"A manipuláció az emberi együttélés elkerülhetetlen kísérője. A kérdés nem az, részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, kik leszünk: a manipuláció kiszolgáltatott áldozatai, vagy pedig haszonélvezői." (Josef Kirschner: A manipuláció művészete, 2014)
A fenti idézet szerzője szerint mindannyiunkat születésünktől fogva manipulálnak, sőt, mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre ...
Múzeumunk Növénytárának látogatóit az elmúlt héten az épület előtt igen különleges látvány fogadta. A gyakori városi gyomnövények többsége szinte fel sem tűnik már, de a tömegesen különösen szép látványt nyújtó sárga apácavirágot [ Nonea lutea (Desr.) DC.] nem lehetett nem észrevenni. Sokaknak megért néhány perc rácsodálkozást, amikor e ritka gyomnövény sárga virágai több tíz négyzetméteres foltokban borították el az épület előkertjét.
...
Az emberiség egyik legnagyobb jelentőségű kísérlete? Környezetvédelmi aggodalmak? A dél-texasi Boca Chica tengerpartján 2003-ban, a jelenlegi rakétagyár létesítése előtt végzett rovarászati megfigyelések.
Szerző: Makranczy György (Bogárgyűjtemény)
2003-ban a kansasi egyetemen (University of Kansas, Snow Entomological Museum) voltam PhD hallgató és lehetőségem volt egy akkor ott dolgozó posztdok társaságában Texas állam déli részén gyűjtéseket ...
A lepkék minden tekintetben sokfélék. Méretük tág határok között változik: a világon a legnagyobb faj szárnyainak fesztávolsága (vagyis a kipreparált lepke elülső szárnyainak csúcsa közötti távolság) akár 300 mm is lehet, míg a legkisebb fajoké nem éri el a 3 mm-t. Két nagyságrendnyi különbség! A legapróbbak hernyói egy levél lemezének belsejében is képesek felnőni.
Szerző: Tóth Balázs (Lepkegyűjtemény)
A legkisebb lepkéket az aknázómolyok ...
Az erdő és gyep találkozásánál fekvő, átmeneti élőhelyek jóval több növény- és állatfaj számára nyújtanak otthont, mint egy-egy homogén élőhelytípus. Ezt a fajgazdagságot az idős fák jelenléte csak fokozza, hiszen olyan ritka, veszélyeztetett és sokszor észrevehetetlen zuzmófajok találhatók itt, melyek kizárólag a több százéves, ősi fákhoz kötődnek. Annak ellenére, hogy a természetvédelem kiemelt célkitűzésként kezeli ezen élőhelyek ...
Az énekeskabócák viszonylag nagyobb méretű szárnyas rovarok, hangjuk minden fajnál egyedi. Életük nagy részét lárvaállapotban a talajban töltik, növényi nedveket szívogatva, majd kiássák magukat és megkezdik a párkeresést. Április végén két időszaki kabócafaj vagy más néven fáraókabóca-faj egy-egy új nemzedékének egyidejű megjelenése várható Észak-Amerikában. Ez ritka eseménynek számít, a két generáció együttes felbukkanása utoljára 1803-ben ...
Az ember által közvetített fajok új területekre való behurcolása a biológiai sokféleséget fenyegető egyik legfontosabb veszélynek és gazdasági károk forrásának tekinthető. A nutria térhódítása és tömeges megjelenése egy ökológiai katasztrófa képét vázolja fel. De tegyük fel a kérdést magunknak és a szakértőknek, hogy mégis mi a gond a nutriával, miért szerepel az IUCN által létrehozott „A világ 100 legrosszabb” inváziós fajait tartalmazó ...
Ahogy beköszönt a tavasz és a természet ébredezik, március egy különleges időszakot jelent a barlangok világában. Március a Barlangok Hónapja, amikor is a figyelem ráirányul a föld alatti csodákra és azok védelmére. De mi teszi ezeket a titokzatos üregeket annyira fontossá és miért kell oly nagy gondot fordítanunk megőrzésükre?
Szerző: Győrössy Dorottya (Emlősgyűjtemény)
Miért fontosak a barlangok?
A barlangok több szempontból is kiemelkedően ...
A borostyánkő az egykor élt növények fosszilis gyantája, melyben sok esetben őrződnek meg úgynevezett zárványok. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakat leggyakrabban ízeltlábúak képviselik. Hazánkban, bármilyen meglepő, a paleontológia ezen ágának is van története, jelen elbeszélő blogbejegyzés tulajdonképpen e történet egy kis fejezete lesz. A Magyar Természettudományi Múzeumban már évek óta folyik az ajkai (Veszprém vármegye) ...
Ismét jelentkezünk a múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeivel. 2023-ban összesen 121 új taxont – úgymint 102 tudományra új fajt, 13 alfajt, egy altribuszt, négy nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a puszta fennmaradásunk érdekében is ...
A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt. Három magyar városból került elő két laposféreg faj, amelyek előfordulását HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének (NÖVI) és a Magyar Természettudományi Múzeumnak (MTM) a kutatói először jeleztek a Zootaxa című zoológiai ...
A Magyar Természettudományi Múzeum nem csak a gyűjteményeiben őrzött nemzeti vagyon és természeti értékek megőrzéséért dolgozik napról napra, hanem az élő „nemzeti kincsek” védelmét is fontosnak tartja: kutatóink a Borsodi-Mezőségen dolgoztak egy európai uniós projekt keretében.
Szerzők: Fuisz Tibor (Madárgyűjtemény), Cserkész Tamás (Emlősgyűjtemény)
A fajok védelme a modern konzervációbiológia szerint leghatékonyabban az élőhelyük ...
Szerzők: Szél Győző (Bogárgyűjtemény) és Szöllősi-Tóth Petra (Légygyűjtemény)
1. Bevezetés. A Baross utcai épület
Mint közismert, az 1956-os forradalmi események során a Természettudományi Múzeumot olyan megsemmisítő csapás érte, amilyenre még nem volt példa a több mint 220 éves története során. A múzeum főépületében szinte teljes egészében a lángok martalékévá váltak az Ásvány- és Kőzettár valamint az Őslénytár gyűjteményei. ...
A Keszthelyi-hegység keleti peremén, a bejáratánál is látható szúrós csodabogyóról elnevezett tektonikus eredetű barlang méltán híres gazdag formakincseiről, különösen szépek a Függőkert és a Meseország termek cseppkövei. Ez évben azonban a Haász József és Gregorits Máté barlangkutatók különös dolgokra, furcsa csontokra találtak a barlang mélyén. Ezek között volt egy vaskos teknőspáncél darab, mely egy miocén időszakban élt szárazföldi teknős ...
A barokk kor jezsuita iskoláiban egyedülálló módon tanították a ma természetismeretnek nevezett tantárgyat. A kíváncsiságból fakadó megfigyelés és a kísérletezgetés nem maradt elméleti vagy bölcseleti síkon. A jezsuita atyák nem hipotéziseket gyártottak, hanem miután a tapasztalatokat összegyűjtötték és rendszerezték, átültették azokat a gyakorlatba.
Mindez kiválóan tetten érhető volt a nemesi származású fiatalok nevelésére létrejött bécsi ...
