Magyar Természettudományi Múzeum Blog


Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe

Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe

Kiválthatja-e a fejlett technika a természettudományi gyűjtemények preparált példányait?

Többen érvelnek azzal, hogy a modern tudomány vívmányai mellett már nincs szükség olyan évtizedek óta meghaladott módszerekkel élni, mint amilyen a múzeumi példányok gyűjtése. A tudományos módszerek és technikai eszközök azonban nem helyettesíthetik a tudomány vizsgálati anyagait. Írta: Babocsay…

Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe Tovább
Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is?

Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is?

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 23. rész

Ha a rovarcsoportokat veszélyeztetettség szerint rangsoroljuk, és a legkevésbé érzékeny, viszonylag látványos és nagytestű fajok között is jelentős számban találunk "eltűnteket", mit gondolhatunk az apró, különleges igényű fajokról? Írta: Makranczy György (Bogárgyűjtemény)   Kelet-ázsiai…

Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is? Tovább
Halott békák ítélete ideológiák felett

Halott békák ítélete ideológiák felett

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 22. rész

Nem új dolog, hogy államok gyakran rossz döntéseket hoznak, már ami a természeti környezetet illeti. A gazdasági, politikai célú fejlesztések szószólói előtt gyakran nem lebeg más cél, mint a gazdasági vagy politikai siker. Természetesen az idő múlásával, a gondolkodásmód változásával az egykori…

Halott békák ítélete ideológiák felett Tovább
Kossuth, Bartók és Nabokov, a természetbúvárok

Kossuth, Bartók és Nabokov, a természetbúvárok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 21. rész

Különös jelentősége lehet a rovar-, növény- vagy ásványgyűjteményeknek olyan jeles személyiségek életében, akiket egészen más tevékenységükről ismerünk. Írta: Bauer Norbert (Herbarium Carpato-Pannonicum) és Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)   A növény- és állatfajok dokumentálása alapján esetenként…

Kossuth, Bartók és Nabokov, a természetbúvárok Tovább
Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 18. rész

A természettudományi gyűjteményekben az időutazás nem illúzió. Igaz, a jövőre nem, de a múltra vonatkozóan pontos adatokra lelhetünk bennük. Írta: Bauer Norbert (Herbarium Carpato-Pannonicum) és Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)  A gyűjteményekben őrzött példányok adatainak biológiai, természetvédelmi…

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak Tovább
Eltűnt és sosem volt ritkaságok

Eltűnt és sosem volt ritkaságok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 17. rész

Él hazánkban egy sáskafaj, amelyik azon túl, hogy a hatályos jogszabályok szerint védettség alatt áll (pénzben kifejezett értéke 50 000 Ft), európai szinten is közösségi jelentőséggel bír, a Natura 2000 (az Európai Unió ökológiai hálózata) egyik jelölőfaja. Nemcsak ritkasága miatt jelentős, hanem…

Eltűnt és sosem volt ritkaságok Tovább
Etanolos békafürdő, DNS-szekvenátor és gombamix: az interkontinentális nyomozás csúcsa

Etanolos békafürdő, DNS-szekvenátor és gombamix: az interkontinentális nyomozás csúcsa

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 15. rész

Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt (Batrachochytrium dendrobatidis, magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából…

Etanolos békafürdő, DNS-szekvenátor és gombamix: az interkontinentális nyomozás csúcsa Tovább
Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 14. rész

Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások,…

Darázshiszti és darázsgyűjtemény Tovább
Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában

Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 13. rész

A Yale Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy a híres 1951-es New York-i vacsorán nem mamut, és nem is kihalt óriáslajhár, hanem teknőshús szerepelt a menüben. Írta: Dulai Alfréd Szakmai körökben legendássá vált vacsorát rendezett 1951. január 13-án a Felfedezők Klubja a New York-i…

Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában Tovább
Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 11. rész

Hideg van, sötét, esik az eső. Társaim karattyolását csak foszlányokban hallom, fejlámpáik fénye néha megvilágít egy fatörzset. Egy kimondhatatlan nevű balkáni hegység megjegyezhetetlen nevű csúcsának közelében bolyongok, a legközelebbi lakott település legalább félórányi autózásra van, az autó meg…

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok Tovább
Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban

Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 10. rész

A számos ritka és kevéssé ismert állatfaj között akadnak olyanok is, amelyeket mindössze egyszer találtak meg, és azóta nem kerültek elő. Gyakran csupán egyetlen múzeumi példány bizonyítja a faj létezését (vagy legalábbis azt, hogy amikor gyűjtötték, akkor még létezett). Egy ilyen titokzatos…

Egy titokzatos csiga nyomában – kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban Tovább
Egy szürke gyűjteményi példány történelmi titka

Egy szürke gyűjteményi példány történelmi titka

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 9. rész

Ahogy egy üzletben sem csak kirakat van, hanem raktárkészlet is, az igazi múzeumban a kiállítások mögött kiterjedt gyűjtemények húzódnak meg. E gyűjteményekben számtalan olyan példány akad, amely első látásra fölöslegesnek vagy értéktelennek tűnik. Sohasem lehet azonban tudni, hogy egy…

Egy szürke gyűjteményi példány történelmi titka Tovább
Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt

Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 8.rész

A közelmúltban magyar kutatók munkájának köszönhetően a tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) gyűjteményben őrzött, 130 éves magvaiból életképes egyedek fejlődtek ki. Ezzel új adatok kerültek fel a magvak hosszú távú életképességének rekordlistájára. Írta: Bauer Norbert A tekert csűdfű…

Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt Tovább
Migránsok és otthon maradók – egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete

Migránsok és otthon maradók – egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? – 7. rész

A sziklai kövifoszlár (Arabidopsis lyrata subsp. petraea) északi elterjedésű tundranövény. Közép-Európában jégkorszaki maradványfajnak tartják, de ezt csak néhány éve, populációgenetikai vizsgálatokkal sikerült bizonyítani. Írta: Bauer Norbert Magyarországon a Csobánc bazaltszikláin és a…

Migránsok és otthon maradók – egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete Tovább
Kipusztultnak hittük – a zörgőfű és a macskamenta története

Kipusztultnak hittük – a zörgőfű és a macskamenta története

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 6. rész

A magyar flórában több olyan növény is van, melyekről csak régi gyűjteményi példányok alapján tudjuk, hogy élnek vagy éltek Magyarország területén. Az igazán ritka fajok néha évtizedekig sem kerülnek szemünk elé. Így könnyen gondolhatjuk, hogy már kipusztultak Magyarországról. Írta: Bauer…

Kipusztultnak hittük – a zörgőfű és a macskamenta története Tovább
Befőttesüvegből a Természetvédelmi Világszövetség listájára

Befőttesüvegből a Természetvédelmi Világszövetség listájára

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 3. rész

Írta: Babocsay Gergely   A bajszos halción kapcsán a természettudományi gyűjtemények hasznosságáról írtunk bejegyzést. Számos érvet soroltunk fel, mégis sokan fejezik ki továbbra is ellenérzésüket az ilyen gyűjtemények építésével kapcsolatban. Ezért a következő hónapokban hetente közlünk egy-egy…

Befőttesüvegből a Természetvédelmi Világszövetség listájára Tovább
Kommentek az apokalipszis magas lováról –  avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb?

Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb?

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

Mindnyájan gyilkosok vagyunk. Ha tetszik, ha nem, kedves tettestársaim, ez vitán felül áll. Nincs az olvasók közt olyan, aki még ne pusztította volna el állatok ezreit, millióit. És nem azokra gondolok, amiket elfogyasztottunk vagy amiket lecsaptunk, mert épp a vérünket szívták – ezek elég jól…

Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy tudatlanság oltára a nagyobb? Tovább
A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

Írta: Babocsay Gergely A kutató fogott egy gyönyörű madarat, amelyet már vagy fél évszázada nem láttak a tudósok… Azután megölte. Ennyire egyszerű és otromba volna ez a történet? Nemrégiben a fentihez hasonló címmel bejárta a világsajtót a hír, hogy az Amerikai Természettudományi Múzeum Biológiai…

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte... Tovább