Tudományra új fürkészdarázs a Börzsönyből
Az „Ottó-darázs” és rovarászgenerációkon átívelő története

Ismeretlen fürkészdarázsfajokért nem kell feltétlenül messzi tájakra utazni, Magyarország is tartogat még meglepetéseket. A Börzsönyből 2016-ban leírt faj történetében találkozik a Magyar Természettudományi Múzeum darázsgyűjteményének és bogárgyűjteményének múltja és jelene is.

Írta: Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye) és Merkl Ottó (Bogárgyűjtemény)

fig_1_vas.jpg

Woldstedtius merkli, eddig csak Magyarországról ismert fürkészdarázsfaj (fotó: Németh Tamás)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2015–2016-ban igencsak testhez álló feladattal bízta meg múzeumunk Bogárgyűjteményét. Legalább 100 szaproxilofág (holtfához kötődő) bogárfaj legalább 3500 pontos koordinátákkal ellátott adatát kellett rögzíteni a Börzsöny minél nagyobb területéről. A hasznos adatokban, szép és ritka bogarakban, valamint nem feledhető élményekben gazdag felmérésről – melynek eredményeképpen a fajok és az adatok száma alaposan meghaladta az előírt mennyiségeket – blogunk is beszámolt itt és itt.

Darazsászó bogarászok

A börzsönyi projekt – hivatalosan az „Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban” című, a Svájci-Magyar Együttműködési Programban nyertes pályázat (SH/4/13) része – azonban a bogarászokon és a nemzeti parkon kívül értékes szakmai eredményeket hozott a darázsgyűjteménynek is. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy Merkl Ottó és gyűjtőtársai igyekeznek elkerülni azt a „szelektív vakságot”, amiben számos más gyűjtő „szenved”: sokan csak a saját kutatási területükbe illeszkedő példányokat gyűjtik be, de a Bogárgyűjtemény munkatársai a múzeum más gyűjteményeinek gyarapodását is a szívükön viselik.

hoplismenus_pica_wesmael_1855_1.png

A Börzsönyben fakéreg alól gyűjtött igen ritka fürkészdarázs: Hoplismenus pica Wesmael, 1855. Bár nem új a hazai faunára, említést érdemel, mert ez a harmadik magyarországi példány. Az első 1905-ből, a második 1938-ból való (Illusztráció: Alexander Tereshkin, forrás: Wikimedia Commons)

Fáradozásuk a darazsak terén sokszorosan megtérült. Önmagában is szép eredmény, hogy a Pleolophus brachypterus (Gravenhorst, 1815) és Rhadinodonta flaviger (Wesmael, 1845) fürkészdarázsfajok első hazai példányait is megfogták, így ezzel nem csak a gyűjteményt, hanem a hazai faunalistánkat is bővítették. Az igazi meglepetést azonban egy olyan példány okozta, amelyről alapos összehasonlító vizsgálat során kiderült, hogy a tudomány számára még ismeretlen, leíratlan, „elnevezetlen” faj képviselője. ketten_keretesen_kicsi.jpg

A magyar faunára új fürkészdarazsak a Börzsönyből. Balra. Pleolophus brachypterus (Nagyoroszi: Nagy-völgy); jobbra: Rhadinodonta flaviger (Nagymaros: Alsó-Körtvélyes) (fotó: Németh Tamás)

A darázs éjszakai lámpázás alkalmával került elő. A módszer az éjjel aktív repülő rovarok gyűjtésének nem nélkülözhető eszköze. Az erdőszélen kifeszített fehér lepedő előtt higanygőzégő függ, melynek áramellátását hordozható generátor biztosítja, a csillagok és a Hold fénye alapján tájékozódó rovarok pedig nem tudnak ellenállni a szupernormális ingernek. A diósjenői Hosszú-bérc tölgyesének szélén, 2015. június 12-én végzett lámpázás bogarász szempontból nem volt túl sikeres – viszont így volt idő eltenni a darazsakat is. 

dscf7696.JPG

 Életkép egy új darázsfaj „születésének” estéjéről. A Woldstedtius merkli börzsönyi példányát ez a fény hívta a fehér vászonra. Balról jobbra: Szöllősi-Tóth Petra, Merkl Ottó és Grabant Aranka (fotó: Szőke Viktória)

Biztos, hogy új?

A hártyásszárnyúanyag feldolgozását végző Vas Zoltán nem számított különösebb kihívásra, amikor mikroszkópja alá került a példány. Azonnal látszott, hogy a – kissé nyelvtörős hangzású – Woldstedtius genusz valamelyik fajával van dolga, ennek a genusznak pedig mindössze 7 faja ismert a nyugat-palearktikus régióban.

A fürkészdarazsak elképesztően nagy fajszámú csoportjában az ilyen kevés fajjal képviselt genusz példányainak meghatározása valóságos pihenést jelent. Különösen szerencsés volt a helyzet azért, mert nemrégiben jelent meg egy átfogó revízió (rendszertani áttekintés) erről a csoportról, benne remek határozókulccsal. Az ilyesmi szintén ritka kincs a fürkészdarazsászok világában. fig_1_fig_2_keretes_kicsi.jpg

 A Woldstedtius merkli névre keresztelt fürkészdarázs börzsönyi példánya. Viszonylag nagy, 8 mm-es testhossza és feltűnő színezete ellenére csak 2016-ban került fel az ismert fajok lajstromára (fotó: Németh Tamás)

Azonban hiába a naprakész határozókulcs, egyik ismert Woldstedtius-faj morfológiai jellemzőivel sem egyezett meg a börzsönyi példány. Ilyenkor hosszas munka veszi kezdetét, amíg a szakember megállapítja, hogy sem Európában, sem a Föld más részén nem írták még le, nem nevezték még el ezt a fajt. Darazsunk a legszigorúbb ellenőrzések, összevetések próbája során is megőrizte egyediségét – egyetlen szépséghibája az volt csupán, hogy mindössze a bogarászok által a Börzsönyben gyűjtött egyetlen példány létezett belőle (mely végül az új faj holotípusa lett).

A több mint 150 éve gyarapodó múzeumi gyűjteményi anyag áttekintése következett, és a remélt eredmény nem maradt el: a genusz feldolgozatlan anyagai közül előbukkant még egy példány az éppen felfedezett fajból. Jó ideje várta, hogy észrevegyék, mert ezt a második példányt legalább 70–80 éve gyűjtötték Dabas környékén. Ráadásul mindez szép keretet adott a felfedezés történetének: az első, börzsönyi példány begyűjtése a Bogárgyűjtemény jelenlegi vezetőjének, Merkl Ottónak a nevéhez fűződik, a második példány gyűjtője pedig Csiki Ernő volt, aki 1897–1932 közt vezette a Bogárgyűjteményt.

Hogy a bogarászok eredményesen gyűjtik más állatcsoportok képviselőit, nem példa nélküli. Csiki Ernő (1875–1954) nem csak gyűjtött a bogarakon kívül sok minden mást is, de dolgozatokat közölt ászkarákokról, százlábúakról, egyenesszárnyúakról, hártyásszárnyúakról, lepkékről, csigákról, sőt kígyókról is. Kaszab Zoltán (1915–1986) alapozó jelentőségű mongóliai expedícióiról több mint 486 ezer állatpéldányt hozott haza; ezek közül a legnagyobb tételt (173 ezer példány) a bogarak teszik ki, de a bogarakon kívüli csoportok összesített példányszáma meghaladja a bogarakét. Természetesen nem-bogarász zoológusoknak is sajátja lehet az a hasznos szokás, hogy szakterületükön kívüli csoportok példányaival gazdagítják múzeumunkat – közülük ki kell emelnünk Topál Györgyöt (1931–2016), a múzeum Emlősgyűjteményének néhai vezetőjét, pompás argentínai, vietnami és indiai bogáranyagok értő és szorgalmas gyűjtőjét.

Keresztelő

A tudományra új fajok leírásának kétségkívül az egyik legmegkapóbb része a faj elnevezése. Ezt a hazánkból leírt új fürkészdarázs-fajt Woldstedtius merkli  néven jegyezte be e cikk első szerzője a tudományos fajnevek világába – a darázs nevében is tisztelegve Merkl Ottónak, aki bogarász létére az elmúlt évtizedekben sok ezernyi különféle darázs-, hangya- és méhpéldánnyal gyarapította a Hártyásszárnyúak gyűjteményét. A Woldstedtius merkli „hivatalos” magyar nevet ugyan nem kapott, de onnantól, hogy az új faj fotóit készítő Németh Tamás (Bogárgyűjtemény) „Ottó-darázs” névvel illette, – legalábbis múzeumon belüli használatban – ráragadt ez a név. borzsony_2016_05_05_004.jpg

Csapatban több az eredmény… A felvétel a börzsönyi munkát lezáró utolsó terepnapon, 2016, május 5-én készült. Hátsó sor, balról jobbra: Szőke Viktória, Kovács Tibor, Grabant Aranka, Szöllősi-Tóth Petra, Katona Gergely; elülső sor: Csorba Gábor, Merkl Ottó, Jókuthy Emese, Németh Tamás (fotó: Németh Tamás)

 

Köszönetnyilvánítás: Vas Zoltán munkáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatta a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj (NTP-NFTÖ-16-0304) keretében.

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1012567421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg