Amit a méhekről (poszméhekről) feltétlenül tudni kell

Az idei év rovara apropóján jött létre a Vadméhek facebook csoport, ahol mától egy ismeretterjesztő sorozat indult. A posztok a Magyar Rovartani Társaság blogján már futnak, de fantasztikus tudományos igényességük miatt mi is szeretnénk a cikkeket leközölni.

szerző: Sárospataki Miklós (nézzétek meg a szerző honlapját is)

A 2014-es év rovara a földi poszméh (Bombus terrestris). A Magyar Rovartani Társaság állásfoglalása szerint két fontos oka van annak, hogy ebben az évben a választás erre a fajra esett. Az egyik, hogy dr. Móczár László professzor idén tölti be századik életévét. Móczár László a hártyásszárnyúaknak, és ezen belül a poszméheknek is nem csak itthon, de nemzetközileg is elismert szaktekintélye. Tudományos munkássága mellett nagy gondot fordított az ismeretterjesztésre is, a rovarfotózás egyik nagy hazai mestere, számos ismeretterjesztő, elsősorban rovarokat, hártyásszárnyúakat népszerűsítő kiadvány szerzője. A másik fontos oka földi poszméh idei kiválasztásának az, hogy a Társaság fontosnak tartja felhívni a figyelmet a méhek, mint a legfontosabb megporzó szervezetek jelentőségére, így ennek a rovarcsoportnak a „képviselője”-ként tették meg a fenti fajt az év rovarának.

A megporzás nemcsak a természetvédelem, hanem mindennapi életünk szempontjából is nagyon fontos, hiszen gazdasági növényeink szaporodása és termésérlelése ugyanúgy függ a megporzástól, mint a természetes élőhelyek növényvilágának túlélése. A növényi szaporodás és biomassza produkció teremti meg a táplálék hálózatok alapját, ezért gyakorlatilag a földi élet fenntarthatósága is végső soron ettől függ. Mivel a méhek a legfontosabb megporzó szervezetek, így a megporzáson és a növényi produkción keresztül egyértelmű hatást gyakorolnak az életközösségek túlélésére.

01.jpg

Amikor a hétköznapi emberek méheket emlegetnek, szinte minden esetben a háziméhre (Apis mellifera) gondolnak. Erről a fajról mindenki tudja, hogy szociális életmódú rovar, kolóniáinak „feje” a méhkirálynő, akit sokezer dolgozó vesz körül. Az is közismert, hogy a háziméhek mézet készítenek, és számos más egyéb méhészeti termék is létezik, pl. méhviasz, méhméreg, stb. 

Ezek a jól ismert sztereotípiák a méhekkel kapcsolatban, de azt már jóval kevesebben tudják, hogy a háziméh mellett milyen sok egyéb méhfaj él, és ezeknek a túlnyomó többsége ráadásul nem is szociális viselkedésű, hanem magányos életmódot folytat. Csak Magyarországon 700-750-re tehető a vadon élő méhfajok száma, világviszonylatban pedig mintegy 20-25000-re teszik ezt a számot. 

A méhek a hártyásszárnyú rovarok rendjébe tartoznak. Legközelebbi rokonaik a kaparódarazsak. A méhek általános testfelépítésére jellemző a „darázsszerű” testalkat, vagyis a két pár hártyás szárny és a torhoz kis nyelecskével (potrohnyél) kapcsolódó potroh. Testük általában dúsan szőrözött, szájszervük hosszú, nyelvszerű képletté módosult nyaló-szívó szájszerv. 

Legfontosabb tulajdonságuk, mely a többi hártyásszárnyú rovartól elkülöníti őket az, hogy nektárral és virágporral táplálkoznak, méghozzá nem csak a kifejlett állatok, hanem a lárvák is. Ráadásul meglehetősen fejlett utódgondozás is jellemző rájuk, ami azt jelenti, hogy a fejlődő utódgeneráció számára ivadékbölcsőket építenek (nem csak a szociális, hanem a magányos életmódú fajok is), és ezeket az ivadékbölcsőket feltöltik táplálékkal. Ez a táplálékhordás feltételezi azt, hogy a pollent gyűjteni és szállítani tudják, általában a testfelületükön (a dús szőrzet ennek kapcsán alakult ki a csoportnál). Tulajdonképpen ez a virágpor szállítási képesség, vagyis az, hogy a testszőrzetükön nagy mennyiségben tapadhat meg a pollen, teszi őket a leghatékonyabb megporzókká, hiszen így virágról-virágra szállva könnyen átvihetik a virágport egyik növényegyedről a másikra.

02.jpg

A méhek gyakorlatilag a világon mindenütt elterjedtek. Ahol virágos növények élnek, ott általában méhek is vannak. Az egyenlítőtől a sarkkörökig, az alföldi területektől a magas hegységek gyepterületeiig, egészen a hóhatárig találkozhatunk képviselőikkel. Legnagyobb fajgazdagságban mégis a melegebb, trópusi, szubtrópusi és főleg a mediterrán vidékeken találhatjuk őket. Ugyanakkor a mérsékelt égövön egyértelműen ezek a rovarok a legfontosabb megporzó szervezetek. 

Az utóbbi években egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy a méhekkel gondok vannak. Az ilyen, napi sajtóban is megjelenő hírek általában persze leginkább a háziméhekkel foglalkoznak. A háziméh, mint az emberek által közvetlenül is hasznosított táplálékot (méz) és egyéb gazdaságilag fontos anyagokat (pl. méhviasz, méhméreg, stb.) termelő háziállat, természetesen mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel. Ugyanakkor fontos tudni azt, hogy a méhek megporzó tevékenységükkel még sokkal nagyobb gazdasági hasznot hajtanak, mint amit a méz és egyéb méhészeti termékek létrehozása jelent. Ennek a tevékenységnek az oroszlánrészét pedig elsősorban nem a háziméh, hanem a hatalmas fajszámmal és diverzitással rendelkező vadméhek végzik. A méhek léte és megporzó munkája hatalmas fontossággal bír az emberi élet fenntarthatósága szempontjából. Ugyanakkor rengeteg érdekességet és furcsaságot is rejt a méhek világa. Reméljük, hogy ezzel a most induló kis ismeretterjesztő „cikksorozattal” sok emberhez tudjuk eljuttatni a méhekkel kapcsolatos érdekességeket, információkat, és ezzel elősegítjük azt, hogy minél többen érezzék magukénak a méhek fogyatkozásának problémáját, és tegyenek is ellene!

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr46514817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • bandigyerek: @megamovieboy: Szerintem te el sem olvasod amit leírsz. Szép napot! (2019.10.28. 05:35) Miért lékelték a koponyájukat őseink?
  • KittenbergerKutatás: Nagyon jó cikk, körültekintő, alapos. Egyetlen kicsi tévedés: Kittenberger 4 és fél évet töltött I... (2019.10.17. 13:09) Kittenberger papucscsőrűi
  • turista60: s a szunyog irtásról még nem is beszéltem,a permetezés után úgy estek le a fáról mint az esö.sok m... (2019.09.14. 13:36) Remeték a Mátrában, egyre kevesebben…
  • Pic: @liberalnazi dickheads: Hallod, látod, érted kolléga??? Azt mondja: ÁRTALMATLAN Ha van rajta a ... (2019.09.13. 01:08) Igazságot a repülő csótánynak!
  • Első mohikán: @múzeum: Gyerekkoromban, a hetvenes évek-nyolcvanasok elején rengeteg szarvasbogárral -és a többi... (2019.08.27. 10:46) ADNI JÓ

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg