Svájcból, szeretettel - Válogatás Arnóth József gyűjteményéből
Új időszaki tárlat nyílt a múzeum állandó kiállításában

Nincs olyan múzeum, mely gyűjteményeinek gyarapításában nélkülözhetné a nagylelkű támogatókat. Az MTM és ezen belül az Ásvány- és Kőzettár sem jelent kivételt. Az új tárlat  Arnóth József értékes adományai közül mutat be egy válogatást.

Az 1800-as évek elején számos, különböző rendű és rangú honfitársunk adományozta a nemzet új múzeumának ásványgyűjteményét. 1878-tól négy évtizeden át Semsey Andor adott évről évre hatalmas summákat ásvány- és meteoritvásárlásra. Több mint tíz éve pedig Arnóth József értékes adományai érkeznek rendszeresen Bázelből Budapestre, eddig mintegy 7000 ásvány. Az évtizedek óta gyűjtött példányokat rejtő dobozok és ládák tartalma különösen becses, hiszen Svájcban élő kollégánk a bázeli Természetrajzi Múzeum muzeológusaként gyűjtötte kedves ásványait. Kollekciója így egyszerre az értelem és az érzelem gyümölcse, melyben tükröződik a mineralógus ásványismerete és a minerofil ásványszeretete. Az ásványokon és kőzeteken kívül Arnóth József jóvoltából a múzeum több száz kötetnyi szakkönyvvel és -folyóirattal, valamint 1500 különlenyomattal is gyarapodott. A kiállítás  Arnóth József értékes adományai közül mutat be egy válogatást.

Vásároljon a múzeum állandó kiállításaira szóló jegyet, és tekintse meg ezt a különleges tárlatot! 

svajcbol_szeretettel_a_ter_web.jpg

A tárlat négy különleges tárgyakkal berendezett vitrinből áll.

A sokoldalú Arnóth-gyűjtemény

Mivel Arnóth József számára egyaránt kedves az ásványtan tudományos és esztétikai oldala, kollekciójában megtalálhatóak a ritka ásványok mellett egy-egy gyakoribb ásványfaj példányainak megjelenésükben, kristályalakjukban eltérő sorozatai is. Valamint viszonylag kis méretű, de szépségük vagy tudományos érdekességük révén kitűnő egyedi darabok, csiszolt „rajzos kövek” és drágakövek, meteoritok, borostyánkövek, és számos egyéb, figyelemre méltó példány. Kis kiállításunk csak szerény ízelítő az Arnóth-gyűjteményből. Látogatóink azonban már találkozhattak az Arnóth-kollekció példányaival az új szerzeményeinket éves rendszerességgel bemutató időszaki kiállításainkon, valamint a 2011-ben megnyílt állandó kiállításunkon is. Az állandó kiállítás drágakő-kiállítása – amely az e bemutató mögötti helyiségben látható – csaknem kizárólag Arnóth József által adományozott példányokból áll.

Ajándék az Alpokból

Az Alpok káprázatos panorámát nyújtó hegyeit ugyan nem tudjuk idevarázsolni, de a hegyeket alkotó kőzetekből, Arnóth József jóvoltából, számos megmunkált darabot lehet e vitrinben megcsodálni. A kiállított ásványok ugyancsak a svájci hegyek mélyében rejtőztek egykor. Már az idősebb Plinius megemlékezett a Kr. u. 70-es években írt Természetrajzában arról, hogy az Alpokban kiváló hegyikristályok találhatók. A svájci németben külön szó is van a hegyikristályra (Strahl) és az azt gyűjtő emberekre is (Strahler). A strahlerek ma már nemcsak a színtelen kvarcra, hanem a hegyek meredek sziklafalai között található valamennyi szép ásványra vadásznak. Vitrinünk e kincseket mutatja be az Alpok mellett a Jura hegység és a Svájci-fennsík lelőhelyeiről.

svajcbol_szeretettel_1vitrin_web.jpg

Szépséges szabályosság és gyönyörű szabálytalanság

Arnóth Józsefet régóta foglalkoztatja a kristályformák varázslatos szabályossága. E témának „Kristallform – Kristallgestaltung” (Kristályforma – kristályalak) címmel külön kiállítást is szentelt a bázeli Természetrajzi Múzeumban. Bár e vitrin elsősorban a szép kristályokat alkotó ásványokat mutatja be, de mellettük felvonultat szabályos formákat nélkülöző vagy egyenesen szabálytalannak tűnő példányokat is. A sajátos megjelenés mögött azonban ilyenkor is ott rejlik a rendezett belső szerkezet, amely azonban az emberi szem számára láthatatlan.

svajcbol_szeretettel_masodik_vitrin_web.jpg

A kiállítást dr. Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója nyitotta meg.

A megnyitón készült képekért kattints a galériára!

 

svajcbol_szeretettel_megnyito_2017_11_15_by_gyz_13_web.jpgArnóth József 1933. április 12-én született Kispesten. Szülei nem léptek házasságra, a kisfiút – két testvéréhez hasonlóan – vidéki nevelőszülők gondozásába adták, később visszakerült Kispestre, nagyszüleihez. 1944-ben a kispesti gettóba, azután a monori gyűjtőtáborba zárták, de onnét keresztény apjára tekintettel elengedték. A Besenyszög melletti Szórópusztán disznópásztorként vészelte át a háború végét és a következő egy-két évet. Itt, az Alföld Tisza menti részén szerezte első benyomásait a természet szépségeiről. Budapestre visszakerülve állami nevelőotthonban élt, és mechanikustanoncként az Egyesült Izzóban dolgozott, emellett esti iskolában tanult. Irodalmi érdeklődésére felfigyelő mestere jóvoltából Pécsre került szakérettségi tanfolyamra. Ennek 1953-as befejezése után a Szovjetunióba akarták kiküldeni. Erre nem vállalkozott, így a vágyott bölcsészpálya helyett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakára irányították. Itt ismerkedett meg az ásványtannal, amiből aztán egész életre szóló kötődés lett. 1956 végén elhagyta Magyarországot, és Svájcban telepedett le. Bázelben, a Hofmann-La Roche Gyógyszergyárban dolgozott, de elvégezte az egyetemet is. A kristályalaktant Robert L. Parker (1893–1973) professzortól tanulta, 1973-ban doktorált ásványtanból Eduard Wenk (1907–2001) professzornál, és az ő ajánlásával került még abban az évben a bázeli Természettudományi Múzeum Ásványtárába. 1998-as nyugdíjba vonulásáig  dolgozott ott Stefan Graeser vezetése alatt. A gyűjtemény gondozása, illetve kiállítások tervezése mellett elmélyülten tanulmányozta az ásványok esztétikai vonatkozásait és a kristálytan filozófiai összefüggéseit. Az előbbi téren Heinrich Barth (1890–1965) filozófus, valamint Adolf Portmann (1897–1982) zoológus és természetfilozófus professzorok hatottak rá leginkább. Goethe természetfilozófiáját Wolfram von den Steinen (1892–1967) filológus és történészprofesszor előadásain és művein keresztül ismerte meg. Az ásványok és kristályformák magasabb összefüggéseinek tanulmányozása során – Rudolf Steiner (1861–1925) és tanítványa, George Adams (1894–1963) munkái hatására – a részben goethei gyökerekből táplálkozó antropozófiai irányzathoz került közel. Ezt az érdeklődését tükrözi az évtizedek alatt gyűjtött kisebb kristályalaktani gyűjteménye és nagyobb achátkollekciója is. Bázelben nemcsak hivatásában, hanem magánéletében is kiteljesedett. 1966-ban kötött házasságot Ruth Salathéval. Három gyermekük mellett hat unoka tartozik a családhoz.

Arnóth József: A kristályokban rejlő, egy közös pontban fekvő 13 irány megjelenései, mint fénykörök - csillaghatású kövek más megvilágításban

Előadás a Magyar Természettudományi Múzeumban

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr6813292751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg