Kazah kitüntetést kaptak a múzeum kutatói a kazah nemzeti hős, Keyki Batir arcrekonstrukciójának elkészítéséért.
Nurmagambet Kejki Kökembajuli (Нұрмағамбет Кейкi Kөкeмбайұлы, a nép nyelvén egyszerűen csak Kejki Batir, „kevély harcos”), kazah szabadságharcos hős koponyáját tudományos vizsgálatok, valamint az antropológiai módszerekkel készülő arcrekonstrukció elkészítése céljából 2016 októberében Budapestre, a Magyar Természettudományi Múzeumba szállították a Kazah Központi Állami Múzeum vezetői.
Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke, dr. Baranyi András, Magyarország kazakisztáni nagykövete, dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természetudományi Múzeum főigazgatója, Évinger Sándor a múzeum Embertani Tárának antropológusa, dr. Kustár Ágnes, a múzeum Embertani Tárának igazgatója
A Torgaj vidékről származó, kipcsák törzsbéli Nurmagambet Kejki Kökembajuli, akit a kazah nép csak „Kejki Batir”-ként emleget, az 1916-os orosz cári gyarmatosítás elleni felkelés egyik lvezéralakja volt. Bámulatosna jó lovasként és fegyverforgatóként számtalan hőstettet vitt véghez, így neve szinte egész Közép–Ázsiában legenda lett. Az Amangeldi imám vezette fegyveres felkelés leverése után évekig bujkált ellenálló csapatával, és több rajtaütést hajtott végre az akkor már a szovjet uralom által odavezényelt helyőrségek ellen is. A kommunista hatóságok végül 1923-ban kelepcébe csalták és brutálisan kivégezték. A híres ellenálló levágott fejét sokáig közszemlére tették, majd Leningrádba (Szentpétervár) szállították.
A kazah történelemben fontos szerepet játszó, tisztelt személy kapcsán a kazah kulturális minisztérium úgy döntött, hogy méltó emléket állít „Kejki Batir”-nak. Ám mivel egykorú fotó vagy rajz nem maradt fent a szabadságharcosról, a tudományos alapú szobrászi arcrekonstrukció módszerével adnak arcot a nemzeti hősnek.
Kejki Batir halálának helye és időpontja ismert, meggyilkolásának módjáról azonban csak közvetett beszámolók váltak ismertté. Ezért a kazah fél – a rekonstrukció elkészítésén túl – kérte a koponya antropológiai vizsgálatát is, különös tekintettel az esetlegesen rajta látható sérülésekre. A vizsgálatokat Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológusai (Évinger Sándor, Kustár Ágnes és Bíró András) végezték.
Az eredeti koponyát később visszaszállították Kazahsztánba, ahol ünnepélyes kegyeleti szertartás kíséretében 2017. szeptember 15-én Aktobe kazah város mellett, a sztyeppén újonnan épített mauzóleumban temették el.
Az újratemetés alkalmából 2017. október 27-én 11 órakor emlékérmeket adott át a kazah nagykövet a Magyar Természettudományi Múzeumban a vizsgálatokat végző antropológusoknak és a múzeum főigazgatójának.
A kazak állami kitüntetést dr. Baranyi András,Magyarország kazakisztáni nagykövete adta át, dr. Korsós Zoltánnak, a Magyar Természetudományi Múzeum főigazgatójának, dr. Kustár Ágnesnek, az MTM Embertani Tár igazgatójának, Bíró András Zsolt antropológusnak, aki a Magyar Turán Alapítvány elnökeként is közreműködött a rekonstrukció megvalósulásában és Évinger Sándor MTM Embertani Tár antropológusának.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rotoxis 2017.11.18. 17:14:53
A cikk szerzöjenek kevesbe. KazaHsztanban kazaKok laknak. Ennyit illene tudni.