Őserdő Európa közepén

Kevesen gondolnak bele, hol is van Európa földrajzi középpontja. A XIX. század végén az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete által végzett számítások szerint ez a pont a kárpátaljai Terebesfejérpatak (Dilove) községtől nem messze található a mai Ukrajna területén. 1887 óta több emlékművet is állítottak e tény megörökítésére. Számunkra azonban a térség igazi érdekessége az, hogy itt, a Kárpátok szívében található Európa legnagyobb összefüggő ősbükköse, ahol legalább háromszáz éve nem folytattak tervszerű erdőgazdálkodást.

Írta: Gubányi András, Erőss Zoltán és Katona Gergely

raho2.jpgŐserdő madártávlatból a rahói platóról

A több hegycsoportot magába foglaló, természetvédelmi oltalom alatt álló közel 60 ezer hektárnyi területegyüttes 1992-ben bioszféra rezervátumi státuszt kapott, majd 2007-ben a közel 15 ezer hektárnyi összefüggő ősbükköst az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
 kidolt_fatorzs2.jpg

Erdőrészlet vihar sújtotta, kidőlt fákkal

A Bioszféra Rezervátum alapvető célkitűzései:

  • Természetvédelem és konzervációbiológia a Kárpátokban
  • Természetvédelmi és ökológiai kutatás és monitoring
  • A hagyományos gazdálkodási formák és a fenntartható fejlődés támogatása
  • Ökoturizmus
  • Környezettudatos nevelés

A rezervátum 2,5 százaléka szigorúan védett természetvédelmi terület. Botanikai és állattani szempontból a legizgalmasabb részek egészen 2061 méter magasságig - a Hoverláig, Ukrajna legmagasabb pontjáig - húzódnak. Az eddigi kutatások alapján a térségből több mint 3000 növényfajt írtak le, ebből 8 Európai Vörös Listás faj, Az eddig közölt 2500 állatfaj közül pedig 23 Európai Vörös Listás. Az Uholska környéki ősbükkösök a legkiterjedtebbek (8000 ha), a bükkfák átmérője eléri a 140 cm-t is. A melegebb részeken kocsánytalan tölgyes bükkösök és gyertyános tölgyesek, a magasabb nedves térszíneken pedig juhar-bükk vegyes erdők találhatók.

karszt-hid2.jpg"Karszthíd" Uholka fölött

Különleges társulások is előfordulnak a rezervátum területén: a nyúlfarkfüves bükkösök (Fageto-Tiliaetum sesleriosum) vagy a mészköves lejtőkön a tiszafás bükkösök.

Az ősbükkösökből több mint 1000 edényes növényfaj, közel 450 zuzmó és több mint 430 mohafaj került elő eddig. Az európai fabontó gombafajok közül sok megtalálható ezekben a bükkösökben. Mivel csak természetközeli gazdálkodás folytatható az érintett területeken, rengeteg kidőlt fával találkozhatunk, amelyek aránya átlagosan eléri a 15 százalékot. Ez az érték az erdészetileg művelt európai erdőkben egy nagyságrenddel kisebb, 2 százalék körüli. A korhadó fák paradicsomi állapotokat  teremtenek, és táplálékforrást nyújtanak a tipikus erdőlakó élőlényeknek. Igazából megbecsülni sem könnyű, hogy a gerinces állatvilágon kívül hány ezerre tehető ténylegesen a gerinctelen fauna fajszáma. A természetjárók számára is ismerős, ritka bogarak közül a remetebogarat (Osmoderma eremita), a nagy szarvasbogarat (Lucanus cervus), a havasi cincért (Rosalia alpina) a nagy hőscincért (Cerambyx cerdo), illetve a lepkék közül a t-betűs pávaszemet (Aglia tau) érdemes megemlíteni.

dsc_8038.jpgA Kárpátok vizes élőhelyeihez kötött endemikus kárpáti gőte (Triturus montandoni) tömegesen figyelhető meg késő tavasszal a hóolvadás után a magasabb, 1500 méteres régiókban

karpati_csiga2.jpgA legnagyobb erdei meztelencsiga a kékes-lilás színben játszó kárpáti meztelencsiga (Bielzia coerulans)

gimpafrany2.jpgA gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) védett, hűvös, nedves erdőkben élő páfrányfaj. A madársóska (Oxalis sp.) kálcium-oxalát kristályokat tartalmazó levelei savanykásak

 labatlangyik2.jpg A kékpettyes lábatlangyíkkal (Anguis colchica) gyakran találkozunk az erdei ösvényeken

dsc_8199.JPG

 Feketebordás futrinka (Carabus auronitens)

Kutatócsoportunk abba a szerencsés helyzetbe került, hogy meghívást kapott a Kárpáti Bioszféra Rezervátum vezetőségétől. Közel egy hetet töltöttünk – szakmai út keretében – a rezervátum területén. A közös kutatás és tárgyalások eredményeként tudományos együttműködési keret-megállapodást írt alá a Magyar Természettudományi Múzeum és a Kárpáti Bioszféra Rezervátum a védett területek élővilágának jobb megismerése céljából.

Folytatása következik...

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7112592377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • jános515: Ez nem volt más, mint a szú. Egy fa szú. Vagy ahogyan valamikor mifelénk mondották volt--megrágta ... (2017.09.30. 14:46) Mi perceg a fában?
  • gigabursch: Köszönöm! Egyszer Budapesten aug. 20 körül "kaptam el" egy "Dunavirágzást". Helyesen ítélhettem m... (2017.08.31. 15:37) BESZÉLGETÉS A MILOTAI KOCSMÁNÁL
  • kolbász józsi: KÖCSÖG CLICKBAIT CÍM! Pedig esküszöm, még érdekelt is volna a téma, de így biztosan nem fogom elol... (2017.07.27. 08:48) Öt új rádióadó Magyarországon – a földikutyák hullámhosszán
  • múzeum: Köszönöm, kedves Viki! Örülök, hogy ugyanazt látjuk. Igen, amiről beszélünk, az leginkább a lepkék... (2017.07.11. 23:40) Messziről pont olyan
  • Ilius: @tokÁtól iZéig: Attól, hogy üldözöd még neked nem lesz jobb. Ha neked nem jött be ne használd, gon... (2017.07.10. 01:52) Kratom, a zöld eminenciás

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg