A délről jött vándor
A hónap műtárgya – 2018. január

A Magyar Természettudományi Múzeum 2018-ban „A hónap műtárgya” időszaki minigalériájában olyan állatok és növények gyűjteményi példányait mutatja be, amelyek nem természetes tagjai Magyarország élővilágának. Januári jövevényfajunk a zöld vándorpoloska, mellyel télen a lakásunkban találkozhatunk.

SzerzőMerkl Ottó (MTM Bogárgyűjtemény) 

Ezek a fajok általában az ember segítségével jutottak el hozzánk, vagy a közeli országokba, majd onnan a maguk erejéből hódították meg hazánkat. Nálunk azután tömegesen elszaporodtak, és gyakran súlyos károkat okoznak – főleg a termesztett növényekben és az élelmiszerekben –, vagy az őshonos fajok visszaszorításával természetvédelmi problémák előidézői. Az ilyen állatokat és növényeket inváziós vagy özönfajoknak nevezzük.

5_vandorpoloska_petezik_kicsi.jpg

Petéket rakó nőstény zöld vándorpoloska (Nezara viridula) (Bodor János felvétele)

 nezaral_4_4_5_kicsi.jpgZöld vándorpoloska negyedik és ötödik stádiumú lárvái (Bodor János felvétele)

A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) eredeti hazája vitatott, bár a szakértők úgy vélik, Kelet-Afrikából származhat. Az elmúlt 250 évben a kereskedelemmel nagyon sokfelé széthurcolták, és a trópusi-szubtrópusi vidékeken ma már világszerte elterjedt kártevő. Dél-Európától északabbra azonban ismeretlen volt, egészen a 2000-es évek legelejéig, amikor több egyedét találták Szegeden, illetve a budapesti Kőbánya-Kispest vasútállomáson (ez is jelzi, hogy terjedésében a kereskedelemnek is szerepe van). Mára elárasztotta az egész országot, és jelentős kártevő lett: száznál is több növényfaj szolgál táplálékául, köztük szinte az összes zöldség, a görögdinnye, a napraforgó, dísznövények, sőt a sárgabarack is. Főleg a nyár második felében károsít, amikor a lárvák már nagyok és a kifejlett poloskák (az imágók) is megjelennek.

 vandorpoloska_eletciklusa_1.jpg

A zöld vándorpoloska életciklusa (forrás: NSW Department of Primary Industries)

 

nezara_pete_2_nap-8_nap.jpgZöld vándorpoloska két napos (balra) és nyolc napos petéi (Bodor János felvétele)

A vándorpoloska lárvái meglehetősen különböznek a majdnem teljesen egyszínű zöld imágóktól. A petéből kikelő apró lárvák 5 stádium után válnak kifejlett rovarokká; először vörösbarnák, utána feketék, sorokban álló fehér és pirosas foltokkal, majd a fekete alapszín egyre inkább zöldre vált. A kontrasztos mintázat célja a figyelmeztetés: a poloskalárvák így jelzik, hogy kellemetlen szaguk miatt a ragadozók jobban teszik, ha békén hagyják őket.

4_vandorpoloska_5_stadiumu_larvaja_diszalman_kicsi.jpg

 Zöld vándorpoloska ötödik stádiumú lárvája díszalmán (Bodor János felvétele)

 

nezara_viridula_prasin.jpg

Zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és zöld bogyómászópoloska (Palomena prasina)
(Újvári Zsolt felvételei, Ízeltlábúak.hu)

Aki valamelyest jártas a hazai rovarfaunában, joggal veti fel, hogy de hát ilyen méretű, zöld poloskák 2000 előtt is éltek Magyarországon! Valóban, a zöld bogyómászópoloska (Palomena prasina) a hazai fauna őshonos tagja. Ez a faj azonban inkább a lombkorona lakója – a vándorpoloska a gyep- és cserjeszinté –, és inkább a természetes növénytársulásokat kedveli, így a lakosság sokkal ritkábban találkozik vele. A két poloskafaj tényleg nagyon hasonló, de a vándorpoloska hátoldalán, a háromszögletű pajzs tövén egy vonalban öt apró folt látható, melyek közül a középső három fehér, a két szélső pedig sötét – ilyenek a másik fajon nincsenek. Ezen kívül a vándorpoloska kicsit nagyobb és megnyúltabb, mint a zöld bogyómászópoloska.

nezara_viridula_te_liszin_kicsi.jpg

A telelő vándorpoloskák barnás színt öltenek; tavasszal azonban, amikor újra táplálkoznak, ismét zöldre váltanak (Bodor János felvétele)

 Kártétele mellett a vándorpoloska más módon is kellemetlenkedik: telelni gyakran a lakásokba húzódik, amit sokan nehezen viselnek el.

nezara_viridularicinus_kicsi.jpg

Zöld vándorpoloska lárvái és imágói ricinus levelén (Bodor János felvétele) 

A vándorpoloska északi irányú terjedését bátran magyarázhatjuk az éghajlat melegedésével, ugyanis enyhe teleken a tavaszváró poloskák sokkal nagyobb eséllyel maradnak életben. A klímaváltozás hatása abból is látszik, hogy egyes melegkedvelő őshonos poloskafajok – de sok más rovar is – korábban nagyon ritkák voltak, csak a Dél-Dunántúlról vagy a hegységek déli lejtőiről ismerték egy-két lelőhelyüket. A vándorpoloskához hasonlóan azonban az utóbbi években igencsak elszaporodtak, de a fauna természetes tagjaiként kárt nem okoznak.

Az idegenhonos poloskafajokról Kondorosy Előd cikkéből tájékozódhatunk.

nezara_viridula_golden_torquata.jpg

A vándorpoloskának ritkán narancssárga és sárga szegélyű egyedei is vannak (forrás: Wikimedia Commons; Bodor János felvétele)

A vándorpoloskát bemutató kiállítás januárban megtekinthető a múzeum Ludovika téri fogadócsarnokában.

 

2018-hm_jan02_kicsi.jpg

(Katus Magdolna felvétele) 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1413564323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jakab.gipsz 2018.01.12. 18:57:30

Hogyan tudjuk irtani őkelmét? Elrondítják a gyümölcsöket.

múzeum 2018.01.12. 20:37:29

Na most mi a múzeumban a rovarok védelmére, és nem az irtásukra tesszük a hangsúlyt, de persze a vándorpoloskát célszerű gyéríteni. Ehhez viszont inkább az agrárvonalon működő kollégákat kell kérdezni. Amúgy a vándorpoloska elleni védekezés nem igazán kidolgozott.
Idemásolom Korányi Dávid növényorvos hallgató információját innen:
agraragazat.hu/cikk/zold-vandorpoloska

"Kifejezetten vándorpoloska ellen ható szelektív készítmények nincsenek forgalomban, külföldön a leginkább alkalmas szerek a szerves foszforsavészterek és a piretroidok.

Hazánkban ezek közül engedélyezett szerek a piretroidokhoz tartozó Decis (deltametrin), a Karate 2,5 WG és Karate Zeon 5 CS (lamda-cihalotrin), valamint a Rapid CS (gamma-cihalotrin). Az őszi felszaporodásuk idején hatékony lehet a szárnyatlan, röpképtelen lárvák elleni védekezés.

Védekezésnél fontos azonban mérlegelni azt, hogy valóban elengedhetetlen-e a permetezés szükségessége. Egy adott kultúrában való permetezés során figyelembe kell venni az elsodródás veszélyét és az egészségügyi várakozási időt (például paradicsomban!). Közterületeken és parkokban található dísznövényeken (amaránt, ricinus stb) kevésbé okoz károkat, a védekezés nem indokolt."

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása