Miért hasznosak bizonyos legyek és a szúnyogok nekünk, embereknek? – I. rész

A legyeket és szúnyogokat legtöbben azért emlegetik, mert betegségeket terjesztenek, csípnek, belerepülnek mindenbe. Kevesen látják be, hogy ezeknek az állatoknak vannak számunkra hasznos tulajdonságaik is.

Írta: Dr. Soltész Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak Gyűjteménye)

Korunk egyik divatos kifejezése az ökoszisztéma-szolgáltatások. Sokak szerint azokat az „előnyöket és hasznokat” hívjuk így, amelyeket az emberiség az élővilágtól kap. Pedig a természetben különféle folyamatok maguktól működnek: például a rovarok beporozzák a növényeket, a természetes vizeinkben végbemenő folyamatok miatt tiszták a folyóink és tavaink, az elültettet magvakból különösebb beavatkozások nélkül termés keletkezik. Ezek a folyamatok azok, amelyek igazán hasznosak számunkra.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_okoszisztemaszolgaltatasok_20200515.jpg

Ökoszisztéma-szolgáltatások (forrás: Zöld Akció) 

A kétszárnyú rovarok rendje 150 ezer eddig ismert fajával az egyik legnagyobb, gyakorlati jelentőségét tekintve pedig bizonyosan a legfontosabb rovarcsoport. A Magyarországról kimutatott fajok száma több mint 6500. A különféle „légy” és „szúnyog” nevek alatt emlegetett vérszívó és betegségterjesztő fajok rendkívüli humán- és állategészségügyi jelentősége a mai korban sem sokat csökkent.

 

Beporzó legyek!

A legyek és szúnyogok azért látogatják a virágokat, hogy energiához (nektár) és fehérjéhez (virágpor) jussanak, továbbá egyes virágok párzási találkozási helyek is egyben. Ezek az állatok általában kevésbé szőrösek, mint a hártyásszárnyúak, és a legtöbb fajnak nincs speciális pollenszállító testrésze. Mindezek ellenére a virágpor azért számos kétszárnyúfaj testén megtapad, és néhány fajnál megfigyelhetők az elülső láb módosulásai, amelyekkel összegyűjthetik a pollent.

A kétszárnyúak nem annyira következetes viráglátogatók, mint a méhek, de még a nem pollenre-nektárra specializálódott viráglátogató legyek is jelentős mértékben hozzájárulnak a növények szaporodási sikeréhez. A kétszárnyúak által végzett beporzás jelentős számos fontos növénykultúránál a mérsékelt övben (pl. alma, eper, hagyma, karfiol, mustár, póréhagyma, sárgarépa) és a trópusokon (kakaó, kasszava, kesudió, mangó, tea).

Kétszárnyúak nélkül nem lenne csokoládé, mert a kakaó beporzását kizárólag törpeszúnyogok (Ceratopogonidae) végzik, különösen a Forcipomyia nemzetség fajai. Egyre több virágos növénynél mutatják ki, hogy kétszárnyúak a kizárólagos beporzói. Nagyon speciális, szélsőséges példákat is találunk: az európai zergeboglár (Trollius europaeus) beporzását a viráglegyek (Anthomyiidae) közé tartozó négy Chiastocheta-faj végzi. Az imágók a virágban párosodnak, nektárral és pollennel táplálkoznak, a lárvák fejlődése pedig a magvak egy részében zajlik.

solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_torpeszuynog_a_kakaon_20200515.jpg

Törpeszúnyog a kakaó virágán (forrás: Quora

A kétszárnyúak különösen fontos beporzói azoknak a növényeknek, melyek olyan élőhelyeken élnek, ahol a méhek kevésbé aktívak. Számos légy jól bírja a nedves és hűvös élőhelyeket, például a köderdőket és a sarkvidéki vagy alpesi környezet. Ezeken a területeken nagy a kétszárnyú beporzók aránya.

A csípőszúnyogokat jól ismerjük, mint vérszívó, kórokozó terjesztő állatokat, de azt kevesen tudják, hogy beporzásban is részt vesznek. Csak a nőstény szív vért (a hím a megrövidült rágó és állkapocs miatt nem tudja átfúrni a bőrt), de mindkét ivar szívogatja a virágok nektárját. Csípőszúnyogok által végzett beporzást már több mint 100 évvel ezelőtt is megfigyeltek és dokumentáltak.

Beporzás kapcsán a kétszárnyúak közül a zengőlegyeket (Syrphidae) kutatták a legtöbbet. Nagyon nagy fajszámú család, a palearktikus régióban (vagyis Eurázsia északi részén) a leírt fajok száma mintegy 1600. Magyarországon több mint 400 fajuk ismert. Egyes fajok imágói akár kétszázféle növényfaj virágán is megfigyelhetők táplálkozás közben.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_tarkadaraszlegy_20200515.jpg

Tarka darázslégy szamóca virágán (fotó: Soltész Zoltán)

 

Biológiai védekezés

A parazita, parazitoid és ragadozó légy- és szúnyogfajok segítenek a kártevő fajok visszaszorításában, ezért hasznos rovarnak tartjuk őket. Számos őshonos fajt használnak biológiai védekezésben, de üvegházakban néhány idegenhonos fajt is alkalmaznak egzotikus vagy hazai kártevők ellen.

A Feltiella acarisuga gubacsszúnyog (Cecidomyiidae) széles körben elterjedt és hatékony ragadozója a takácsatkáknak (Tetranychidae). Egy másik gubacsszúnyogfaj, az Aphidoletes aphidimyza a levéltetvek ellensége. Ez az Európában kereskedelemben is kapható faj sok helyen szereplője az üvegházakban termesztett növények integrált növényvédelemének.

Csigaevőlegyekkel (Sciomyzidae) kontrollálhatók azoknak a csigáknak populációi, melyek köztesgazdái a bilharziózist okozó vérmételyeknek.

A kizárólag parazitoid életmódú fürkészlegyeket (Tachinidae) széles körben használják a biológiai védekezésben, különösen lepke kártevők ellen.

A biológiai védekezésre alkalmas állatok kutatásának fontosságát az is jól jelzi, hogy hadban álló országok is együttműködtek ebben a témában. Az amerikaiak 1928 és 1933 között felállítottak egy gyapjaslepke-laboratóriumot Budapesten, melyben a fürkészlegyeket mint a lepke természetes ellenségét Mihályi Ferenc vizsgálta. A zengőlégyfajok (Syrphidae) lárváinak mintegy 30 százaléka ragadozó – ezen belül is a levéltetvekkel táplálkozókat érdemes megemlíteni, de fogyasztják még a pajzstetveket és egyéb rovarok lárváit is. A biológiai védekezésben hatásuk jelentős, és gyakran jobb, mint a növényvédő vegyszereké, amelyekre a lárvák is érzékenyek.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_zengolegylazvaeszik_20200515.jpg

Zengőlégylárva levéltetvet eszik (forrás: Organic Plant Care)

 

Lebontó legyek

A legtöbb szárazföldi és édesvízi ökoszisztémában a kétszárnyúak a fajokban leggazdagabb csoport, és összehasonlítva a többi lebontást (dekompozíciót) végző csoporttal a legnagyobb biomasszát is ezek alkotják. Magyarországon körülbelül 76 légycsalád fajai végeznek lebontást. Ezek közül a legjelentősebbek a fémeslegyek (Calliphoridae), az igazi legyek (Muscidae, Fanniidae), a gombaszúnyogok (Mycetophilidae), a púposszúnyogok (Phoridae), a lepkeszúnyogok (Psychodidae), a húslegyek (Sarcophagidae), az árnyékszúnyogok (Sciaridae), a billegetőlegyek (Sepsidae), a talajlegyek (Sphaeroceridae), a katonalegyek (Stratiomyidae), a zengőlegyek (Syrphidae) és a lószúnyogszerűek (Tipuloidea). A kétszárnyúaknak fontos szerepük van a trágya újrahasznosításában – ezeket a nagy egyedszámú fajokat többek között Magyarországon is alaposan tanulmányozta Papp László professzor.

Az eredetileg pántropikus, de ma már nagy elterjedésű fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvája lehullott gyümölcsöt és egyéb lebomló szerves anyagokat fogyaszt. Ez a faj jól példázza a legyek hatalmas lebontó kapacitását és ökológiai jelentőségét. Ha a felhalmozódott csirketrágyát szállja meg, akkor jelentős mértékben csökkenti a trágya mennyiségét, mert a kirepülő legyekkel távozik a szerves anyag egy része. Szaporodása során kiszorítja és így jelentősen csökkenti a fertőzéseket terjesztő házilegyek számát. Bábozódás előtt arra alkalmas helyet keres, így könnyű a tenyészetből begyűjteni. A kimászó lárvákat állati takarmányként használják hal- és sertéstenyészetekben. A fekete katonalegyet háztartásban lévő komposzt gyorsabb lebontására is lehet alkalmazni, az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban már kifejezetten erre a célra rendelni lehet ezeket a lárvákat.

 solteszzoltan_kozmuv_blog_hasznoslegyek1_feketekatonalegy_20200515.jpg

Fekete katonalégy rózsa virágán táplálkozik. Lárvái jelentős lebontók (fotó: Didier Descouens

A második részben arról olvashatunk, hogyan segíthetnek a legyek egy gyilkosság felderítésében, és olyan legyekről is szó lesz, melyek segítségével elkerülhető az amputáció.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7015737020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Laeisz 2020.06.06. 06:26:52

Attól, hogy EGYES légyfajták valamennyire részt vesznek a beporzásban, még a házilegyek és a szúnyogok simán kiirhatók lennének. Te sem írsz egy szót sem arról, hogy ezeknek bármiféle hasznuk lenne.

Ahelyett, hogy 150.000 féle legyet tanulmányoznátok, inkább azzal kellene foglalkoznotok, hogy attól a néhánytól, ami zavarja az embereket, hogyan lehetne véglegesen megszabadulni!

kacsa. 2020.06.06. 12:14:31

@Laeisz: "inkább azzal kellene foglalkoznotok, hogy attól a néhánytól, ami zavarja az embereket, hogyan lehetne véglegesen megszabadulni! "
Ezzel is foglalkoznak, nem is kevesen, de ha csak ezt néznék, akkor eljutnánk oda, hogy a lelkes rovarirtással olyan rovarokat is elintézünk, amiket nagyon nem kellene (ami azt illeti, eljutottunk). Pont azért kellenek ilyen kutatások (is), hogy ne járjunk úgy, mint az USA-ban, ahol már olyan szinten nincsenek beporzók, hogy már a gazdálkodó fizet a méhésznek, hogy vigye oda a kaptárjait, csakhogy a házi méhek száma is drasztikusan csökken az utóbbi időben, aminek az oka igen összetettnek tűnik (a növényvédő szerektől az élősködőkön át a stresszig sok okot hallottam már rá). Ott van egy * gazdag ország és nem tud ezzel mit kezdeni.
Megjegyzem, ha véglegesen megszabadulnánk a téged zavaró állatoktól, összeomlana az ökoszisztéma. Inkább a fecskéket kellene meggyőzni, hogy legyenek többen, mert akkor nem kellene ennyit költeni a szúnyogirtásra, de sajnos belőlük is egyre kevesebb van.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása