Testközelben a tudomány a Kutatók Éjszakáján
Szeptember 29. 15.30-tól 20 óráig a Magyar Természettudományi Múzeumban

fejlec_2017_2_kutatokejszakaja.jpg

A természet lapos csodája, a kéregpoloska

Vásárhelyi Tamás előadása 18.00 - 18.25-ig

keregpoloska.jpgMostanában lassan mindenki arra kényszerül, hogy poloskákkal foglalkozzon odahaza, olyan tömegben jelentek meg a márványos poloska egyedei, hogy lakásainkban találjanak nyugodt áttelelő helyet.

Az előadásban ezeknél sokkal laposabb, szinte 2D kiterjedésű, és egyben sokkal érdekesebb poloskákról lesz szó. Kiderülhet, hogy a poloska is ember. Hogy a kéregpoloskák szűk életteréhez számtalan cseles módon lehet alkalmazkodni. Egy szerencsés néző megélheti életük egy fontos momentumát, mások másfajta élményekben részesülhetnek. Mert a szűk 20 percet nemcsak beszéddel fogjuk kitölteni.

 

Hadizoológia - Milyen szerepet játszottak az állatok az emberiség háborúiban?

Fuisz Tibor István előadása 19.00 - 19.40-ig

sas.jpgEinsteinnek tulajdonítják a mondást, miszerint „Nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen eszközökkel fogják vívni, de a negyediket kövekkel és botokkal.” És ha lesz emberiség, akkor lesz élővilág is, és az állatvilág seregeit akkor is bevetik majd a „hightech” vagy kőkori csatatereken, épp úgy, mint korábban évezredeken át.

Vajon mi a közös Nagy Sándor gaugamélai csatájában, Napóleon orosz hadjáratában, vagy a vietnami háborúban, és valójában szinte az emberiség összes háborújában? Részben az, hogy itt nem csak nemzetek és népek, de különböző fajok is egymásnak feszülnek. Bár talán kevéssé ismert, az ember oldalán két-, négy-, sőt hatlábú katonák seregei is a történelem vágóhídjára masíroztak. A perzsák óriási reményeket fűztek harci elefántjaik bevetéséhez, de vereséget szenvedtek. Napóleont nemcsak tél tábornok, de a seregét a legyengült katonákon hemzsegő bolhák által terjesztett tífusz is tizedelte. És bár a kommunista és imperialista világhatalom erőpróbája elsősorban nem erről híresült el, hadi delfineket már az 1960-as években bevetettek aknakeresésre a Tonkini-öbölben. Az amerikai hadsereg a Közel- és Távol-keleti hadszíntereken a flotta hajóit a mai napig védi ezekkel a briliáns elméjű ultrahangos felderítőberendezéssel felszerelt tengeri emlősökkel.

A vizek és szárazföldek mellett persze az égbolt is az állati harcosok bevetési területe, az ősi darázsfészek hajigálástól a postagalamb csatákon át egészen a legmodernebb drónok ellen bevetett szirti sasokig ível az égi állati csatarend.

Kvarcok az ékszerboltban

Fegyvári Tamás előadása - 15.30 - 15.55-ig

kvarcos.jpg

Mottó: Megismerni és megszeretni!

Hogyan kerül az egyik leggyakoribb ásvány a drágakövek közé és az ékszerekbe? Nem drága, mégis hamisítják, vajon miért?

Fedjük fel a kvarc titkait, és ha jobban megismerjük, akkor a barátunk is lehet!

 

 

 

 

Mérgeskígyók, kígyómérgek – Miért fontos ismernünk az élővilág halálos koktéljainak keverőit?

Babocsay Gergely előadása - 17.30 - 17.55-ig

Az Antarktiszt, Óceánia szigeteit és az Északi sarkkörön túli területeket leszámítva a világon szinte mindenütt találunk mérgeskígyókat. Legfontosabb ismertetőjegyük az élővilágban szinte egyedülállóan hatékony mérgük. A méreg célja a zsákmány elejtése, illetve egyes esetekben az emésztés elősegítése, másodsorban azonban a védekezés eszköze. Az élővilág e különleges vadászai emiatt számos helyen komoly gondot okoznak az embernek. Hogyan enyhíthetjük az évente több millió fájdalmas marás olykor tragikus következményeit? Az első és legfontosabb lépés, hogy tudjuk meg hány faj is él a Földön és, hogy hogyan különböztethessük meg őket. Ezután arra is választ kaphatunk, mit kell tennünk: hányféle ellenszérumra lesz szükségünk, és hogy hova kell azokat eljuttatnunk. Addig azonban csak sötétben tapogatózunk.butykosvipi.jpg

Hol keressünk páfrányokat? – Közismert élőhelyek és belvárosi kőrengeteg

Tamás Júlia előadása - 18.30 - 19.00-ig

pafrany.jpgA páfrányokról legtöbbünknek az árnyas erdők, szurdokok, források nedves környezete jut eszünkbe. Az erdőlakó páfrányokon kívül azonban jellegzetesek a napnak kitett sziklafelszínek fajai is, amelyek a kiszáradást jól tűrik. Várromokon és régi templomok falain is találkozhatunk ezekkel. De vajon van-e esélye annak, hogy Budapest belvárosában érdekes páfrányokat találjunk? S milyen más, kevéssé ismert élőhelyeken bukkanhatunk rájuk? Az előadásban a páfrányok ismert és rejtettebb élőhelyeire látunk majd példákat.

Knowland: szabadulószobák a Magyar Természettudományi Múzeumban

Szikossy Ildikó és Vas Zoltán előadása a múzeum új szolgáltatásáról - 17.00 - 17.25-ig

honlap_logo_szabszoba.jpgA Magyar Természettudományi Múzeum a Kutatók éjszakáján nyitja meg saját tervezésű és kivitelezésű múzeumi szabadulószobáit. A szakmailag is hiteles játékmenetekkel és valódi múzeumi tárgyakkal egyedi, sosem látott, sosem játszott interaktív élmény, atmoszféra vár a vendégeinkre. Két szoba, két külön világ: egy XVIII. századi kriptában rekedt tetszhalott megmentésére vállalkozhatunk, vagy egy XIX. századi rejtélyes kutató nyomdokain fedezhetjük fel az élet legnagyobb rejtélyét. Kézzel fogható valódi emberi maradványok, növény- és állatpreparátumok, múzeumi kincsek várnak ránk! Előadásunk rövid bemutató, kedvcsináló az ország első állandó múzeumi szabadulószobájához.

 

Denevér- és vírusvadászat a trópusokon

Görföl Tamás előadása - 16.30 - 16.55-ig

denever.jpg

Három év, három kontinens, sok-sok denevér, rengeteg tudományos eredmény és számos élmény. Úti beszámoló Kambodzsa, Kongó, Mexikó, Vietnam és Borneó dzsungeleinek élővilágáról, a helyi kultúrákról, emberekről, nem feledve persze a tudományos expedíciók főcsapását, a denevér- és virológiai kutatást sem.  

 

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1612903526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • jános515: Ez nem volt más, mint a szú. Egy fa szú. Vagy ahogyan valamikor mifelénk mondották volt--megrágta ... (2017.09.30. 14:46) Mi perceg a fában?
  • gigabursch: Köszönöm! Egyszer Budapesten aug. 20 körül "kaptam el" egy "Dunavirágzást". Helyesen ítélhettem m... (2017.08.31. 15:37) BESZÉLGETÉS A MILOTAI KOCSMÁNÁL
  • kolbász józsi: KÖCSÖG CLICKBAIT CÍM! Pedig esküszöm, még érdekelt is volna a téma, de így biztosan nem fogom elol... (2017.07.27. 08:48) Öt új rádióadó Magyarországon – a földikutyák hullámhosszán
  • múzeum: Köszönöm, kedves Viki! Örülök, hogy ugyanazt látjuk. Igen, amiről beszélünk, az leginkább a lepkék... (2017.07.11. 23:40) Messziről pont olyan
  • Ilius: @tokÁtól iZéig: Attól, hogy üldözöd még neked nem lesz jobb. Ha neked nem jött be ne használd, gon... (2017.07.10. 01:52) Kratom, a zöld eminenciás

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg