vesznek részt.

 

További olvasnivalók a természetrajzi gyűjtemények jelentőségéről:

A lőtér fantomja – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 4. rész

Befőttesüvegből a Természetvédelmi Világszövetség listájára – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 3. rész

Kommentek az apokalipszis magas lováról - avagy a tudomány vagy a tudatlanság oltára a nagyobb? Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

Poloskák jelzik a Balaton vízének minőségét? – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 1. rész

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr858176476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg