Óriási patkánycsontváz a Macbethből
A hónap műtárgya – 2015. december

A kupolacsarnokban kiállított közel kétméteres „műtárgy” nem igazi csontváz, hanem műalkotás, amelyet a Maladype Színház rendezője álmodott meg, és használt installációként a Macbeth/Anatómia című előadásában.

dsc_0347.jpg

Mit keresett a patkánycsontváz a Macbethban?

Balázs Zoltán Macbeth/Anatómia előadása merészen, szokatlan rendezői koncepcióval nyúl Shakespeare legsötétebb történetéhez. Az előadás nyelvezete a rendező által erőteljesen megfogalmazott dramaturgiára, az egyedi tér használatára (díszlet: Balázs Zoltán), és legfőképpen a szereplők intenzív jelenlétére és összjátékára épül. A játéktér meghatározó eleme a Katus György szobrászművész által tervezett óriási patkánycsontváz, a címben szereplő „anatómia” fogalmával együtt – többek közt – Macbeth fokozatosan eltorzuló személyiségének fázisaira utal. Az előadás bátran vegyíti az elvont, a stilizált, a nyers és naturális eszközöket; beszél szorongásainkról, a halálfélelemről és a szexualitásról; borzongást kelt. A patkány csontvázával, ugrásra kész testtartásával és éppen harapni készülő állkapcsával „rontás anatómiáját” hozza felszínre.

patkany_szinhaz.jpg

Jelenet a Machbetből (Forrás: Maladype Színház)

Mit keres a csontváz a múzeumunkban?

Miután az előadást levették a repertoárról, a rendező – érthető módon – nem szerette volna, hogy ez a különleges alkotás egy raktár mélyén végezze. Felajánlotta múzeumunknak, és mi szívesen fogadtuk, mert kulturális intézményként fontos számunkra, hogy a kultúra különböző területeit képviselő értékek között kapcsolatot teremtsünk. A látványos csontvázat valóban élethűen tervezte és mintázta meg alkotója, anatómiai szempontból csak kisebb igazításokra szorult, mielőtt a hónap műtárgyaként kiállítottuk.

dsc_0347.jpg

A pakánycsontváz immár a múzeum kupolacsarnokában (Fotó: Kovács Eszter)

 A vándorpatkány

Az óriási patkánycsontváz „mintájául” szolgáló vándorpatkány (Rattus norvegicus) az egérformák (Murinae alcsalád) közé tartozik, mely a rágcsálók egyik legsikeresebb csoportja, a fajok száma közel 550. Tagjai Madagaszkárt kivéve az Óvilág szinte minden részén előfordulnak. Az alcsalád valószínűleg 25-30 millió éve, hörcsögszerű rágcsálókból fejlődött ki Délkelet-Ázsia trópusi területein.

kep_vandorpatkany.JPG

Vándorpatkány-preparátum (Fotó: Antal Tamás)

A csoport alkalmazkodó képességére jó példa a vándorpatkány sikeressége. Az emberen kívül ez az emlősfaj a világon a legelterjedtebb, az összes kontinensen előfordul. Őshazája Kelet-Ázsia északi része, de a hajózás és a kontinensek közötti áruszállítás beköszöntével már a 17-18. század környékén elterjedt volt Európában. Több tényező is hozzájárul a vándorpatkány ilyetén sikeréhez. Az eredetileg – a csoport többi tagjához hasonlóan – magevésre alkalmas fogazata ellenére, szinte mindent megeszik, amiben némi tápanyag található, a növényi részektől kezdve az elhullott állatokon át a háztartási hulladékig. Előnyben részesíti az állati eredetű táplálékot, egyes esetekben az élő csirkét vagy egyéb legyengült jószágot is megtámadhatja. Szinte minden élőhelyen képes megtelepedni, ahol talál magának élelmet, de kedveli az emberi településeket, ahol elsődlegesen csatornarendszerekben, alagsori helységekben, gazdasági épületek környékén fordul elő. A siker másik záloga a gyors szaporodás. A vándorpatkány egész évben kölykezik, a nőstények évente 6-8 almot hoznak a világra, melyek 7-11 ivadékból állnak. Bár a fiataloknak kb. csak a fele éri el a 3 hónapos ivarérettségi kort, ha van elég táplálék és búvóhely, akkor ez a szaporodási ráta az állomány exponenciális növekedését teszi lehetővé. Ellenségeik elsősorban a ragadozómadarak és az emlős ragadozók – az emberi településeken nagyon sok patkányt elpusztítanak a házi macskák és kutyák is.

kep_vandorpatkany_koponya.JPG

Vándorpatkány koponyája (Fotó: Antal Tamás)

Táplálkozási szokásaiból fakadóan és emberi településekhez való kötődése miatt számos betegséget terjeszt. Az egyes becslések szerint a mintegy 50 millió ember haláláért felelős pestisjárványokban játszott szerepe talán a legismertebb. Nem szabad azonban elfeledkeznünk az olyan patkányokhoz (is) kötődő betegségekről sem, mint pl. a leptospirózis, a hantavírus fertőzés, illetve a szalmonellózis. E három, általában a patkányürülék porának belégzése vagy az ürülékkel szennyezett étel fogyasztása következtében kialakuló betegség mellett, megemlíthető még a patkányharapási láz, mely elsősorban a magatehetetlen gyermekeket érinti, értelemszerűen a kevésbé fejlett országokban, ahol a kiskorúak ki vannak téve a patkányok támadásának.

Természetesen a betegségterjesztés mellett a patkánynak fontos pozitív szerepe is van az emberek életében, hiszen sok biológiai kísérlet– köztük a gyógyszerfejlesztési kutatások – során használnak laboratóriumi patkányokat, a vándorpatkány háziasított változatát. A kísérleti állatként való felhasználás mellett egyre elterjedtebb társállatként való tartásuk is.

Oltványi Klára és Görföl Tamás

Az óriási patkánycsontvázon kívül a fotókon látható preparátum és koponya is megtekinthető  a Ludovika téri kupolacsarnokban decemberben.

dsc_0335.jpg

 Fotó: Kovács Eszter

dsc_0334.jpg

Fotó: Kovács Eszter

dsc_0339.jpg

Fotó: Kovács Eszter

dsc_0343.jpg

Fotó: Kovács Eszter

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr708149080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg