Magyar Természettudományi Múzeum Blog


Noé bárkája után szabadon

Noé bárkája után szabadon

Ízeltlábúmentés az Abaligeti-barlangban

  Írta: Angyal Dorottya Fotó: Illés Andrea, Németh Tamás, Korsós Zoltán, Ľubomír Kováč, Andrej Mock és Angyal Dorottya   „Hajónapló 2017. március 4., szombat reggel fél nyolc. Süt a nap és jólesően langyos a levegő, ráadásul újra a magyar mediterráneumban vagyok. Az abaligeti kutatóházban a…

Noé bárkája után szabadon Tovább
Amikor „… fecseg a felszin, hallgat a mély”

Amikor „… fecseg a felszin, hallgat a mély”

A 2017-es év hala a harcsa

Besötétedett, elcsendesült a természet. Némi kósza motoszkáláson kívül csak a nád között és a partszegélyen loccsanó apró hullámokat hallani. Távol a folyón lassan haladó csónak sötét sziluettje dereng fel. Egyszer csak furcsa, öblös hangot sodor felőle a víz. Aztán megint hallani. A csónakban ülő…

Amikor „… fecseg a felszin, hallgat a mély” Tovább
Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe

Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe

Kiválthatja-e a fejlett technika a természettudományi gyűjtemények preparált példányait?

Többen érvelnek azzal, hogy a modern tudomány vívmányai mellett már nincs szükség olyan évtizedek óta meghaladott módszerekkel élni, mint amilyen a múzeumi példányok gyűjtése. A tudományos módszerek és technikai eszközök azonban nem helyettesíthetik a tudomány vizsgálati anyagait. Írta: Babocsay…

Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe Tovább
Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban

Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban

Szerző: Angyal Dorottya (Talajzoológiai gyűjteménycsoport) Képek: Benjamín Magaña, Efraín Chávez Solís, Angyal Dorottya, Jonathan Mondragon Videófelvételek: Efraín Chávez Solís & Angyal Dorottya Tüskés szárú cserjék és kaktuszok közt gyalogolunk a forró karsztos síkságon – az utolsó…

Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban Tovább
Csernobil 30 év után

Csernobil 30 év után

Dadogó kakukkok, meddő füsti fecskék, impotens hímek

Dadogva énekelnek a kakukkok, elfogynak a füsti fecskék, és csökken a madarak fajgazdagsága Csernobil környékén 30 évvel az atomerőmű katasztrófája után. Kormányprogramok, nagy projektek helyett az emberi történelem eddigi legnagyobb atombalesetének következményeit maroknyi, sugárvédelmi öltözetbe…

Csernobil 30 év után Tovább
Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 14. rész

Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások,…

Darázshiszti és darázsgyűjtemény Tovább
Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában

Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 13. rész

A Yale Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy a híres 1951-es New York-i vacsorán nem mamut, és nem is kihalt óriáslajhár, hanem teknőshús szerepelt a menüben. Írta: Dulai Alfréd Szakmai körökben legendássá vált vacsorát rendezett 1951. január 13-án a Felfedezők Klubja a New York-i…

Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában Tovább
Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 11. rész

Hideg van, sötét, esik az eső. Társaim karattyolását csak foszlányokban hallom, fejlámpáik fénye néha megvilágít egy fatörzset. Egy kimondhatatlan nevű balkáni hegység megjegyezhetetlen nevű csúcsának közelében bolyongok, a legközelebbi lakott település legalább félórányi autózásra van, az autó meg…

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok Tovább
A hálószobák rejtélyes vérszívója

A hálószobák rejtélyes vérszívója

Ismét terjedőben az ágyi poloska!

  Írta: Paulovkin András (A Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője) Otthonunk és a láthatatlan betolakodók Az emberek nehezen tűrik az otthonaikban vagy akár a munkahelyükön a hívatlan látogatókat. Az ellenérzéseik csak fokozódnak, ha ezek a látogatók olyan élőlények, melyek…

A hálószobák rejtélyes vérszívója Tovább
Idomított hernyók és szerepjátszó pajorok

Idomított hernyók és szerepjátszó pajorok

Bogarász a filmforgatáson

Rendhagyó kívánság érkezett 2014 őszén múzeumunkba. Filmes stáb kereste fel a Bogárgyűjteményt, hogy segítséget és szakmai tanácsot kérjen egy Magyarországon forgatandó játékfilmhez. Írta és fényképezte: Németh Tamás Forrás: Filmvilág Blog A hazánkban élő angol rendező, Peter Strickland…

Idomított hernyók és szerepjátszó pajorok Tovább
Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban

Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 10. rész

A számos ritka és kevéssé ismert állatfaj között akadnak olyanok is, amelyeket mindössze egyszer találtak meg, és azóta nem kerültek elő. Gyakran csupán egyetlen múzeumi példány bizonyítja a faj létezését (vagy legalábbis azt, hogy amikor gyűjtötték, akkor még létezett). Egy ilyen titokzatos…

Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban Tovább
Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt

Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 8.rész

A közelmúltban magyar kutatók munkájának köszönhetően a tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) gyűjteményben őrzött, 130 éves magvaiból életképes egyedek fejlődtek ki. Ezzel új adatok kerültek fel a magvak hosszú távú életképességének rekordlistájára. Írta: Bauer Norbert A tekert csűdfű…

Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt Tovább
Kommentek az apokalipszis magas lováról –  avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb?

Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb?

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

Mindnyájan gyilkosok vagyunk. Ha tetszik, ha nem, kedves tettestársaim, ez vitán felül áll. Nincs az olvasók közt olyan, aki még ne pusztította volna el állatok ezreit, millióit. És nem azokra gondolok, amiket elfogyasztottunk vagy amiket lecsaptunk, mert épp a vérünket szívták – ezek elég jól…

Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb? Tovább
A magyar flóra „festője” - Csapody Verára emlékezünk

A magyar flóra „festője” - Csapody Verára emlékezünk

Ma 30 éve, hogy Csapody Vera, a magyar flóra „festője” életének 95. évében elhunyt. Az Európa-hírű növényrajzoló és botanikus 1949-től dolgozott intézményünk Növénytárában. írta: Barina Zoltán   „Ötven éve festem a virágokat” Csapody Vera már gimnazista…

A magyar flóra „festője” - Csapody Verára emlékezünk Tovább
A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

Írta: Babocsay Gergely A kutató fogott egy gyönyörű madarat, amelyet már vagy fél évszázada nem láttak a tudósok… Azután megölte. Ennyire egyszerű és otromba volna ez a történet? Nemrégiben a fentihez hasonló címmel bejárta a világsajtót a hír, hogy az Amerikai Természettudományi Múzeum Biológiai…

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte... Tovább
Egerészölyv-mentés Balatonszemesen

Egerészölyv-mentés Balatonszemesen

Felelőtlenség, szándékos madárirtás: az őszi Balaton árnyoldalai

Október első hétvégéjén meglátogattam balatonszemesi barátomat, hogy a Balatontól délre elhelyezkedő hatalmas szőlőbirtokon seregélycsapatokat fotózhassak. Az élet – és nagyszerű házigazdám – persze sokkal színesebb csomagot rakott össze: volt egerészölyv-mentés,…

Egerészölyv-mentés Balatonszemesen Tovább
Hogyan készítsünk rovarbölcsőt egy múzeum parkjában?

Hogyan készítsünk rovarbölcsőt egy múzeum parkjában?

Szerzők: Kovács Tibor és Babocsay Gergely Az élővilág egy része a szemünk előtt válik semmivé. Az élőhelyek eltűnnek, leromlanak, és mindezt tetézi a klímaváltozás, valamint az özönfajok tömeges terjedése. Fajok sokasága sodródik a kihalás szélére. A természetes élőhelyek megőrzése viszont nehéz…

Hogyan készítsünk rovarbölcsőt egy múzeum parkjában? Tovább