Szerző: Bálint Zsolt (Lepkegyűjtemény)
Negyven éve alakult meg az izraeli lepkészek társasága, hivatalos angol nevén: Israeli Lepidopterist’s Society. Ezt megünnepelendő a társaság 2023. június elején háromnapos nemzetközi konferenciát rendezett a Tel-avivi Egyetem természettudományi múzeumával közösen. A konferenciára meghívott előadóként engem is vártak, így az első napon a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Energiatudományi Intézet ...
Szerzők: Horváth Edit, Lazányi Eszter, Nagy Hajnalka
ŐRZÉS
„Kutatási eredményeinek hatására a Magyar Nemzeti Múzeum 1924-ben berendelte szolgálattételre az Állattárba, tíz évvel később I. osztályú múzeumőrré nevezték ki.” – olvashatjuk dr. Szalay László (a Myriapoda gyűjtemény hajdani kurátora) életrajzában 1 . Akármilyen furcsa is, a muzeológusokat korábban „múzeumi őrök”-nek hívták. Ma már megmosolyogtató ez az elnevezés, pedig ...
Szerzők: Horváth Edit, Lazányi Eszter, Nagy Hajnalka (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)
Mit is takar a név: „Talajzoológiai gyűjteménycsoport”? A név kötelez , vagy mégsem?
A múzeumi gyűjtemények összetételét néha történeti okok és/vagy gyakorlati szempontok jobban befolyásolják, mint a rendszertan vagy nevezéktan maga. Így volt ez a mi gyűjteményünkkel is (a történeti háttérről egy korábbi bejegyzésben olvashatnak bővebben az érdeklődők). ...
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
Ha végignézhetnénk a Pannon-térség fölött lebegő kamera mintegy másfél évszázadon át tartó működéséből összeállított filmet, talán az a meglátásunk lenne, hogy a tájat hatalmas természeti csapások szűnni nem akaró sora éri. Medrüket elvesztett vízfolyások, kiirtott ártéri erdőségek, eltűnő lápvilágok, fogyatkozó nyájak és csordák; ...
Szerző: Vas Zoltán, Hártyásszárnyúak gyűjteménye
A napokban bejárta a közösségi médiát az ázsiai lódarázs ( Vespa velutina ) hazai megjelenésének híre. Márta Tamás kimlei méhész és méhegészségügyi felelős augusztus második felében figyelte meg és fogta be a faj első magyarországi példányait. Ezek közül kettő a Magyar Természettudományi Múzeumba került, ahol a hazai előfordulás ún. bizonyítópéldányaiként megőrizzük őket. Ebben a ...
Szerzők: Horváth Edit, Lazányi Eszter, Nagy Hajnalka, Dr. Mahunka Sándor † (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)
Minden ismeretterjesztő történet a múlttal és a nagy elődök bemutatásával kezdődik. Ezek ismerete és megértése valóban elengedhetetlen, megalapozza a jelen megértését, értékelését. Blog-sorozatunk második részében mi is megpróbáljuk összefoglalni a Talajzoológiai gyűjteménycsoport történetét, megemlékezünk a nálunk megforduló nagy ...
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A Kárpát-medence lepkefaunája a jobban kikutatottak közé tartozik. Már a XVIII. század végéről vannak megbízható előfordulási adataink. A XIX-XX. század során lepkészeink feltérképezték a legkülönbözőbb élőhelyeket a Duna–Tisza köze mélyen fekvő területeitől kezdve a középhegységeinken át, egészen a Kárpátok sziklahavas birodalmáig. Eddig ...
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A természet felé nagy szeretettel forduló emberek szorongva veszik tudomásul, hogy milyen viharos sebességgel pusztul környezetünk. Megváltozik a táj, eltűnnek a felszíni vizek, idegen lesz a növényzet, és a jól ismert állatfajok megritkulnak, majd kipusztulnak. Ezt látják a magyarországi lepkészek is, akik a Pesti-síkságon már hiába keresik nemcsak a ...
Pluto, Jupiter és Neptun megosztoznak a világon. Giulio Bonasone (1531–1576) metszete. (Forrás: MET )
A 18/19. század fordulója körül vagy fél évszázadon át dúlt egy igen komoly „ földtudományos háborúság ” a vulkanisták (plutonisták) és a neptunisták között. A két tábor hívei közül a neptunisták ugyan nem tagadhatták a tűzhányók létezését, de a vulkanizmust elszigetelt jelenségnek tartották, és leginkább a föld alatti széntelepek ...
Gyakori probléma, hogy a városi állatvilág egyes sok generáció óta velünk élő képviselői nagymértékben bizalmasakká válnak az emberekkel, és szinte teljesen elvesztik a félelemérzetüket. Gondoljunk a budapesti belterületen feltűnő, forgalmas úton kocogó vaddisznókra, az Erdélyben kukákat fosztogató barnamedvékre, a tengerparti sétányokon élelmet raboló sirályokra!
Budapesten a konfliktusok egyik főszereplője a járókelőket megtámadó dolmányos ...
Kevés olyan híres/hírhedett alga van a világon, aminek beceneve is van, sőt a köznapi ember is lépten-nyomon találkozhat vele. A világ sok pontján szinte megkerülhetetlen, ráadásul sok szempontból érthetetlen a viselkedése, terjedése, hatása a mindennapokra. A Didymo-ként is emlegetett kovaalgáról ejtenék most néhány szót, ő ennek a blogbejegyzésnek a főszereplője.
Szerző: Buczkó Krisztina (algagyűjtemény)
A Múzeumok ...
A hazai rovarfauna egy új „óriással” gazdagodott, de az, hogy ennek örülhetünk-e vagy sem, még megválaszolásra, további kutatásra vár.
Szerzők: Péntek Attila László , László Márk és Katona Gergely
Napjainkban a biológiai inváziók korát éljük. A globális világban olcsóbb, gyorsabb és tömeges lett a közlekedés, rendkívül intenzívvé vált a kereskedelem. Gépjárműveinkkel akaratunkon kívül is számos apró élőlényt hurcolunk be olyan ...
Szerző: Szives Ottilia (MTM, Őslénytani és Földtani tár)
„Mélységes mély a múltnak kútja…”, írja Thomas Mann a József és testvérei című műve kezdősoraként. Ez a mondat különösen igaz, ha megpróbálunk betekinteni Földünk történetébe. A földtörténeti idő visszahozhatatlan, az egykori folyamatok, az egyes események láncolatai, ok-okozati összefüggései reprodukálhatatlanok, de kitalálhatóak - mint maga a történelem. A Föld történetét ...
A lepkék leginkább színes szárnyaik miatt ismertek. A színek nem dekoratív célokat szolgálnak, hanem szaporodási stratégiájukon belül döntő fontosságúak. Ezek egyike a szexuális jeladás, amikor a párosodás előtti kommunikációhoz használt színek nem pigmentek által adott kémiai, hanem nanoméretű architektúrák előállította fizikai színeken alapulnak. A nappal repülő Pillangóalakúak (Papilionoidea) esetében ez fokozottan igaz, mivel a fizikai színek ...
Ismét jelentkezünk a múzeumi biodiverzitás-kutatás tavalyi eredményeivel. 2022-ben összesen 101 új taxont – úgymint 82 tudományra új fajt, egy alfajt és 18 új nemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a puszta fennmaradásunk érdekében is egyre több figyelmet igénylő ...
