A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottakat. Az ásványbarátoknak ezúttal is érdemes felkeresniük a bemutatót, hogy a többi érdekességen kívül a fluorit vitrinjét is megtekintsék. De a „minerofilok” mellett mindenki számára bátran ajánljuk a kiállítás ásványtári sarkát, hiszen a fluorit, bár több mint hatmillió tonnányit bányásznak belőle évente, nem tartozik a közismert ásványok közé. Neve mégis sokak fülében csenghet ismerősen, hiszen róla nevezték el – és belőle állítják elő – a fluort. Hogy a napi aktualitásokat se hagyjuk ki, ily módon a fluorit a közvetett keresztapja a Fluor Tomi néven szereplő rappernek is.
Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár)
Lila, zöld, sárga, rózsaszín, színtelen – és mind fluorit
Hol születik a fluorit? A Föld belső erőinek működését a legtöbb ember a vulkánokból kiömlő láva és a magasra kirobbanó törmelékfelhők látványával párosítja. A magmás tevékenység jóval kevésbé látványos, ám annál hasznosabb megnyilvánulását jelentik viszont a kőzeteket és repedéseiket átjáró forró oldatok. Jóvoltukból átalakulhat maga a kőzet, vagy a repedésekben különböző ásványok válhatnak ki, teléreket alkotva. A fluorit kitermelésre alkalmas telepei is ilyen módon keletkeznek, mint például a Velencei-hegység gránitjában húzódó fluorittelérek, melyeket az 1950-60-as években bányásztak. Kisebb kristályok, némi szerencsével, ma is találhatók a telér hűlt helyén, valamint hazánk több más pontján, ahol a fluorit sohasem volt a bányászat célja, hanem csak ásványtani érdekesség.
Tömeges, lilás színű fluorit a Velencei-hegységből (Pákozd; hátul), és egy színtelen kristálycsoport a Mátrából (Parádsasvár; elöl)
„Zöld kockacukrok” a Mátrából (Gyöngyösoroszi)
Leggyakoribb önállóan megjelenő kristályformája a kocka, majd az oktaéder. Ezek ugyanazon a kristályon is megjelenhetnek (formakombináció). E két alapforma és különböző kombinációik, valamint a további alapformák rajzai szegélyezik felül a vitrint.
A fluorit gyakori kristályformái
Aki jobban szeretné három dimenzióban megcsodálni ezeket az alakzatokat, csak a vitrin fölé kell emelnie tekintetét, és meggyőződhet róla, hogy az Ásvány- és Kőzettár munkatársai nemcsak beszélni tudnak a kristályokról, hanem meg is tudják őket formázni.
Néhány a fluorit gyakori kristályformái közül három dimenzióban, elöl egy ikerkristály
(két kocka szabályos összenövése)
A vitrinben pedig ott lebeg a látható formáknak az emberi szem számára láthatatlan „vázát” képező kristályrács modellje is.
A fluorit kristályrácsának modellje. A lila gömbök a kalcium (Ca2+), a kékek a fluor (F–) ionjainak felelnek meg. Egy mákszemnyi fluorit hattrillió (6∙1018) ilyen elemi egységből áll.
A vitrin felett függő poliéderek színei azt jelképezik, hogy a fluoritnak nemcsak a formái, hanem a színei is változatosak, amiről bárki meggyőződhet, ha csak egyetlen pillantást is vet a vitrinre – de ennél jóval több időt érdemes rászánni.
E színpompa fölöttébb meglepőnek tűnik annak fényében, hogy a vegytiszta kalcium-difluorid (CaF2) színtelen. Éppen azért színtelen, mert vegytiszta: a fluorit színeit – és a fluoreszcenciáját is, melyről majd külön blogcikk készül – a kristályrácsába beépülő idegen kémiai elemek okozzák. A színezést okozó hatás a kristály növekedése során változhat, így nem ritka az egy példányon belüli sávos színezés sem.
Zónásan színezett durvakristályos fluorit (az előtérben), illetve sávosan színezett finom rostos, tömeges fluorit (a háttérben), mindkettő csiszolt
Zónásan színezett fluoritkristályok
E színpompás ásvány mégsem tartozik a közkedvelt drágakövek közé, hiszen annyira puha, hogy nem lehet belőle igazán időt álló ékkövet csiszolni. Az ásványok tízfokozatú karcolási keménységi skáláján csak a 4., messze elmaradva a klasszikus drágakövek többségétől, melyek legtöbbje a skála 7. helyén szereplő kvarcnál keményebb. Ennek dacára olykor készítenek belőle fazettázott (lapokra csiszolt) ékköveket, amint ezt a két bemutatott darab illusztrálja. Ezek és még további kiállított példányok múzeumunk régi pártfogója, Bázelben élő mineralóguskollégánk, Arnóth József ajándékai. A szép színű fluoritból manapság olcsóbb ékszerek készülnek – és ez Magyarországon ezer évvel ezelőtt is így volt, amint a Magyar Nemzeti Múzeum szívessége révén kiállított, egy zalavári ásatásból származó fluoritlánc tanúsítja. A sávos fluoritból szintén régóta faragnak dísztárgyakat: már az ókori Rómában kedvelték, majd a XIX. századi Angliában vált újból népszerűvé.
Fazettázott (lapokra csiszolt) fluorit ékkövek, a háttérben szerényen meghúzódik a nyersanyag
Akinek a vitrin nem lenne önmagában is eléggé színes, a mellette lévő válaszfalakon képekkel illusztrált kis falragaszokon olvashat további „kis színeseket” a fluoritról. Hogy ne lőjük le a kiállítás minden poénját, ezekből most csak egy kis ízelítőt adunk. Kezdjük a fogkrémekkel, amelyeknek tényleg van is ízük (bár nem ezért szeretjük őket). Szóval mit keresnek a tárlóban a fogkrémes dobozok? Nos, a fluoritnak egészségügyi vonatkozása is van, de csak közvetett módon. Méltán borítja a feledés homálya azt a gyógyászati kuriózumot, hogy a 18. században egyes orvosok fluoritot kevertek a vesebetegek italába. A megőrölt fluoritnak ugyanis semmilyen élettani hatása nincs – bár ma is létezik olyan fogkrém, amibe kalcium-fluoridot (azaz fluoritot) tettek – viszont a vízben oldható fluorvegyületek fontosak szervezetünk számára. A fluor a csontok képződéséhez és a fogzománc kialakulásához szükséges. Legyünk azonban óvatosak, mert túladagolása a fogzománc foltosodásától kezdve különböző bántalmakat okozhat.
Kalcium- illetve nátrium-fluorid-tartalmú fogkrémek dobozai
A múzeumlátogatásnak viszont semmilyen mellékhatása nem ismeretes, így mindenkit várunk, hogy megismerkedjen a 2018-as év fajaival, köztük a fluorittal.
A „fluoritos sarok” a 2018-as év fajait bemutató kiállításon (fotó: Katus Magdolna)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.