Magyar Természettudományi Múzeum Blog


Noé bárkája után szabadon

Noé bárkája után szabadon

Ízeltlábúmentés az Abaligeti-barlangban

  Írta: Angyal Dorottya Fotó: Illés Andrea, Németh Tamás, Korsós Zoltán, Ľubomír Kováč, Andrej Mock és Angyal Dorottya   „Hajónapló 2017. március 4., szombat reggel fél nyolc. Süt a nap és jólesően langyos a levegő, ráadásul újra a magyar mediterráneumban vagyok. Az abaligeti kutatóházban a…

Noé bárkája után szabadon Tovább
Pannónia kincse, az északi pocok

Pannónia kincse, az északi pocok

A hónap műtárgya – 2017. március

A Földön élő jelenleg ismert állatfajok 95 százaléka gerinctelen élőlény. A maradék 5 százalékon osztoznak a gerincesek, és ennek körülbelül csak egytizede tartozik az emlősök osztályába, amely közel 5000 fajt számlál.  Írta: Gubányi András (Parazitológiai gyűjtemény) 1. kép: Az északi vagy…

Pannónia kincse, az északi pocok Tovább
Amikor „… fecseg a felszin, hallgat a mély”

Amikor „… fecseg a felszin, hallgat a mély”

A 2017-es év hala a harcsa

Besötétedett, elcsendesült a természet. Némi kósza motoszkáláson kívül csak a nád között és a partszegélyen loccsanó apró hullámokat hallani. Távol a folyón lassan haladó csónak sötét sziluettje dereng fel. Egyszer csak furcsa, öblös hangot sodor felőle a víz. Aztán megint hallani. A csónakban ülő…

Amikor „… fecseg a felszin, hallgat a mély” Tovább
Néhány csepp vízből kiderül, pontosan hol él a barlangi vakgőte

Néhány csepp vízből kiderül, pontosan hol él a barlangi vakgőte

Tudományos mérföldkő a barlangi élővilág megismerésében

A Magyar Természettudományi Múzeum kutatói dr. Vörös Judit vezetésével, nemzetközi együttműködés keretében különlegesen érzékeny módszert fejlesztettek ki, amely barlangokból gyűjtött vízmintákból is képes kimutatni a barlangi vakgőte (Proteus anguinus) jelenlétét. A barlangi vakgőte (Proteus…

Néhány csepp vízből kiderül, pontosan hol él a barlangi vakgőte Tovább
Műhelytitkok – Találkozz Szél Győző rovarásszal!

Műhelytitkok – Találkozz Szél Győző rovarásszal!

Színpompás rovarvilág – bogarak a mikroszkóp alatt

Műhelytitkok – Szél Győző 2016. november 5. A Műhelytitkok programok 10-től 14 óráig tartanak. A programokon kiállítási belépőjeggyel lehet részt venni. Helyszín: Október végéig a Lovarda első szintjén (földszintjén).  Színpompás rovarvilág – bogarak a mikroszkóp alatt   Kék morfólepkék. A…

Műhelytitkok – Találkozz Szél Győző rovarásszal! Tovább
Cincér a Mennyország Kapujából

Cincér a Mennyország Kapujából

A hónap műtárgya novemberben

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai, Görföl Tamás denevérkutató és Merkl Ottó bogarász – valamint Estók Péter denevérész Egerből és Kemenesi Gábor virológus Pécsről – 2016 szeptemberében-októberében gyűjtőúton jártak Vietnam északi részén. A gyűjtött anyag preparálása nemrég kezdődött –…

Cincér a Mennyország Kapujából Tovább
Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban

Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban

Szerző: Angyal Dorottya (Talajzoológiai gyűjteménycsoport) Képek: Benjamín Magaña, Efraín Chávez Solís, Angyal Dorottya, Jonathan Mondragon Videófelvételek: Efraín Chávez Solís & Angyal Dorottya Tüskés szárú cserjék és kaktuszok közt gyalogolunk a forró karsztos síkságon – az utolsó…

Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban Tovább
Tű a szénakazalban

Tű a szénakazalban

Szilágyság-projekt újratöltve

Még egy viszonylag nagy méretű csiga megtalálása sem mindig egyszerű – sőt már-már lehetetlennek tűnő – feladat. Mivel valószínűleg tudományra új fajról van szó, mindent megtettünk felkutatása érdekében. Írta: Katona Gergely (Lepkegyűjtemény), Gubányi András (Parazitológiai gyűjtemény), Erőss…

Tű a szénakazalban Tovább
Kipusztult emlős a Magyar Természettudományi Múzeumban

Kipusztult emlős a Magyar Természettudományi Múzeumban

A hónap műtárgya - 2016. június

2016 júniusában az Óceánok Világnapjához (június 8.) kapcsolódóan egy Steller-tengeritehén (Hydrodamalis gigas) koponya látható a Magyar Természettudományi Múzeum kupolacsarnokában a hónap műtárgyaként.  Írta: Csorba Gábor és Görföl Tamás (Emlősgyűjtemény) A történelmi időkben élt legnagyobb…

Kipusztult emlős a Magyar Természettudományi Múzeumban Tovább
Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is?

Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is?

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 23. rész

Ha a rovarcsoportokat veszélyeztetettség szerint rangsoroljuk, és a legkevésbé érzékeny, viszonylag látványos és nagytestű fajok között is jelentős számban találunk "eltűnteket", mit gondolhatunk az apró, különleges igényű fajokról? Írta: Makranczy György (Bogárgyűjtemény)   Kelet-ázsiai…

Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is? Tovább
Csernobil 30 év után

Csernobil 30 év után

Dadogó kakukkok, meddő füsti fecskék, impotens hímek

Dadogva énekelnek a kakukkok, elfogynak a füsti fecskék, és csökken a madarak fajgazdagsága Csernobil környékén 30 évvel az atomerőmű katasztrófája után. Kormányprogramok, nagy projektek helyett az emberi történelem eddigi legnagyobb atombalesetének következményeit maroknyi, sugárvédelmi öltözetbe…

Csernobil 30 év után Tovább
Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 18. rész

A természettudományi gyűjteményekben az időutazás nem illúzió. Igaz, a jövőre nem, de a múltra vonatkozóan pontos adatokra lelhetünk bennük. Írta: Bauer Norbert (Herbarium Carpato-Pannonicum) és Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)  A gyűjteményekben őrzött példányok adatainak biológiai, természetvédelmi…

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak Tovább
Látogatás Nabokovnál – költészet és lepkészet

Látogatás Nabokovnál – költészet és lepkészet

A hónap műtárgya, 2016. április

A lepkész Vladimir Nabokov (1899–1977) „Egy lepkefaj felfedezéséről” (On Discovering a Butterfly) című verse költői módon fejezi ki a taxonómus, az élővilág sokféleségének leírásával foglalkozó kutató munkáját, ami a költő szerint – aki egyben nagyszerű entomológus is volt – a vizsgálat tárgyát és…

Látogatás Nabokovnál – költészet és lepkészet Tovább
Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 14. rész

Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások,…

Darázshiszti és darázsgyűjtemény Tovább
Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 11. rész

Hideg van, sötét, esik az eső. Társaim karattyolását csak foszlányokban hallom, fejlámpáik fénye néha megvilágít egy fatörzset. Egy kimondhatatlan nevű balkáni hegység megjegyezhetetlen nevű csúcsának közelében bolyongok, a legközelebbi lakott település legalább félórányi autózásra van, az autó meg…

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok Tovább
A hálószobák rejtélyes vérszívója

A hálószobák rejtélyes vérszívója

Ismét terjedőben az ágyi poloska!

  Írta: Paulovkin András (A Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője) Otthonunk és a láthatatlan betolakodók Az emberek nehezen tűrik az otthonaikban vagy akár a munkahelyükön a hívatlan látogatókat. Az ellenérzéseik csak fokozódnak, ha ezek a látogatók olyan élőlények, melyek…

A hálószobák rejtélyes vérszívója Tovább
Idomított hernyók és szerepjátszó pajorok

Idomított hernyók és szerepjátszó pajorok

Bogarász a filmforgatáson

Rendhagyó kívánság érkezett 2014 őszén múzeumunkba. Filmes stáb kereste fel a Bogárgyűjteményt, hogy segítséget és szakmai tanácsot kérjen egy Magyarországon forgatandó játékfilmhez. Írta és fényképezte: Németh Tamás Forrás: Filmvilág Blog A hazánkban élő angol rendező, Peter Strickland…

Idomított hernyók és szerepjátszó pajorok Tovább
Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban

Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 10. rész

A számos ritka és kevéssé ismert állatfaj között akadnak olyanok is, amelyeket mindössze egyszer találtak meg, és azóta nem kerültek elő. Gyakran csupán egyetlen múzeumi példány bizonyítja a faj létezését (vagy legalábbis azt, hogy amikor gyűjtötték, akkor még létezett). Egy ilyen titokzatos…

Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban Tovább
Kommentek az apokalipszis magas lováról –  avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb?

Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb?

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

Mindnyájan gyilkosok vagyunk. Ha tetszik, ha nem, kedves tettestársaim, ez vitán felül áll. Nincs az olvasók közt olyan, aki még ne pusztította volna el állatok ezreit, millióit. És nem azokra gondolok, amiket elfogyasztottunk vagy amiket lecsaptunk, mert épp a vérünket szívták – ezek elég jól…

Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb? Tovább
Orvos, tudós és művész: száz éve halt meg Brancsik Károly

Orvos, tudós és művész: száz éve halt meg Brancsik Károly

  Írta: Tóth Mária Illusztrációk: Orosz András, Rédei Dávid, Soltész Zoltán, Tóth Mária       Brancsik Károly (1842. március 13., Óbeszterce/Stará Bystrica – 1915. november 18., Trencsén/Trenčin) száz éve halt meg. Munkássága méltatlanul elhomályosult, pedig…

Orvos, tudós és művész: száz éve halt meg Brancsik Károly Tovább
Ne halj meg úgy, hogy nem tudod, mi az a paka!

Ne halj meg úgy, hogy nem tudod, mi az a paka!

A hónap műtárgya 2015 novemberében: pettyes paka (Cuniculus paca) koponyája

A tengerimalacot mindenki ismeri, ugye? Most képzeljük el ezt a kedves jószágot tízkilósan, félelmetes, narancsszínű metszőfogakkal. Írta: Görföl Tamás A pettyes paka a rágcsálók közé tartozó növényevő, amely a dél- és közép-amerikai esőerdők lakója. Előfordul nyíltabb területeken is, de mindig…

Ne halj meg úgy, hogy nem tudod, mi az a paka! Tovább