A lepkeolló
A hónap műtárgya - 2017. augusztus

Ahogy gyarapodnak a bennünket körülvevő világról alkotott ismereteink, úgy változnak a különböző technológiák. Egymás után tűnnek el régi anyagok és eszközök, és válnak múzeumi kuriózummá. Ilyen tárgy a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményében őrzött lepkeolló is.

Írta: Katona Gergely és Bálint Zsolt

fig_3_1.JPGA Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött lepkeolló

A barokk kor végén megszülető rovartan, és benne a lepkészet számos gazdagon illusztrált könyvet produkált. Ezekben részletes leírást és sok-sok szemléltető ábrát találunk arról, hogyan kell a lepkéket gyűjteni. Érdekes módon a szerzők túlnyomórészt nem lepkehálót, hanem egy különös szerszámot, a lepkeollót adták a gyűjtők kezébe. Így, bár a bécsi jezsuiták puttóinak lábánál ott láthatjuk a lepkehálót, de az egyikük inkább a lepkeollót használja, és kecsesen utánanyúl az éppen ott repülő fehér színű lepkének.

fig_1.jpg
Michael Denis und Ignaz Schiffermüller: Systematisches Verzeichniss der Schmetterlinge der Wienergegend, 1776

A schönbrunni kertek mélyén a puttó lepkeollója talán a könnyed, barokkos-rokokós mozdulatot, és ezzel együtt a lepkészet nemességét volt hivatott hangsúlyozni. Ezzel szemben Angliában George Sprattnak John Wolcot, a kor egyik ismert személyiségét kifigurázó karikatúráján az eszköz már jelzi: a kerti veteményeken keresztül trappoló, lepkeollós tudós személye megmosolyogni való. Valóban, a viktoriánus korral alakul ki a világról mit sem tudó professzor sztereotípiája, amelynek meghatározó alkotóeleme a lepkegyűjtő személye. A divatjamúlt lepkeolló szemléletes eszköz lehetett ennek hangsúlyozására.

fig_2.jpgJohn Wolcot: Sir Joseph Banks and the Emperor of Morocco, 1788

A XIX. század végére a lepkegyűjtés már nemcsak az arisztokraták és a tehetősebb polgárok nemes kedvtelése, hanem komoly tudománnyá nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan pedig nemcsak elefántcsonttoronyba zárkózott tudósok, hanem a szabadidejét hasznosan eltölteni akaró kispolgár és a diákság kedvtelése is, akik nekiláttak megismerni a természetet, amihez a lepkészet is hozzá tartozott. Gondoljunk csak Csontváryra, aki önéletrajzi írása szerint diákkorában a Kisszeben környéki havasokba ment föl, hogy megfogja a nagy apollót. A Pillangók című képén ezt a lepkefajt is ábrázolta. Ki tudja, lehet, hogy lepkeollót is vitt magával a kirándulásra.Lejtényi Sándor 1899-ben megjelent Rovargyűjtő segédkönyv a középiskolai tanuló ifjuság számára című munkájában így mutatja be a lepkeollót: „… rendes olló módjára készült lepkefogó, melynek egyik végén karikák vannak az ujjak számára; másik végén pedig nagyon ritka tüllel kétszeresen bevont vas-, vagy sárgarézkeretek. A keretek 12–25 cm szélesek és 10–15 cm. hosszúak. Ezzel a növényeken ülő lepkéket, vagy más gyenge szárnyú rovarokat fogjuk el. Sikeres használata nagy ügyességet igényel!”

fig_4.JPGAntónio Augusto Carvalho Monteiro, gyűjtőfelszerelései körében, 1870-ben (műtermi fotó)

A lepkeolló nehezen kopott ki a lepkészek fegyvertárából. Csiki Ernő entomológus, muzeológus még 1925-ben is említi és ábrázolja mint a lepkefogás egyik kellékét. Néhány évtizeddel később viszont már hiába keressük a Móczár László által szerkesztett Állatok gyűjtése című entomológiai arzenáljában. A gyűjtőmódszerek fejlődésével a lepkészek félretették a lepkeollót, melyek legtöbbje el is kallódott. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében egyetlen egy darabot őrzünk belőle. A mi lepkeollónk keretei között nem tüll, hanem finom sodronyháló feszül – ez megegyezik több könyvben is fellelhető ábrázolással. Nem tudjuk, melyik lepkészelődünk használta, és azt se tudjuk, hogyan. Ennek ellenére nagy becsben tartjuk. Tárgyi emléke régi, letűnt koroknak, amikor a lepkészet még csak néhányak privilégiuma volt, és a lepkészek még zsakettban, kifinomult arisztokratikussággal gyűjtötték a lepkéket.

fig_3.JPGA Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött lepkeolló

A múzeumban őrzött lepkeolló 2017 augusztusában a Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika téri épületében, a Kupolacsarnokban látható.scan_219.jpg

scan_217.jpg

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8112747564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg