Decemberi nagyjaink

182 éve született

Semsey Andor
Kassa, 1833. dec. 22. - Budapest, 1923. aug. 14.

semsey.jpgMineralógus, mecénás
Előbb jogot hallgatott, majd a hohenheimi és magyaróvári gazdasági akadémián folytatta tanulmányait. Utána Európa fejlettebb mezőgazdasági országait tanulmányozta. A 60-as évek végén érdeklődése a földtan és ásványtan felé fordult. 1866-ban bérbe adta nagy kiterjedésű birtokait és ettől kezdve minden erejével a tudományokat támogatta, jövedelmét az Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytára és a Földtani Intézet felvirágoztatására fordította. Több mint 2 millió aranykoronát áldozott tudományos gyűjtemények beszerzésére, pályadíjakra, tudományos intézetek műszerfelszerelésére, fiatal kutatók támogatására, külföldi tanulmányutakra stb. 1889-ben az MTA-nál 20 000 koronás alapítványt tett tíz alapvető tudományos munka megírásának jutalmazására. Róla nevezte el Krenner József Sándor az 1881-ben felfedezett semseyitet és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett ólom-ezüst-antimon kénvegyületet, az andoritot. 1882-től az MTA tagja.

95 éve született

Henkey Gyula
Léva 1920. dec. 25. – Tiszakécske 2010. aug. 17.

Henkey GyulaElemi és középiskoláit Léván végezte, a lévai szlovák nyelvű reálgimnáziumban érettségizett (1938). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult és Bartucz Lajosnál antropológiát hallgatott (1939–1942), jogtudományi doktori oklevelet szerzett (1945), a történelem (néprajz) tudomány kandidátusa (1990).
Bars-Hont vármegye közigazgatási gyakornoka (1942–1943). Az Újjáépítési Minisztérium (1945–1946), az Építési Minisztérium fogalmazója (1946–1948). A Pécsi Építési Főigazgatóság (1948–1949), a Magasépítési Vállalat (1949), a Növénytermeltető Vállalat kecskeméti kirendeltsége jogi tanácsadója (1950–1959), a Szakszervezeti Művelődési Központ előadója (1960–1969). A kecskeméti Katona József Múzeum antropológusa (1969–1984).
A kárpát-medencei magyarság etnikai embertani vizsgálatával és népességtörténetével, a magyar nép származásával foglalkozott. Embertani kutatásokat folytatott Kecskeméten és környékén (1956–1971), a Jászságban (1971–1973), a Nagykunságban, a Tiszazug környékén (1973–1979), a Dunántúlon (1980-as évek). Magyarország több mint 150 helységének etnikai embertani feldolgozását fejezte be, méret-, alak- és színkomplexió szerinti főbb embertani sajátosságait gyűjtötte össze (1956 és 1997 között több mint 35 000 főn!). Embertani gyűjtéséből vitatható etnogenetikai és őstörténeti következtetéseket is levont. Véleménye szerint a mai magyar felnőtt lakosság még mindig őrzi az ősi rasszok jegyeit: a magyarság döntő mértékben közép-ázsiai eredetű nép (46,8%). A Kárpát-medencében 198 népcsoportot vett fel, s ebből 110 csoportban a közép-ázsiai eredet dominált. Bartucz Lajos nyomán megkülönböztetett egy homo pannonicus embertípust, amelyet Henkey Gyula turanid-nagyalföldi típusnak nevezett el. A Magyar Biológiai Társaság tagja (1958-tól). A Bács-Kiskun Megyei Népkutató Munkaközösség alapító tagja, az orvosbiológiai szekció vezetője (1956–1969).
Kecskeméten (Széchenyi tér 1–3.) élt és tevékenykedett, a bencés apácák tiszakécskei öregek otthonában hunyt el.
forrás: http://nevpont.hu

51 éve halt meg

Éhik Gyula
Brassó, 1891. febr. 4. - Budapest, 1964. dec. 28.

ehik.jpgZoológus
1914-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán doktori oklevelet szerzett. 1927-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karán magántanárrá képesítették. 1914-től a győri, majd a lőcsei főreáliskola tanára. 1919-től a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában működött, 1937-től a Természettudományi Múzeum helyettes főigazgatója, 1940-től az állattár vezetője volt. 1943-ban a műszaki egyetemen egyetemi rk. tanári címet kapott, 1945-től az Állattani Intézetet az újonnan szervezett Agrártudományi Egyetemre helyezték át. Itt 1948-ig tartott egyetemi előadásokat. A hazai kisemlősök rendszertani, anatómiai, ökológiai, élettani sajátságait tanulmányozta. Megalkotta az interdentális homológia törvényét. Felismerte a prémes állatok magyarországi tenyésztésének nemzetgazdasági jelentőségét. A Természettudományi Múzeumban nagymértékben bővítette a hazai kisemlősök gyűjteményanyagát.

71 éve halt meg

Bernátsky Jenő
Versec, 1873. febr. 10. - Bp., 1944. dec. 3.

Botanikus
A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd magántanár lett az egyszikűek rendszertanából. 1896-1905-ig az Magyar Nemzeti Múzeum növénytárában, 1905-1919 között a Szőlészeti Kísérleti Állomáson, 1919-1923-ban pedig a Gombászati Kísérleti Állomás vezetőjeként dolgozott. Vegetációkutatással, növénytársulásokkal, növényanatómiával és -rendszertannal, később gyakorlati növényvédelmi kérdésekkel és mikológiával foglalkozott. Jelentős mezőgazdasági és tudománynépszerűsítő is volt. Elsőként mutatta ki 1899-ben, hogy az Alföld nem eredendően fátlan, sztyepp-klímájú terület, ezért propagálta annak fásítását.


84 éve halt meg

Kümmerle Jenő Béla
Budapest, 1876. márc. 4. - Budapest, 1931. dec. 20.

Botanikus
Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte 1894-1898 között. 1898-tól Mágócsy-Dietz Sándor mellett volt tanársegéd. 1902-től élete végéig a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárában dolgozott, 1919-től mint osztályigazgató. A virágos és virágtalan növények kutatásával egyaránt foglalkozott; elsősorban azonban a páfrányok kutatásával. Magyarországi gyűjtőútjai mellett utazott és gyűjtött a Balkán-félszigeten, főleg Albániában, az Adria partvidékén és a Velebit hegység területén. Főleg rendszertani és bibliográfiai munkássága jelentős.

 
100 éve halt meg

Mocsáry Sándor
Nagyvárad, 1841. szept. 27. - Budapest, 1915. dec. 26.

mocsary.jpgZoológus, entomológus
Nagyváradon jogot végzett, majd Bécsben természetrajzi tanulmányokat folytatott. 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárához nevezték ki. Rovargyűjtés céljából beutazta a történelmi Magyarország csaknem minden részét. 1914-ben ment nyugdíjba osztályigazgató címmel. Elsősorban entomológus volt. Különösen Bihar vármegye faunájával foglalkozott. Főleg a hártyásszárnyúakkal foglalkozott. Tanulmányaiban számos új fajt írt le. Több tudományos egyesület tagja, egy ideig a Rovartani Társaság elnöke volt. Tiszteletére a tudósok 1 nemet és 150 rovarfajt neveztek el. 1884-től az MTA levelező tagja volt.

 

198 éve halt meg

Kitaibel Pál
Nagymarton, 1757. febr. 3. - Pest, 1817. dec. 13.

kitaibel.jpgTermészettudós, polihisztor, egyetemi tanár
A pesti egyetem jogi, majd orvosi karán tanult, 1785-ben orvosdoktorrá avatták. 1784-ben az egyetem botanika és kémia tanszékén tanársegéd, majd adjunktusa lett. Működését az egyetem botanikus kertjében kezdte. 1807-ben a botanikus kert igazgatója, majd 1810-ben a botanika tanszék professzora lett. Életműve szerteágazó, a korában művelt természettudományoknak szinte minden ágában dolgozott. Legmaradandóbb alkotásait a botanikában érte el, de jelentős kémiai munkássága is. Kémiai eszközöket tervezett, új analitikai módszereket dolgozott ki. Jelentős, mint mineralógus, ő a tellúr felfedezője, először ő állított elő klórmeszet. Tanulmányozta és elemezte ásványvizeinket, a hazai balneológia úttörőjének is tekinthető. Tőle származik az első hazai földrengés szakszerű leírása.

A múzeum gyűjteményi anyagot őriz tőlük:


121 éve halt meg

Xántus János (John Xantus de Vesey)
Csokonya, 1825. okt. 5. - Budapest, 1894. dec. 13.

xantusj.jpgTermészettudós, néprajztudós, utazó
Jogi tanulmányait követően 1847-ben ügyvédi vizsgát tett. 1848-ban előbb nemzetőr, majd honvéd, 1849-ben Érsekújvárnál elfogták mint hadnagyot és Königgrätz várába zárták. A szabadságharc bukása után osztrák ezredbe sorozták. 1850-ben Anglián át az USA-ba szökött. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött a Smithsonian Institution számára. 1858-1861 közt az USA tengerészeti mérnökkarának kapitányaként meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. 1861 végén hazatért Magyarországra, de a politikai körülmények miatt 1862-ben újra visszautazott. Előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd mexikói konzul lett. 1864-ben végleg hazajött. Részt vállalt a pesti állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától, 1866-tól igazgatója volt. 1868-ban a kormány megbízásából délkelet-ázsiai expedícióra indult. Gyűjteménye lett a Néprajzi Múzeum alapja. 1872-től az Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre, 1873-tól igazgatója volt. 1859-től az MTA tagja.

54 éve halt meg

Csörgey Titusz
Nezsider, Moson vm., 1875. aug. 12. - Tapolca, 1961. dec. 15.

csorgey.jpgOrnitológus, grafikus
A soproni bencés gimnáziumban tanult, ahol természetrajz tanára Fászl István ornitológus volt. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Fászl ajánlatára került egyetemi hallgatóként a Madártani Intézetbe 1895-ben. Herman Ottó az Intézet vezetője megbízta Petényi Salamon János hátrahagyott madártani jegyzeteinek tudományos feldolgozásával. Herman Ottó halálával már fiatalon az intézet igazgatóhelyettese. Széles körű természettudományos műveltségével, biológiai iskolázottságával a gazdasági madártan egyéb területein is eredményesen munkálkodott. Világviszonylatban is kiváló madárillusztrátor volt. Életművének legméltóbb elismeréseként a Debreceni Tudományegyetem 1934-ben díszdoktorrá avatta.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr728107998

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg