Bionikus generátor, avagy az elektromos angolna

A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. Elsőként Mihók Fanni írását olvashatjuk a természet egyik „áramfejlesztő erőművéről”, az elektromos angolnáról. 

írta: Mihók Fanni (Állatorvostudományi Egyetem, biológus BSc 1. évfolyam)

mihok_fanni_1.jpgElektromos angolna (fotó: Steven G. Johnson, forrás: Wikimedia Commons)

El tudnád képzelni az életedet elektromosság nélkül?

A mai társadalmunkban már természetes és megszokott az elektromosság mindennapi használata. De nemcsak mi emberek, hanem az állatvilág egyes fajai is előszeretettel használják.

Az elektromoskéshal-félék (Gymnotidae) családjába tartozó elektromos angolna (Electrophorus electricus) az egyik legveszélyesebb hal a világon. Ezt a címet annak a tulajdonságának köszönheti, hogy olyan magas feszültséget képes létrehozni a szervezetében, amely egy emberre is halálos áramütést mérhet.

Az elektromos angolna dél-amerikai elterjedésű édesvízi halfaj, és nevével ellentétben nem sok köze van a valódi angolnákhoz, hiszen az elektromoskéshal-félék rokonsági körébe tartozik. Elérheti akár a 3 méteres testhosszt és a 20–30 kg-ot is. Akárcsak a többi késhalnak, a hasi oldalán egy hullámos úszó található egészen a fejétől a farkáig, amelynek köszönhetően az állat hátra és előre egyaránt nagy magabiztossággal tud úszni. Hosszú, áramvonalas teste háti része barnás-zöld, hasi oldala pedig világosabb.

Szája nagy, belső felületét sűrűn behálózzák a véredények – ez teszi lehetővé, hogy szükség esetén, ha alacsony a víz oxigéntartalma, a levegőből vehessen fel.
mihok_fanni_2.jpgElektromos angolna rajza (1785-ben készült könyvillusztráció, forrás: Wikimedia Commons)

Mitől elektromos?

Elektromos áramot csak mozgás közben tud termelni. Testfelépítése olyan, akár egy mágnes: feji része pozitív, farki része pedig negatív töltésű. Természetesen nemcsak ez teszi lehetővé áramtermelő képességét, hanem két, a farokrészben található belső szerve, a Sach- és a Hunter-szerv is fontos szereppel bír. A Sach-szerv másodpercenként 20–50 alacsony feszültségű elektromos impulzust ad le. Az elektromos angolna ezek segítségével érzékeli a környezetét, mintegy elektromos radarként, hiszen az Amazonas és az Orinoco zavaros vizeiben kicsi, fölfelé néző szemeivel nem sokra megy.

A Hunter-szerv magas feszültségű impulzusokat, elektromos kisüléseket generál – ez a táplálékszerzés és az önvédelem eszköze. Praktikusan úgy működik, mint egy sokkoló: az áramütés hatására az áldozat valamennyi izma egyszerre összehúzódik, és az elektromos angolna elkaphatja lebénult prédáját. A Hunter-szervvel azonban akár 500 V vagy annál magasabb feszültséget is képes létrehozni – gondoljunk bele, hogy Magyarországon a háztartási gépek 220 V-al működnek. Ez teszi lehetővé, hogy szorult helyzetben saját magánál nagyobb állatokat is leterítsen.

Miért nem szenved áramütést saját magától?

Erre a kérdésre még nem ismert a pontos válasz. Különböző feltételezések persze léteznek. Van olyan magyarázat, miszerint a víz az állat testénél sokkal jobban vezeti az elektromos áramot, így amikor elektromos áramot generál, az a víz felé fog elvezetődni. De hozzájárulhat a védekezéshez az is, hogy a létfontosságú szervei jól szigetelő zsírréteggel vannak körülvéve a feji részénél.

Pontosan mire is hat az elektrosokkoló?

Kutatás igazolja, hogy az áramütése nem szervekre hat, hanem az izmok és a gerinc közötti idegekre. A kísérlet során egy elektromos angolna mellé behelyeztek egy halat, amelynek korábban kivették az agyát, és izommunkát mérő eszközöket szereltek rá. Majd az angolnának bedobtak néhány, csalinak szánt kukacot, amelyekre bénító áramütést mért. Azonban a hal izmai is összerándultak, amiből arra következtettek, hogy az áramütés nem a kivett szervre hat. Ahhoz, hogy biztosak legyenek ebben a megállapításban, nemcsak a hal agyát, hanem a gerincét is kivették, majd újra elvégezték a kísérletet. Az izmok még mindig összerándultak, ezért egy olyan vegyületet juttattak az izmokba, amely megakadályozza, hogy saját maguktól összehúzódjanak. Azonban a hal izmai továbbra is összerándultak az angolna elektromos kisüléseitől. Így már biztosan megállapítható volt, hogy az áram nem kimondottan egy szervre vagy szervekre hat, hanem az izmok és a gerinc közötti idegekre.

Ezek után, ha valaki az Amazonasban szeretne hűsölni, legyen óvatos, mert megrázó élményben lehet része.

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr4312533903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg