Magyar Természettudományi Múzeum Blog


Egy félreismert cickány

Egy félreismert cickány

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 25. rész

A hazai múzeumok gyűjteményében korábban erdei cickánynak vélt havasi cickány-maradványok újrahatározásakor kiderült, hogy mintegy 12 ezer éve a Bükk-fennsíkon alpesi állatok sokasága élt. Írta: Mészáros Lukács (http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=14807) Hír János, a Pásztói Múzeum…

Egy félreismert cickány Tovább
Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe

Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe

Kiválthatja-e a fejlett technika a természettudományi gyűjtemények preparált példányait?

Többen érvelnek azzal, hogy a modern tudomány vívmányai mellett már nincs szükség olyan évtizedek óta meghaladott módszerekkel élni, mint amilyen a múzeumi példányok gyűjtése. A tudományos módszerek és technikai eszközök azonban nem helyettesíthetik a tudomány vizsgálati anyagait. Írta: Babocsay…

Szuperszkennert és röntgengépet a csendes-óceáni köderdőbe Tovább
Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is?

Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is?

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 23. rész

Ha a rovarcsoportokat veszélyeztetettség szerint rangsoroljuk, és a legkevésbé érzékeny, viszonylag látványos és nagytestű fajok között is jelentős számban találunk "eltűnteket", mit gondolhatunk az apró, különleges igényű fajokról? Írta: Makranczy György (Bogárgyűjtemény)   Kelet-ázsiai…

Eltűnhetnek a nem veszélyeztetett rovarfajok is? Tovább
Halott békák ítélete ideológiák felett

Halott békák ítélete ideológiák felett

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 22. rész

Nem új dolog, hogy államok gyakran rossz döntéseket hoznak, már ami a természeti környezetet illeti. A gazdasági, politikai célú fejlesztések szószólói előtt gyakran nem lebeg más cél, mint a gazdasági vagy politikai siker. Természetesen az idő múlásával, a gondolkodásmód változásával az egykori…

Halott békák ítélete ideológiák felett Tovább
Kossuth, Bartók és Nabokov, a természetbúvárok

Kossuth, Bartók és Nabokov, a természetbúvárok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 21. rész

Különös jelentősége lehet a rovar-, növény- vagy ásványgyűjteményeknek olyan jeles személyiségek életében, akiket egészen más tevékenységükről ismerünk. Írta: Bauer Norbert (Herbarium Carpato-Pannonicum) és Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)   A növény- és állatfajok dokumentálása alapján esetenként…

Kossuth, Bartók és Nabokov, a természetbúvárok Tovább
Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 18. rész

A természettudományi gyűjteményekben az időutazás nem illúzió. Igaz, a jövőre nem, de a múltra vonatkozóan pontos adatokra lelhetünk bennük. Írta: Bauer Norbert (Herbarium Carpato-Pannonicum) és Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)  A gyűjteményekben őrzött példányok adatainak biológiai, természetvédelmi…

Rejtett történelem: a határok változnak, de a cédulák maradnak Tovább
Eltűnt és sosem volt ritkaságok

Eltűnt és sosem volt ritkaságok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 17. rész

Él hazánkban egy sáskafaj, amelyik azon túl, hogy a hatályos jogszabályok szerint védettség alatt áll (pénzben kifejezett értéke 50 000 Ft), európai szinten is közösségi jelentőséggel bír, a Natura 2000 (az Európai Unió ökológiai hálózata) egyik jelölőfaja. Nemcsak ritkasága miatt jelentős, hanem…

Eltűnt és sosem volt ritkaságok Tovább
Etanolos békafürdő, DNS-szekvenátor és gombamix: az interkontinentális nyomozás csúcsa

Etanolos békafürdő, DNS-szekvenátor és gombamix: az interkontinentális nyomozás csúcsa

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 15. rész

Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt (Batrachochytrium dendrobatidis, magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából…

Etanolos békafürdő, DNS-szekvenátor és gombamix: az interkontinentális nyomozás csúcsa Tovább
Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Darázshiszti és darázsgyűjtemény

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 14. rész

Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások,…

Darázshiszti és darázsgyűjtemény Tovább
Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában

Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 13. rész

A Yale Egyetem kutatói DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy a híres 1951-es New York-i vacsorán nem mamut, és nem is kihalt óriáslajhár, hanem teknőshús szerepelt a menüben. Írta: Dulai Alfréd Szakmai körökben legendássá vált vacsorát rendezett 1951. január 13-án a Felfedezők Klubja a New York-i…

Mégsem mamuthúst ettek a Felfedezők Klubjában Tovább
Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok

Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 11. rész

Hideg van, sötét, esik az eső. Társaim karattyolását csak foszlányokban hallom, fejlámpáik fénye néha megvilágít egy fatörzset. Egy kimondhatatlan nevű balkáni hegység megjegyezhetetlen nevű csúcsának közelében bolyongok, a legközelebbi lakott település legalább félórányi autózásra van, az autó meg…

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok Tovább