BESZÉLGETÉS A MILOTAI KOCSMÁNÁL
Kérészekről, nem csak egy sör mellett

Fura hálóinkat látva elhangzott a szokásos kérdés: „Mit csináltok?” „Kérészlárvákat gyűjtünk.” „Oszt az ehető?”

Írta: Kovács Tibor

Végeztünk egy aznap már sokadik gyűjtési ponttal, hideg is volt, úgyhogy megálltunk a kocsmánál, ami vidéken a szellemi-kulturális élet központja. Többet van nyitva, mint a „kultúrház”, bár sajnos kisebb helyeken félnapos a nyitva tartás, vagy már ki sem nyitnak. (Anyai dédnagyapámnak és nagyapámnak korcsmája volt Kisterenyén, „Sör-bor-pálinka korlátlan kimérése” csalogató cégtáblával, kerthelyiséggel, olykor mutatványosokkal, saját zenekarral és biliárdasztallal, de erről majd egy másik bejegyzésben…). Fura hálóinkat látva elhangzott a szokásos kérdés: „Mit csináltok?” „Kérészlárvákat gyűjtünk” - feleltem. „Oszt az ehető?”

e_karelica.jpgKaréliai kérész (Eurylophella karelica) élő lárvája (fotó: Kovács Tibor)

Tudnunk kell, hogy Milotán az ottani Tisza-szakasz jellegéből adódóan nem rajzik a tiszavirág (Palingenia longicauda), legközelebb Kisar-Tivadar szakadó partjainál figyelhető meg a jelenség. (A tiszafürediek közül se ismeri mindenki a kérészeket, mint ahogy „eresztést” (felhőszerű megjelenést) sem látott mindenki a Kalmár-parton június 16-án, pedig érdemes megnézni!) Nem akartam a beszélgetést kockázatos útra terelni, így nemet válaszoltam, eltitkolva, hogy a tiszavirág rokonait a világ számos táján  gyűjtötték táplálkozási célból, és gyűjtik ma is. A Palingenia mesopotamica-t a Tigris és Eufrátesz mentén, a Palingenia papuana-t pedig Pápua Új-Guineában. Malawiban krémet, a Viktória-tónál száraz kekszet készítenek kérészekből, míg az inkák a lárvákat nyersen vagy csípős szószban fogyasztották.

A kérészek rendje latinul Ephemeroptera, ami a görög eredetű ephemeros (múló, ideiglenes, rövid életű, tiszavirág-életű) és pteron (szárny) szavakból keletkezett. Az ember által elsőként ismert rovarcsoportok közé tartoznak, közel 4000 éve mint „vízi sáska”, említik őket, valószínűleg a sáskajárás és a kérészrajzás hasonló tömegességére utalva.

1906_75376_sallai_zoltn_tiszavirgzs_n.jpgSallai Zoltán "Tiszavirágzás" c. fotója
(Forrás: http://www.naturparkok.hu/naturparkok-bemutatkozoja/szatmar-beregi-naturpark)

A kérészek lárváival 1994 óta foglalkozom. A kapcsolat úgy kezdődött („Ahogy elkezdődött…”), hogy Tiszabecsen szitakötőlárva-keresés közben (azt most kihagyom, mióta gyűjtök szitakötőlárvákat…) megpihentünk a Mázsálónál, ahol még durva alzatú a mederfenék. Az alacsony vízállás lehetővé tette, hogy a sodorvonalból kihozzak egy több kilós, nagyon sima felületű „kavicsot”. Na, ezen aztán futkározott néhány nagyon szép kérészlárva, amelyeket el is tettem 70 százalékos alkoholba. Mint utólag kiderült, két fajt fogtam, az egyik az akkor hazánkból csak Budapestről (1914-ből) ismert  Heptagenia coerulans volt, a másikat pedig még nem is gyűjtötték nálunk: lengyel denevérszárnyú-kérész (Oligoneuriella polonica).

h_coerulans.JPGA Heptagenia coerulans lárvái (fotó: Kovács Tibor)

o_polonica_1.jpgA lengyel denevérszárnyú-kérész (Oligoneuriella polonica) lárvája (fotó: Kovács Tibor)

Azóta sokat beszélgettem terepen, és tudom: kevesen vannak tisztában azzal, hogy Magyarországról jelenleg 98 kérészfajt ismerünk. Mivel a kérészek fajfenntartást végző, legtöbbek által látott fejlődési alakjai, a szárnyas imágók rövid életűek, csak a legnagyobb testű, látványos rajzású, illetve a mindenütt gyakori fajaik kaptak magyar nevet: dunavirág (Ephoron virgo), tiszavirág (Palingeinia longicauda), illetve az elevenszülő vagy kétszárnyú kérész (Cloeon dipterum).

e_virgo_p_longicauda.JPGA dunavirág (Ephoron virgo) és a  tiszavirág (Palingenia longicauda) lárvái (fotó: Kovács Tibor)

A nagy folyóvizeink partján élők úgy „kezelik a kérészkérdést”, mintha egy faj létezne, a „kérész”, ami legtöbbször azonos a duna- és/vagy a tiszavirággal. A kérészek egyébként – a teljes életciklusukat tekintve – nem kérészéletűek, még a legrövidebb ideig élő is több hónapig fejlődik lárvaként, míg a tiszavirág több évig. Nem véletlen, hogy ez utóbbi lárvája külön is nevet kapott: harcsaféreg, márnabogár, ami arra utal, hogy a harcsa és márna kedvenc tápláléka – akár csaliként is.

A kérészek kis fajszámuk ellenére természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségűek, mivel folyóvizeink (forrástól a folyamig) biológiai minőségének, természetességének legjobb jelző (indikátor) rovarai az álkérészek és a tegzesek mellett. Érzékenységükből adódóan sajnos a XX. század során egy fajuk, a pajzsoskérész (Prosopistoma pennigerum) már kipusztult hazánkból. A Marosból és a Tiszából volt ismert, utolsó példányait az 1940-es években gyűjtötték (két, Kesselyák Adorján által 1943-ban fogott lárva van a gyűjteményünkben). A nagy folyók jellegzetes fajai közül a Dunából az utóbbi 60 esztendőben nem került elő a vágotthasú kérész (Ametropus fragilis), a vastagkarmú kérész (Isonychia ignota) és a sápadt denevérszárnyú-kérész (Oligoneuriella pallida).

a_fragilis.jpgA vágotthasú kérész (Ametropus fragilis) lárvája (fotó: Kovács Tibor)

A szakadó partokhoz kötődő duna- és tiszavirág Európa nyugati részének folyóiból tűnt el, nálunk szerencsére még több vízfolyásunkban megtalálhatók. Számos, a Földön illetve Európa-szerte veszélyeztetett kérész él még Magyarországon, a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: a palajok víz alatti futóhomok alzatában fejlődő rövidhátú paránykérész (Brachycercus europaeus) és  vágotthasú kérész (Ametropus fragilis), a kisvízfolyásokban élő karéliai kérész (Eurylophella karelica), a meanderező hegylábi-síkvidéki folyószakaszok fajai: a Keffermüller denevérszárnyú-kérész (Oligoneuriella keffermuellerae), a vastagkarmú kérész és a rábai kérész (Neoephemera maxima). Legértékesebb vizeink a Rába, a Lapincs, a Tisza felső szakasza, az Ipoly, valamint az Őrség és Kerka-vidék kisvízfolyásai. E vízterek védelmével kiemelkedő szerepünk van a fenti fajok populációinak megőrzésében! A hazai kérészfaunisztikai kutatások eredménye az is, hogy napjainkban elég jól tisztában vagyunk ritka fajaink elterjedésével és állományaik nagyságával, így az európai szinten jelentős fajok természetvédelmi oltalom alatt állhatnak. A védett fajok listájára 2012-ben 11 került fel, közülük a karéliai kérész fokozottan védett, pénzben kifejezett eszmei értéke 100 ezer forint.

n_maxima.JPG

A rábai kérész (Neoephemera maxima) lárvája (fotó: Kovács Tibor)

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Mátra Múzeumának gyűjteményében található a legteljesebb Kárpát-medencei kérészlárvaanyag, amely több mint 8000 fiolából áll. Az elmúlt két évtizedben 24 olyan faj is ide került, amely Magyarországról még nem volt ismert (a fauna 24 százaléka), és közülük öt a Kárpát-medencére is új volt. A Cloeon petropolitanum például szentpétervári (innen a latin faji jelző) példányain kívül csak nálunk található. A karéliai kérésznek (hazánkban: Kerka-vidék) Litvániában, Szerbiában és Szlovéniában, a Keffermüller-denevérszárnyú-kérésznek (hazánkban: Rába és Pinka) Lengyelországban és Litvániában, míg a rábai kérésznek (hazánkban: Rába) Franciaországban és Litvániában élnek ismert populációi a Földön.

o_keffermuellerae.jpgA Keffermüller-denevérszárnyú-kérész (Oligoneuriella keffermuellerae) élő lárvája (fotó: Olajos Péter-Kovács Tibor)

Megjegyzendő, hogy a litván és szlovéniai aktuális élőhelyek megtalálása is a mi kutatómunkánknak köszönhető. Több európai országból előkerült kérészfajnak is a múzeumban vannak az elsőként gyűjtött bizonyító példányai. (Albániából 12, Horvátországból 2, Litvániából 4, Ukrajnából és Montenegróból 5-5, Portugáliából, Romániából, Ausztriából és Szlovéniából pedig országonként 1 faj). Ez mutatja, hogy a jó kutatottságú kontinensen is van még keresnivalónk :).

kereszgyujtemeny.JPGAz alkoholos kérészlárva-gyűjtemény részlete az MTM Mátra Múzeumában (fotó: Kovács Tibor)

konyv.JPGA gyűjtemény további jelentőségét bizonyítja, hogy a The Mayflies of Europe (Ephemeroptera) (Bauernfeind & Soldán 2012) című könyv 17, a kérészanyagunkra hivatkozó cikket tartalmaz; a szerzők több  unikális faj példányát kölcsönözték ki tőlünk tanulmányozásra a kézirat készítése során. Az Ephemeroptera – Key to Larvae from Central Europe (Bauernfeind & Lechthaler 2014) köszönetnyilvánításában pedig az szerepel, hogy a határozó nem jöhetett volna létre hét intézmény, köztük az MTM Mátra Múzeuma segítsége és támogatása nélkül.

Milotához visszatérve: szegény, de szép és rendezett kis falu a Felső-Tisza mentén, a környékén nagy, öreg diósokkal. Kézenfekvő hát, hogy nevezetessége, „totemtermése” a dió és a milotai diós torta.

dio_5.JPGMilota jelképe, a milotai dió - fűzfonat héjjal (fotó: Kovács Tibor)

Jellemző a vidékre még az ártéri fűz többrétű felhasználása. Sok kosarat vásároltam igen jó áron (harmadannyi, mint Gyöngyösön) a falu szélén lakó egyik kosárfonó cigányembertől. Mivel kiderült, hogy mindketten pipázunk, egy jó dohány mellett többször elbeszélgettünk, szomorkodtunk a vidéki élet rossz irányú változásáról. A fűzvesszőből egyébként igen ötletesen az útszéli betonoszlopok köré is fonatokat készítenek, csökkentendő a balesetveszélyt.


kosarasom_haza.JPGA „kosaras ember” háza. A fűzvessző az építészet része ma is  (fotó: Kovács Tibor)

Az itteni Tisza-szakasz (Tiszabecs-Milota, előbbi súlypontjával) kérészfajokban az ország egyik leggazdagabb része, három faj (Baetis gracilis, Choroterpes picteti, Oligoneuriella polonica) hazánkban pedig csak itt található. Ha valakit részletesebben érdekel a Tisza „kérész élete”, az alábbi két cikkünkben olvashat róla:
http://www.matramuzeum.hu/e107_plugins/docrep_menu/docrep.php?0.view.188.7
http://www.matramuzeum.hu/e107_plugins/docrep_menu/docrep.php?0.view.158.8

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr4512787912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Kíváncsi Túrázó 2017.08.31. 11:32:25

Nagyon érdekes írás, érdeklődéssel olvastam, sok mindent megtudtam a kérészek életéről. :)Köszönöm és gratulálok! :)

gigabursch 2017.08.31. 15:37:36

Köszönöm!

Egyszer Budapesten aug. 20 körül "kaptam el" egy "Dunavirágzást".
Helyesen ítélhettem meg a jelenséget?

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg