Novemberi nagyjaink

166 éve született Lóczy Lajos

loczy.jpgLóczy Lajos
Pozsony, 1849. nov. 4. - Balatonfüred, 1920. máj. 13.
Geológus, földrajztudós, egyetemi tanár
1874-ben a zürichi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérése után kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához segédőrnek. 1877-1880-ig részt vett gr. Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. A közép- ázsiai sivatagok eredetéről kimutatta, hogy azok kő- és homokanyaga nem tengerfenék maradványa, hanem évmilliók sivatagi felhalmozódásának következménye. 1883-tól mint a Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a földtan rk. tanárának hívták meg a műegyetemre. 1889-1908-ig a budapesti tudományegyetemen az egyetemes földrajz tanszékének tanára, 1902-1908-ig a Földrajzi Intézet igazgatója. 1900-1914-ig a Földrajzi Társaság elnöke. Teleki Pállal és Papp Károllyal szerkesztette Magyarország földtani térképét. 1891-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság. Ő kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai feltárását. Jelentős érdemei vannak az erdélyi kősó- és földgázkincs felfedezésében is. Az ő felmérése és tanulmányai alapján kezdték meg a nagysármási fúrásokat.

135 éve született id. Noszky Jenő

noszkyj.jpgNoszky Jenő, id.
Nagykereskény, Hont vm., 1880. nov. 3. - Budapest, 1951. márc. 31.
Geológus
Tanári oklevelét a természetrajz, földrajz és vegytan szaktárgyakból 1906-ban szerezte a budapesti egyetemen. 1906-1920 között a késmárki líceumban tanított. 1920-tól az Magyar Nemzeti Múzeum Őslénytárában dolgozott, 1942-ben mint annak igazgatója ment nyugdíjba. 1905-től rendszeres földtani térképezést végzett a Földtani Intézet külső munkatársaként. Maradandó értékű munkássága a leíró őslénytan terén is: számos új fajt határozott meg és írt le. Több száz cikke és tanulmánya jelent meg hazai és külföldi geológiai szaklapokban. Fia Noszky Jenő geológus

115 éve született Szalai Tibor

szalai.jpgSzalai Tibor
Pozsony, 1900. nov. 13. - Budapest, 1980. szept. 29.
Geológus, paleontológus
A budapesti tudományegyetemen doktori oklevelet szerzett 1924-ben. Első munkahelye az Magyar Nemzeti Múzeum, majd 1939-ben a Földtani Intézethez került. Földszerkezeti tárgyú munkássága alapján a debreceni tudományegyetem magántanárrá habilitálta 1938-ban. A Földtani Intézetben főgeológus, igazgató helyettes, megbízott igazgató 1946-1950-ig. Ezután a Dorogi Szénbányászati Tröszt, majd a Tokodi Mélyfúró Vállalat főgeológusa. 1956-tól 1964-es nyugdíjazásáig a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet geológus tanácsadója. Őslénytannal, hidrogeológiával és tektonikával foglalkozott. Részletesen tanulmányozta a Keleti- Alpok és a Kárpátok földtani felépítését és szerkezetét, a hévizek hőmérsékletének eredetét, és általában a szervetlen és a szerves élet kapcsolatát.

115 éve született Boros Ádám

borosa.jpgBoros Ádám
Budapest, 1900. nov. 19. - Budapest, 1973. jan. 2.
Botanikus, flórakutató, algológus
Oklevelet a budapesti tudományegyetemen szerzett. 1922-1938-ig a Gyógynövénykísérleti Állomáson dolgozott, 1929-ben magántanárrá képesítették. 1938-1945-ig a Vetőmagvizsgáló Intézetben tudományos kutató, majd 1945 után a Gyógynövénykísérleti Intézetté fejlesztett munkahelyén igazgató lett. 1957-1960-ig, nyugdíjazásáig az Országos Fajtaminősítő Intézetben, ill. az Agrobotanikai Intézetben tudományos főmunkatárs volt, majd az intézet szaktanácsadója. Szívügye volt a magyar flóra, a harasztok, mohák, nyitva- és zárvatermők kutatása, mintegy kétezer napot töltött el terepen. 1915-1971-ig végzett megfigyeléseit 51 kéziratos kötetben foglalta össze. Több mint 190 ezer tételből álló magángyűjteményét az MTA még életében védett nemzeti értékké nyilvánította. A hazai tudományos társaságok dísztagságát vívta ki magának. Boros Ádámról külön blogbejegyzést is olvashatnak: http://mttmuzeum.blog.hu/admin/post/edit/8082334

107 évvel ezelőtt született Regöly-Mérei Gyula

regoly-merei_gyula.jpgRegöly-Mérei Gyula
Budapest 1908. nov. 21. – Budapest 1974. aug. 18.
Orvostörténész, kórboncnok, sebész, fül-orr-gégeszakorvos, c. egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1954).
Oklevelet a budapesti egyetemen szerzett 1934-ben. 1934–36-ban a III. sz. sebészeti klinikán műtősebész, 1936–47-ben a fül-orr-gégeklinikán tanársegéd, 1947–74-ben a Kórbonctani Intézetben tudományos főmunkatárs volt. 1936-ban magántanárrá habilitálták. Évekig az MTA Orvostörténeti Bizottsága titkári teendőit is ellátta. Számos orvostörténeti társaság tagja volt. 1968–1972 között a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke. Főleg a fül-orr-gégebetegségek klinikumával, majd kórbonctani és később elsősorban orvostörténeti kérdésekkel foglakozott. Semmelweis betegségének kérdését paleopatológiai szempontból vizsgálta. Brunszvik Teréz, III. Béla király és felesége csontvázának kórbonctani értékelését is elvégezte. Munkásságáért több kitüntetést kapott, így Weszprémi István-emlékérmet, a Kubai Akadémia Tomas Romay y Chacon-érmét. Együtt dolgozott Nemeskéri Jánossal, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárban található orrprotézises múmián. Számos történeti embertani vonatkozású publikációt jelentetett meg.

87 évvel ezelőtt született Thoma Andor

thoma_andor.jpgThoma Andor
Magyaróvár 1928. nov. 30. – Párizs 2003. máj. 30. Antropológus

1947-ben kitűnő eredménnyel elvégezte a magyaróvári Piarista Gimnáziumot. 1947–1952 között egy évet elvégzett a Debreceni Egyetem Orvosi Karán, majd biológiai és földrajzi tanulmányokat folytatott a Természettudományi Karon, Balogh Béla és Malán Mihály professzorok irányítása alatt. 1952–1953-ban egyetemi tanársegéd a Debreceni Egyetem Antropológiai Intézetében, majd 1953-ban biológia és földrajz szakos diplomát szerzett. 1953-ban vallási meggyőződése miatt eltávolították munkahelyéről.
1954–1955-ben fizikai munkásként dolgozott Budapesten, Kőbányán a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetben. 1956-ban a miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusa lett. Közben részt vett a budapesti Embertani Tár gyűjteményének helyreállításában. Itt 1957 márciusáig dolgozott. (Ez a gyűjtemény 1956. októberében a belövések következtében megsérült.)
1957-ben súlyos betegség miatt egy évre kórházba került. 1958–1962 között antropológus kutató a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában. 1963-tól egyetemi tanársegéd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen egészen 1966-ig.
1970-ben felkérték vendég előadónak a Párizsi Egyetem Antropológiai Intézetébe, ahol 1972-ig dolgozott. 1973–1984 között egyetemi docens a belgiumi Katolikus Egyetemen, majd 1985-től nyugdíjazásáig professzor a belgiumi Katolikus Egyetemen. 1988-ban a belga király Korona-rend Parancsnoki fokozata érdemrenddel tüntette ki. 1994-ben nyugdíjba vonult, majd Párizsba költözött.
2003. május 31-én Párizsban halt meg. Budakeszin helyezték örök nyugalomra. A teljes bibliográfiája itt elérhető. <http://publication.nhmus.hu/pdf/annHNHM/Annals_HNHM_2010_Vol_102_269.pdf>

 162 éve hunyt el Albach József Szaniszló

albach.jpgAlbach József Szaniszló
Pozsony, 1795. jan. 28. - Kismarton, 1853. nov. 12.
Természettudományi, földrajzi, egyházi író, botanikus, ferencrendi szerzetes
1810-ben belépett a ferencesek rendjébe. Székesfehérvárott bölcsészetet, Pozsonyban teológiát tanult. Mint korának népszerű hitszónoka több helyen, 1825 és 1838 között Pesten működött, később Kismartonban élt. Sokat foglalkozott természettudományokkal, főleg a botanikával. Növénygyűjteménye és botanikai kéziratai a Magyar Természettudományi Múzeumban találhatók. Egyházi beszédeit tartalmazó műveken kívül megírta és németül kiadta Magyarország földrajzát. Az elemi- és középiskolák számára földrajzkönyvet írt, amit évtizedeken át forgattak a tanulók. Széchenyi István gyóntatója volt.

102 éve hunyt el Csató János

Csató János
Alvinc, 1833. ápr. 6. - Nagyenyed, 1913. nov. 13.
Tizenhat éves korában részt vett a szabadságharcban Bem parancsnoksága alatt. Később visszavonult koncai birtokára, ahol madár- és növénytani kutatásokkal foglalkozott. 1861-tól szolgabíró, 1873-tól Alsó-Fehér vármegye főjegyzője, 1874-től 1902-ig alispán volt. Érdeklődése már korán a természet, különösen a madárvilág tanulmányozása felé fordult. Bejárta Erdély botanikailag érdekes pontjait. Kutatásai eredményeit több tucat publikációban foglalta össze. Nagy madár- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A madárgyűjtemény tűzvész áldozata lett. A növénygyűjteményét jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban őrizzük.

 37 éve hunyt el Sáska László

saska.jpgSáska László
Nagyenyed, 1890. szept. 26. - Arusha, Tanzánia, 1978. nov. 8
Orvos, egyetemi tanár
Orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, majd Isaszegen körzeti orvos lett. 1931-ben kivándorolt Afrikába, ahol Olasz Szomáliföldön telepedett le. Az elviselhetetlen klíma miatt Abesszíniába költözött, ahol a császári család orvosa lett, és megszervezte az abesszín hadsereg egészségügyi szolgálatát. Innen Arushába ment, ahol évtizedeken keresztül gyógyította a maszáj és kikuju törzs tagjait, s foglalkozott a trópusi betegségek, főként a malária gyógyításával, valamint a rák elleni küzdelemmel.


 30 éve hunyt el Csapody Vera

csapody.jpgCsapody Vera
Budapest, 1890. márc. 29. - Budapest, 1985. nov. 6.
Botanikus, muzeológus
A budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát 1913-ban. 1932-ben Szegeden doktorált a botanika tárgykörében. 1913-tól a Sacré Coeur Sophianum Leánygimnázium matematika-fizika tanára, 1936-1948 között igazgatója volt. 1945 és 1965 között a Természettudományi Múzeum Növénytárának tudományos főmunkatársa volt. 1966-ban vonult nyugdíjba, s ekkor Entz-éremmel tüntették ki. Tanári munkája mellett már az 1910-es évektől kezdve foglalkozott növényakvarellek készítésével, s ezt a tevékenységét 1922-től Jávorka Sándor akadémikus irányításával folytatta. 1924-25-ben jelent meg Jávorka A magyar flóra c. műve, amelyet már Csapody Vera illusztrált. Jávorka Sándorral évtizedeken keresztül dolgozott együtt, számos alapvető munkát, növényhatározót, tankönyvet és kézikönyvet publikáltak együtt, ezek közül több idegen nyelven is megjelent. Több mint 11 ezer rajzot és növény-akvarellt készített, ezek rendkívüli pontosságukkal és természethűségükkel tűnnek ki, számos európai és amerikai kiállításon is elismerést arattak.

Egy éve hunyt el Józsa László

jozsa_laszlo.jpgJózsa László
Fehérgyarmat 1935. ápr. 26. – Budapest 2014. nov. 25. Kórboncnok, patológus.
Foglalkozott bizantinológiával, orvostörténelemmel és őskórtani kutatásokat is végzett, valamint a Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet folyóirat szerkesztője, az Anthropologiai közlemények szerkesztőbizottsági és a MTA Antropológiai Bizottságának tagja volt.
Összesen 700-nál több írása jelent meg (cikkek, tanulmányok, könyvek). Kutatásainak fő iránya az ínak és izmok patológiája lett. Humán patológiai kutatások mellett növénytani és állatorvosi kutatásokban is részt vett. 1989-től kezdett el együtt dolgozni a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár munkatársaival és publikálni történeti embertani témájú cikkeket. Korábban több külföldi és hazai orvosi társaság tagja volt, de nyugdíjazása után csak a Magyar Patológusok Társasága és a Magyar Orvostörténeti Társaság tagságát tartotta meg. A teljes bibliográfiája itt elérhető. <http://mek.oszk.hu/14600/14628>

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr78083270

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg