Sztálin-gaz és a parlagfűnaplász
Lepkével a parlagfű ellen

Írta: Katona Gergely

Allergiás vagyok a parlagfűre. Tíz évvel ezelőtt kezdődött a Balatonnál,  az orrom, szemem, torkom azóta is jelzi minden augusztusban, hogy itt a nyárvége: virágzik a parlagfű. Az országban több százezer sorstársam van, mindenki ismeri a növényt és az ellene való védekezés fontosságát és módjait, de azt igen kevesen tudják, hogy mi köze mindehhez egy apró kis lepkének.

parlagfu6.jpg

 Parlagfű (forrás: kormanyhivatal.hu)


A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia Linnaeus, 1753) Észak-Amerikából származik. A XVIII. században már botanikuskertekben nevelték Franciaországban, ahonnét kivadulva, illetve gabonaszállítmányokkal Amerikából beutaztatva az 1860-as években lassan terjedni kezdett, de igazi karrierjét az első világháború indította el. A gabona-, ló-, csapat- és takarmányszállítás pár éven belül elterjesztette Európában  – hazánkat sem kímélve – egészen Oroszországig. Ott a Fekete-tenger kikötőiből kiindulva a háború, majd a polgárháború és az azt követő erőszakos kolhozosítás után adott volt számára a megfelelő mennyiségű megműveletlen vagy rosszul megművelt földterület. Magvait pedig a vasút szállította szerteszét a szovjet birodalom legtávolabbi sarkába is az erőszakosan elkobzott, beszolgáltatott gabona között.

 

22.jpg

Szovjet propagandaplakát az 1950-es évekből (forrás)

Az 1930-as évek végére már országnyi területeket hódított meg a Szovjetunióban, 1940-ben konferenciát is összehívtak Sztavropolban a megállítására. A második világháború azonban közbeszólt, a gyomnövény újabb területeket szállt meg a mindent feldúló seregek nyomában. Hazánkban is ekkor terjedt el széles körben. A népnyelv néhol Sztálin-gaznak csúfolta a növényt. A szovjet tudósok az 1960-as években arra jutottak, hogy biológiai védekezéssel, egy szintén Amerikából származó lepkefajjal állítják meg az egyre súlyosabb egészségügyi és mezőgazdasági gondokat okozó gyomot. Ez a lepke az Acontia (Tarachidia) candefacta (Hübner, [1831]), magyarul: parlagfűnaplász. (Szeőke Kálmán szerint, aki 2012-ben cikket írt a lepkéről, két magyar neve is lehet: parlagfű-bagolylepke vagy parlagfű-nappalibagoly.)

 

 herbariumi_lap2web.jpg

A parlagfű herbáriumi lapon az MTM növénygyűjteményéből (1925, Somogyvár)

 

 

pl_kapal.jpgPersze, mint olyan sok esetben, a dolgok itt sem úgy sültek el, mint tervezték. A Krasznodar és Sztavropol régiókban 1967–68-ban szabadon engedett lepkék sikeresen megtelepedtek, hernyóik szépen ették a parlagfüvet, több populációjuk 30 éven át tenyészett a kutatók figyelő szemei előtt, ám a Szovjetunió összeomlásáig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt: nem irtották olyan mértékben a parlagfüvet, mint várták. Az ezredforduló környékén azonban változás történt: újabb és újabb megyékből mutatták ki a fajt; rohamosan terjeszkedni kezdett, és elérte délen a Kaukázust, északon a Dont, nyugaton Ukrajnát, majd Romániát, Bulgáriát és Szerbiát is. 2012-ben Lévai Szabolcsnak sikerült az első hazai példányt megfogni Mezőtúron, majd 2013-ban előkerült még 3 egyed ugyanitt, és egy újabb Kisújszálláson. Ugyanabban az évben már az ERTI (Erdészeti Tudományos Intézet) fénycsapdái is fogtak 3 egyedet Gyulán és Püspökladányban (meghatározta Kozma Péter és Kiss Ádám). Egyikük az ERTI gyűjteményébe, másikuk a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményébe került.

 

A nagyjából 2 cm szárnyfesztávolságú parlagfűnaplász egyik példánya az MTM lepkegyűjteményében

A lepke idén, 2015-ben is megkezdte itthon a repülését, július közepén a Mezőberényben működő fénycsapda anyagából Kozma Péter két példányt is a Múzeumunknak adományozott. Remélhetőleg a faj elterjed az egész országban, és kiveszi a részét a parlagfű gyérítéséből!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr597678504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gaszton42 2015.08.07. 17:13:16

Ha a SZU-ban nem jött be, akkor itt miért sikerülne?

martineden 2015.08.07. 17:37:42

@gaszton42: Leirta,egyertelmuen.Nem terjedt el elegge,de ez mara megvaltozott,kapis?

gaszton42 2015.08.07. 17:52:56

Nem, ez nem egyértelmű, azt írta hogy elterjedt, illetve elterjedőben van a lepke, egy szó nincs arról hogy a parlagfű meg visszaszorulóban van miatta. Remélhetőleg így lesz (engem nem érint, nem vagyok allergiás de a rokonságomban többen azok), drukkolok, de a mostani elterjedése mögött állhat az is hogy új táplálékféére szokott át, az meg akár káros is lehet.

KatonaG 2015.08.07. 18:23:19

@gaszton42: A lepke őshazájában is csak parlagfűféléket fogyaszt, nálunk is szinte kizárólag az allergén ürömlevelű parlagfüvet eszi meg. Kiirtani nem fogja, de a megrágott növények kevesebb virágot hoznak, kevesebb pollent szórnak ki, így ha visszaszorulni, kihalni nem is fog a növény, de az okozott kár mérséklődik.

gaszton42 2015.08.07. 18:31:26

Hát ezt örömmel hallom, abban a "szinte kizárólag" definícióban azért érzek némi bizonytalanságot, de ne nekem legyen igazam...

dukeekud 2015.08.07. 18:39:14

A sakakat kene raallitni a parlagfure. Valahogy megbeszelni veluk, hogy csak azt egyek meg.

KatonaG 2015.08.07. 19:09:02

@gaszton42: A "szinte kizárólag" kitétel azért kellett, mert a hernyóknál fogságban előfordul, hogy a tápnövény hiányában néha mást is elfogadnak. A biológiában - avagy mindennel ami él - semmi sem mondható biztosra, de vannak azért igen valószínű dolgok. Ez a lepke sem kezdene el szőlőt vagy nőszirmot enni, ha esetleg végleg kipusztulna minden ürömlevelű parlagfű, akkor esetleg más parlagfüvekre lenne csak "veszélyes". Legalábbis a tudomány mai állása szerint. :)

delejezoe 2015.08.08. 09:48:55

Csak az a kis baj van, hogy ez a lepke halálos a szép magyar lányokra. Erre bizonyíték az, hogy a felsorolt országokban alig található szép magyar lány...

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg