Magyar Természettudományi Múzeum Blog


Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 18. rész

A természettudományi gyűjteményekben az időutazás nem illúzió. Igaz, a jövőre nem, de a múltra vonatkozóan pontos adatokra lelhetünk bennük. Írta: Bauer Norbert (Herbarium Carpato-Pannonicum) és Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)  A gyűjteményekben őrzött példányok adatainak biológiai, természetvédelmi…

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak Tovább
Növényekről télen

Növényekről télen

A hétvégén rendezték meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a XI. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferenciát, amelyre 9 ország több, mint 250 vendége érkezett. A három napon át tartó rendezvényen különböző területekről és szakterületekről érkezett kutatók…

Növényekről télen Tovább
Hogyan határoztak botanikust a századelőn?

Hogyan határoztak botanikust a századelőn?

Tréfás botanikushatározó - A hónap műtárgya, 2016. február

A tudósokra gyakran gondolunk úgy, mint mindig komoly emberekre, akiknek az életét teljesen kitölti kutatási témájuk, és gyakran elfeledkezünk arról, hogy ők is különböző karakterű és humorú, hús-vér emberek. A régebben élt kutatók is megelevenednek, ha naplóikat, levelezésüket olvassuk, vagy…

Hogyan határoztak botanikust a századelőn? Tovább
Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt

Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 8.rész

A közelmúltban magyar kutatók munkájának köszönhetően a tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) gyűjteményben őrzött, 130 éves magvaiból életképes egyedek fejlődtek ki. Ezzel új adatok kerültek fel a magvak hosszú távú életképességének rekordlistájára. Írta: Bauer Norbert A tekert csűdfű…

Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt Tovább
Migránsok és otthon maradók – egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete

Migránsok és otthon maradók – egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? – 7. rész

A sziklai kövifoszlár (Arabidopsis lyrata subsp. petraea) északi elterjedésű tundranövény. Közép-Európában jégkorszaki maradványfajnak tartják, de ezt csak néhány éve, populációgenetikai vizsgálatokkal sikerült bizonyítani. Írta: Bauer Norbert Magyarországon a Csobánc bazaltszikláin és a…

Migránsok és otthon maradók – egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete Tovább
Véget ért a véres küzdelem az év vadvirága címért

Véget ért a véres küzdelem az év vadvirága címért

Az Év vadvirága 2016-ban: a mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)

  Mocsári kockásliliom (fotó: Toldi Miklós) A mocsári kockásliliom az 1283 szavazatból 516-ot szerzett (40,22%), második lett a nagyezerjófű 290 szavazattal (és 22,60 %-kal), harmadik a turbánliliom 261 szavazattal (20,34 %), és tisztesen helytállt a medvehagyma 216 szavazattal (16,84 %). Akár…

Véget ért a véres küzdelem az év vadvirága címért Tovább
Kipusztultnak hittük – a zörgőfű és a macskamenta története

Kipusztultnak hittük – a zörgőfű és a macskamenta története

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 6. rész

A magyar flórában több olyan növény is van, melyekről csak régi gyűjteményi példányok alapján tudjuk, hogy élnek vagy éltek Magyarország területén. Az igazán ritka fajok néha évtizedekig sem kerülnek szemünk elé. Így könnyen gondolhatjuk, hogy már kipusztultak Magyarországról. Írta: Bauer…

Kipusztultnak hittük – a zörgőfű és a macskamenta története Tovább
Az ehető, a boszorkányos, a legritkább és a rejtőzködő - négyen a célban

Az ehető, a boszorkányos, a legritkább és a rejtőzködő - négyen a célban

Az év végéhez közeledve gondolnunk kell a következő évre, 2016-ra. Így van ez az Év vadvirágával kapcsolatban is, melyet most immár hatodik alkalommal választhatunk meg, olyan növények után, mint a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis – 2011-ben), a tavaszi hérics (Adonis vernalis – 2012-ben), a nyári…

Az ehető, a boszorkányos, a legritkább és a rejtőzködő - négyen a célban Tovább
„Rabszolgáját Vajda Lászlónak hívják”

„Rabszolgáját Vajda Lászlónak hívják”

Írja magáról élcelődve Boros Ádám egy fennmaradt kéziratában. Ez a bejegyzése sokat elárul az éppen 115 éve, 1900. november 17-én született Boros Ádám humoráról, öniróniájáról és a nála 10 évvel idősebb jó barátjához, Vajda Lászlóhoz fűződő közvetlen kapcsolatáról is.Boros Ádám a XX. század egyik…

„Rabszolgáját Vajda Lászlónak hívják” Tovább
Kétszáz éve született Kováts Gyula (1815-1873), az első magyar paleobotanikus

Kétszáz éve született Kováts Gyula (1815-1873), az első magyar paleobotanikus

Kováts Gyulát az ősnövényekkel foglalkozó tudományág, a paleobotanika első jelentős hazai képviselőjének tekintjük. Az ő tollából születtek az első, magyarnak tekinthető ősnövénytani tanulmányok, de Kováts Gyula nemcsak ebből a szempontból jelentős személy. A Magyar…

Kétszáz éve született Kováts Gyula (1815-1873), az első magyar paleobotanikus Tovább
A magyar flóra „festője” - Csapody Verára emlékezünk

A magyar flóra „festője” - Csapody Verára emlékezünk

Ma 30 éve, hogy Csapody Vera, a magyar flóra „festője” életének 95. évében elhunyt. Az Európa-hírű növényrajzoló és botanikus 1949-től dolgozott intézményünk Növénytárában. írta: Barina Zoltán   „Ötven éve festem a virágokat” Csapody Vera már gimnazista…

A magyar flóra „festője” - Csapody Verára emlékezünk Tovább
A történelem lapjai - Jávorka Sándor növényhatározója

A történelem lapjai - Jávorka Sándor növényhatározója

A hónap műtárgya - 2015. szeptember

A hónap műtárgya szeptemberben Jávorka Sándornak A magyar flóra kis határozója című könyve. Amellett, hogy a tudományos igényű ismeretterjesztés egyik alapműve, a huszadik századi történelmi viszontagságok nyomát  is magán viseli. (Fotó: Kovács Eszter) Vannak tudósok, akik nem csak kiváló…

A történelem lapjai - Jávorka Sándor növényhatározója Tovább
Életre keltett gombafonalak

Életre keltett gombafonalak

A hortobágyi csiperke termesztésbe vonásának érdekes története

 Írta: Vasas Gizella és Locsmándi Csaba A hortobágyi csiperkét (Agaricus macrosporoides) dr. Bohus Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum Gombagyűjteményének kurátora írta le a tudományra nézve új fajként 1974-ben. Később elhatározta, hogy termesztésbe vonja ezt a gyors…

Életre keltett gombafonalak Tovább
Rácz István a Növénytár munkatársa  Japánban végzett  kutatómunkát

Rácz István a Növénytár munkatársa Japánban végzett kutatómunkát

Rácz István, a Növénytár kutatója 4 hónapos japán kutatómunkára kapott lehetőséget. 2013. június 1. - szeptember 30. között, huszonkét a szigetországban (és többnyire csak ott) honos nyitvatermő faj teljes körű élőhelyi dokumentálását végezte el a hosszú távú…

Rácz István a Növénytár munkatársa Japánban végzett kutatómunkát Tovább