Hány lábujja van egy patkánynak?

Korábbi cikkünkben bemutattuk a gyöngyösi Mátra Múzeumban található Pálmaházat, melyben a növények mellett élőállat-bemutató is van. Az állatbemutató számos egyede simogatható, múzeumpedagógiai órákon bemutatható. Nem véletlenül. A velük, általuk szemléltetett biológia órának egészen sajátos szerepe és hangulata van: az élő állat közvetlen közelsége, megtapintása olyan élményt jelent, ami messzemenően segíti a hallott, látott információ hosszú távú rögzülését, megértését.

szerző: Ballók Zsuzsanna (az MTM Mátra Múzeuma), Baloghné Veres Henriett,   gyógypedagógus (Gyöngyösi Petőfi Sándor Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Óvoda)

fotók: Lassúné Molnár Emese, Baloghné Veres Henriett, Patai Melinda

A Mátra Múzeum élőállat-bemutatójában szereplő állatok ritka alanyai a tipikus állatsimogatóknak. Patkányok, csótányok, siklók, egerek, ezerlábúak várják, hogy közelebbről megismerjék őket a gyerekek, hátha kisebb ellenérzést, kevesebb előítéletet váltanak majd ki bennük. Vannak persze elfogadottabb, közkedveltebb fajok is, mint például a leguánok, agámák.

kepkivagas1.JPGKölcsönös ismerkedés

kepkivagas.JPGAz erőteljes farok nagyon jó az egyensúlyozásban. Ezekkel a lábakkal pedig nagyon jól ehet kapaszkodni, és fogni is

Minden, a bemutatóban részt vevő állat teljesen szelíd, egészséges, nyugodt. Egyszóval a célnak messzemenően megfelelnek. Pedig a cél nem egyszerű: az emberek jelentős része viszolyog attól, hogy bizonyos állatfajokat közelebbről megfigyeljen, jórészt azért, mert gyermekkorától kezdve azt hallja, ezek visszataszítók, undorítóak és / vagy veszélyesek. A valódi tulajdonságaikat így már nagyon nehéz megismerni. Az így épített falakat szándékozunk rombolni, és minden résztvevőt arra buzdítunk, hogy nézze meg, érintse meg, vegye kézbe ezeket az állatokat. Sokat beszélünk róluk, az anatómiájukról, etológiájukról és általában az evolúcióról, alkalmazkodásról. Keresünk visszafejlődött végtagokat, ujjakat, megnézzük, mivel, hogyan egyensúlyoznak, kapaszkodnak, vagy hogyan tűnnek el a kéreg alatt nyomtalanul.

2.JPGVedlés előtt – vedlés után

A kezdeti riadalom, izgatott fújolás, egymás ijesztgetése szinte törvényszerű, de szerencsére csak rövid ideig tart. A csoportok legalább fele előre húzódik és megérinti, megvizsgálja az állatokat. Végül minden gyereknél győz a kíváncsiság, megnézik, megtapogatják őket. Még nem volt olyan gyerek, aki ne lett volna hajlandó megérinteni, vagy közelről megnézni az éppen vizsgált kültakarót, végtagot. A tanárok, felnőtt kísérők már sokszor jóval kevésbé nyitottak. A diákok az órák végére viszont el is kérik, ha lehet, kézben is tartják az állatokat.  

3.JPGVizsgálódunk, piszkálódunk, végül kiderül minden

Az anatómia, etológia és evolúció témakörök "tárgyalásakor" élő állatokon alaposan meg lehet figyelni, milyen a patkánynak a fogásra és a test alátámasztásra is használt első végtagja, miben tér el ettől a lónak vagy a kutyának a szinte csak alátámasztásra, és az embernek a csak fogásra  használt első végtagja.  Azt is megtudhatjuk, milyen előnyei és a hátrányai vannak a külső (óriás madagaszkári csótányok) és belső vázrendszernek (sikló, patkányok). Mi a hasonlóság a patkány és a sikló farka közt, egyáltalán, hol kezdődik egy sikló farka? Milyen hasonlóságok, különbségek vannak a bemutatott állatok és a saját kültakarónk között?  Számos hasonló kérdést megvitatunk, miközben patkánylábakat, ló- és kutyacsontokat fogdosunk, kígyópikkelyt és agáma-tüskéket tapogatunk, 4cm-s csótányokat forgatunk hasukról a hátukra és vissza stb.

Az állatok természetes közelsége nagyon jó hatással van a sérült gyermekek fejlődésére is, lelkileg és értelmileg egyaránt. Sokuknak nem olyan jó a képzelőereje, mert nehezen tudnak a valóságtól elvonatkoztatni. Ezért az állatokkal való közvetlen fizikai kapcsolat kiemelten fontos, mert a szemléltetés teszi valóságossá számukra a hallott információkat. Az állat-közeli óra során minden érzékszervük bevonásával rögzíthetik az állatokra jellemző tulajdonságokat. Ezek az intenzív, egyidejű érzékelések a fogyatékkal élő emberek, gyermekek számára nagyon fontosak. Így sokkal könnyebben tudják elképzelni a többi információt is, amelyeket még szeretnénk az adott állatról közölni. Az ismeretanyag bevésését is nagyban segíti az állatok közelsége, hiszen a pozitív élmények hamarabb rögződnek.

Az autisztikus tüneteket produkáló gyermekek számára nagy kihívás az állatokkal megtartott óra, de neki is maradandó élményeket nyújt. Az autista gyermek ilyen helyzetben határait feszegeti, hiszen kimozdítjuk a komfortzónájából, alkalmazkodnia kell, ami számára nagyon megterhelő. Mindamellett ezek a gyerekek is jól veszik az akadályokat.

Látássérültek esetében különösen fontos, hogy amit csak lehet, elérhető közelségbe vigyünk. Némi körültekintéssel, odafigyeléssel számukra is megismertethető a biológia egy piciny szeletkéje.

bzs_ezerlabu.jpgNem baj, ha valaki nem lát jól, az állatok türelmesek

Persze korántsem történik minden úgy, ahogy az ember tervezi. Néha minden résztvevőnek eszébe juthat valami, ami sokkal izgalmasabb, mint a foglalkozás...

kepkivagas.JPG
kepkivagas5.JPG

 

 

 

 

 

 

 A leguánok, agámák, csótányok és a sikló az órát követően visszatérnek a kiállítási terráriumaikba. A patkányok, egerek viszont e sorok biológus szerzőjének irodájában vannak, hiszen ők a legérzékenyebbek a napi foglalkozásra. A megszokott hely és gondoskodás hiányában elutasítanák a kézbevételt, félőssé, esetleg agresszívvá válnának.

agama.jpgBelföldi szakállasagáma „tüskéinek” lelepleződése

És hogy hány lábujja van egy patkánynak? Azt nem az én dolgom elárulni. Tessék megszámolni…:)

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr512695941

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg