„Erdély legtitokzatosabb tája”
Botanikusok, algák, kénbánya és medvék a Kelemen-havasokban

Az írásunk címéül választott idézetet Höhn Máriának a Kelemen-havasok növényzetéről szóló könyvében találtuk, ifjabb Xantus Jánostól származik. Ugyancsak ő írja: „mostohagyereke volt mindég a kutatóknak csakúgy, mint a turistáknak. Magányosan, féltékenyen őrizte titkait.”

Szöveg és fotók: Buczkó Krisztina, Lőkös László, Szurdoki Erzsébet

p6270738.JPGA 12 apostol nevű kőalakzat a Kelemen-havasokban

A napi sajtót figyelő ember 2017 januárjának első napjaiban találkozhatott a Kelemen-havasokról szóló – borzongató – hírrel: éppen itt dőlt meg a romániai hidegrekord. A Kelemen-havasok egyik legmagasabb csúcsán, a 2021 méter magas Rekettyés-tetőn található meteorológiai állomás munkatársának jelentése szerint az úgynevezett lehűlési mutató elérte a rekordnak számító –67 Celsius fokot.
Ide, a Kelemen-havasokba indultunk szeptember végén, hogy a 2016-ban kezdődött NKFI-OTKA pályázatunkhoz kapcsolódóan tavakat, lápokat és más vizes élőhelyeket járjunk be.

„A hegyi tavak „sorsa”, hogy az idők folyamán medrük feltöltődik, vizük csökken, mohagyűrű veszi körül őket, végül elláposodnak. Közben megváltozik az algaflórájuk, közösségeik is. A Kárpátok tavait és lápjait vizsgáljuk a Retyezátban, Kelemen- és Radnai-havasokban, valamint Máramarosban, a klímahatás összefüggésében. Hagyományos és új módszerekkel elemezzük a hegyi és alföldi tavak fejlődéstörténetét, hogy közelebb jussunk a napjainkban lezajló változásokhoz.” A „CRYPTIC” pályázat célja, hogy a szabad szemmel nem vagy alig látható növényeket vizsgálja olyan – lehetőleg emberi hatás által kevéssé érintett – területeken, ahol a tavak fejlődéstörténete közel áll a természeteshez.

A Kelemen-havasok

Románia legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegysége a Keleti-Kárpátok nyugati vonulatának középső részén fekszik. A Kelemen-havasok az egyik legfiatalabb hegyláncolat, maga a hegy és környéke hatalmas lávakőzeten található. E havasok valamikor Erdély és Moldva határát képezték. 

p6250586.JPG

 Látvány a Kelemen-havasokban

Első utunk a Tündér-tóhoz vagy Tündérek tavához (Tăul Zânelor) vezetett. A tó a Kelemen-havasok északnyugati oldalán, a Ţiganca-csúcs északkeleti lejtőjének lábánál, Kolibicától nagyjából 7 kilométerre található, 1260 tengerszint feletti magasságban. A Ţiganca-csúcs északi lejtőjéről lezúdult törmelékkúp mögött kialakult tavacska néhány tíz méter átmérőjű. Sekély, nem mélyebb négy méternél. A hegyet járó turisták szerint olykor ki is szárad.

01tunder-to.jpgA Tündér-tó Kolibicától nagyjából 7 kilométerre található, könnyen megközelíthető

A feltűnően zöld színű, kis tóban sok a bedőlt fa, a fatörzsek nagy részét vastag mohapárnák és páfrányok lepik. Becsléseink szerint már legalább tíz éve, hogy a hatalmas fatörzsek a vízbe zuhantak. A part menti vegetáció arra utal, hogy a tó  vízszintje jellemzően akár egy méterrel is magasabb lehet. A vízszintcsökkenést az idei, kivételesen meleg nyár magyarázza. Ábrán Péter, a Sapientia Környezettudományi Tanszékének adjunktusa szerint mintegy 150–180 évvel ezelőtt záródhatott el a völgy, amelyben a Tündér-tó létrejött. Sokaknak talán a Gyilkos-tó jut eszébe erről – nem véletlenül. A két tó keletkezésében sok a hasonlóság.

02tunder-to2.jpgA tó sekély, partján sok a bedőlt fa

03tunder-to3.jpgA bedőlt fatörzseken megtelepednek a mohák, a páfrányok és természetesen az algák is megtalálják az életfeltételeiket

05tundermintavetel.JPGMintavétel a Tündér-tó üledékéből. Az üledék kiemelésével lehetőség van arra, hogy a tó keletkezésétől napjainkig nyomon kövessük, hogyan alakult, fejlődött a tó élővilága

04tunder_-to-plankton.jpgA tó vízének zöld színét főleg ostoros- és zöldmoszatok adják, de kovaalgák is élnek benne

06tundersc.jpgAz üledékmintában tisztítás, preparálás nélkül is legalább tíz különböző algafajt tudunk elkülöníteni a mikroszkóp alatt

Következő állomásunk az 1730 m tengerszint feletti magasságban fekvő Jézer-tó volt. A Rekettyés-csúcs tövében található, a havasok gyöngyszemeként ismert tavat régi térképeken Bánffy-tóként is jelölték.

07jezer-to.jpgA Rekettyés-csúcs tövében található a havasok gyöngyszemeként is elhíresült Jezer-tó

A tóhoz kapcsolódó legenda szerint régen egy ólomkacsát dobtak a tóba, amelyet évekkel később a Fekete-tenger mélyén találtak meg. Mi sem bizonyítja jobban e legenda élő voltát, mint az, hogy bárkinek, akinek elmondtuk a hegyen, hová készülünk, válaszul elmesélte a történetet. A tó vize – melyet a Bükkös-patak vezet el –  a legmelegebb nyári napokban is jéghideg, mélysége nem haladja meg az öt métert. A kifolyástól nem messze található a meteorológiai állomás és a hegyimentő-szolgálat. A tavat nagyrészt körülvevő sűrű törpefenyvesben vastag tőzegmoha réteg van.

08jezer-mugo.jpgAhol a tópartot nem törpefenyő veszi körül, ott a csőrös sás (Carex rostrata Stokes) az uralkodó (Höhn 1998)

09jezer-to-kifolyo.jpgA tó kifolyójánál gyűjtött mintában is sok a kovaalga, szembetűnőek a fragilaroid fajok

A Jézer-tó közelében a Kis-Köves (Teleki) 2102 méteres csúcsa alatt megálltunk és rácsodálkoztunk a Kelemen-havasokra. A hatalmas vulkanikus kráter lenyűgöző, de a látványt – és a beszélgetésünket is – meghatározta a hegyháton hatalmas sebként éktelenkedő kénbánya, amely súlyos csapás az itteni állat- és növényvilágra. A leginkább piramishoz hasonló, teraszos felszíni bányát 1960-ban kezdték művelni. Az igazi kitermelés az 1970-es években kezdődött el Elena Ceauşescu utasítására.  1997-ben bezárták ugyan, de még hosszú ideig emlékeztet a „Kárpátok géniusza” feleségének ész nélküli döntéseire. A sárgás-vöröses színű hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem ezzel együtt elpusztították a hegy barlangrendszerét is. Ha jóindulatúan nézzük, akkor talán lassan a teraszok elmosódását is észrevehetjük. Évtizedek biztos nem elegek ahhoz, hogy a seb begyógyuljon, évszázadokra, ha nem évezredekre lesz szükség, hogy ne ez legyen a legszembeötlőbb a Kis-Kövesről lenézve.

10kenbanya.jpgSzinte nincs olyan leírás a Kelemen-havasokról, ami nem hatalmas sebként éktelenkedő képződményként említené a hegyháton a külszíni fejtésű kénbányát

A kutatók élete nem csak játék és mese

Az utóbbi években egyre több szó esik a medvék elszaporodásáról, és arról, mennyire jelentenek veszélyt az emberre. Munkánk során mi is nagyon figyeltünk, hogy senki se maradjon hosszasan egyedül, és igyekeztünk minél nagyobb zajt csapni magunk körül. Annál is inkább, mert élénken élt bennünk egy rémtörténet: egy kollégánk ismerősei  fáradtan üldögéltek valahol a Kárpátokban két túra között. A társasághoz tartozó, 3-4 éves kisfiú elbóklászott, de nem ment messze a többiektől, bőven látótávolságon belül maradt. Egyszer csak az édesapja felfigyel, amint fia boldogan felkiált: maci! Két kis medvebocs tévedt oda hozzá, a fiúgyermek örömmel meg is ölelte az egyiket. Az apa szerencsére nem hatódott meg, hanem jókorát üvöltött, mert rögtön látta, hogy közeledik a "gyerekek" felé az anyamedve. Az irtózatos ordítás hatására szerencsére mindhárom „maci” nyomban elmenekült.

Mi csak  friss medveürüléket találtunk, sok-sok vörös áfonyával. Meg persze csontokat mindenfelé, birka- és marhamaradványokat, azaz korábbi medvetámadások nyomait. Tény, hogy az alig lakott Kelemenben az összefüggő, több tíz hektárnyi terület kiváló adottságú élőhely a medvéknek, sok medveszállást ismernek a helyiek errefelé. 

11medvekaki.jpgBár nem tartozik a szűk szakterületünkhöz, mindannyian arra a következtetésre jutottunk, hogy medvenyomokra bukkantunk a lápon

Ismerni annyi mint szeretni – tartja a közmondás. Az egyhetes gyűjtőút után egy kicsit jobban ismerjük, és sokkal jobban szeretjük a Kelemen-havasokat. 2018 nyarán visszatérünk.

12zuzmasz-magany.jpg

Valahol a Kelemen-havasokban zuzmók után kutat a zuzmász kolléga, Lőkös László

Felhasznált irodalom

Höhn M. (1998): A Kelemen-havasok növényzetéről. Menthor kiadó, Marosvásárhely, 114 pp.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1413014664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg