50 éve hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond

„Nagyot fordult itt a világ, mióta utoljára erre jártam. Nagyot lódult.” – írta Széchenyi Zsigmond Afrikáról 1933-ban, alig öt évvel első afrikai útja után.
Vajon mit mondana most a természetet szenvedélyesen szerető és írásaiban oly’ lenyűgözően, magával ragadóan megjelenítő író, akit a II. világháború által kettészakított életében olyannyira megtépázott a sors vihara, hogy szinte mindent elvett tőle, csak az emlékeit hagyta meg? Ötven évvel ezelőtt, 1967. április 24-én hunyta le végleg szemét, 22 évvel a nagy világégés után, de ezalatt a bő két évtized alatt sem tört meg életkedve, nem vesztette el azt a reményét, hogy szenvedélye és szenvedélyének átadása mások számára is hasznos lehet.

Írta: Korsós Zoltán

szechenyi_1.jpg

Az 50 év alatt, mióta Széchenyi meghalt, nemcsak Afrika, hanem  az egész világ hatalmasat változott. Két évvel Széchenyi halála után, 1969-ben leszállt az első ember a Holdra, vajon Széchenyi erre hogyan reagált volna? És akkor még az azóta egyre gyorsabb ütemű technikai fejlődésről, a számítógépek elterjedéséről, a digitalizáció térhódításáról nem is beszéltünk. Lehet, hogy Széchenyi Zsigmond mindezek előtt már értetlenül állna, de az biztos, hogy könyvei, szemléletmódja egy cseppet sem vesztettek népszerűségükből, sőt, írásai újabb és újabb kiadásokban jelennek meg, mert a nagyközönség rajong értük.

Széchenyi Zsigmond Nagyváradon született 1898-ban. Ükapja Széchényi Ferenc (1754–1820), a nemzeti könyvtár (a mai Országos Széchényi Könyvtár) és egyben a Nemzeti Múzeum alapítója (1802), akinek felesége, Festetics Julianna (1753–1824) a nemzetnek ajándékozott ásvány- és növénypéldányaival a nemzeti természettudományi gyűjteménynek, a későbbi Természetiek Tárának, a Természettudományi Múzeum elődjének az alapjait is lerakta.

Széchenyi Zsigmond gyermekkorát a család sárpentelei birtokán töltötte, ahol apja, Széchényi Viktor (1871-1945) Fejér megyei főispán és országgyűlési képviselő élt és gazdálkodott.

Székesfehérvári és budapesti középfokú iskolái után tanulmányait külföldön folytatta: először Münchenben, Stuttgartban, majd Oxfordban és Cambridge-ben lett diák. Angliában, Tringben találkozott Walter Rotschilddel (1868–1937), aki a család tringi birtokán zoológiai múzeumot hozott létre. Széchenyi Zsigmond az itt látott, több tízezernyi madár- és emlőspreparátum láttán határozta el végleg, hogy beteljesíti gyerekkori álmát: elejti a világ összes vadászható vadfaját, és ezekből magángyűjteményt hoz létre.

gyerekszechenyi.pngSzéchenyi Zsigmond apjával, Széchenyi Viktorral, és első dugóspuskájával

padon_2.jpg

Elsőként a „fekete kontinensre”, Afrikába jutott el, ahol 1927-ben Almásy Lászlóval autózták be Egyiptomot és Szudánt. További expedícióival már Afrika igazi vadászparadicsomát, Kelet-Afrikát célozta meg: 1928 és 1933 között három alkalommal vadászott több hónapig Kenyában és az akkori Tanganyika, Uganda területén. Élményeit legendás vadásznaplójában és szépirodalmi értékű útleírásokban is megörökítette. Azóta is sorra jelennek meg, ismétlődő kiadásokban könyvei. 1935-ben újfent Almásy Lászlóval utazott Egyiptomba („Hengergő homok”), és még abban az évben eljutott Alaszkába is. 1937-ben angol feleségével Indiába látogatott, végül háború előtti utolsó útja 1938-ban megint Egyiptomba vitte.

tevehaton.jpgTeveháton az arab sivatagban

 indiai_elefant.jpg

Fiatal indiai elefánttal

Ahogy a ’30-as évek Széchenyinek a vágyak beteljesüléséről, vadászkalandok soráról, trófeagyarapításról szóltak különböző földrészeken, a második világháború és az azt követő évek a mind tárgyi, mind lelki értelemben vett megfosztottságról, szenvedésről.

Mialatt Budapest ostromát szüleivel a budai várban, az Úri utcai lakás pincéjében vészelte át, a Svábhegyen (a mai Szabadság-hegyen) lévő villáját összes trófeájával együtt egy gyújtóbomba porig égette. Vagyontárgyai, emlékei és a mintegy 1300 darabot számláló, négy kontinensről összegyűjtött vadászzsákmánya mind odaveszett. Édesapja, Széchényi Viktor részletes naplót vezetett az ostromról. Egyik utolsó, 1945. február 16-án kelt bejegyzése szerint „Zsiga visszajött Istenhegyről, egy gyufaszál nem maradt, fenékig kiégett a ház, mindennel ami benne volt. Bútor, teljes berendezés és muzeális értékű trófeagyűjtemény. Az óriási elefántagyarakat megtalálta, de mikor hozzáért – porrá omlottak! Szegény fiú! Minden büszkesége, évek gyűjtő tevékenysége, egy buta gyújtóbomba áldozatává lett…”

A háború utáni kálváriának ez azonban még csak a kezdete volt. Édesapja meghalt, Széchenyi Zsigmondot márciusban elhurcolták, Csömörön raboskodott, csak augusztusban térhetett vissza az Úri utcai lakásba. 1950-ig úgy tűnt, rendeződnek a körülményei. Állást kapott az Országos Erdészeti Központban, ahol a vadászati osztály vezetője lett. Megírta a „Szarvas selejtezése” című szakkönyvét, közreműködött a Mezőgazdasági Múzeum és az akkor még a Nemzeti Múzeumhoz tartozó Természettudományi Múzeum kiállításainak előkészítésében.

A politikai közélet azonban fokozatosan megváltozott, sorozatos feljelentéseknek, támadásoknak lett célpontja, kizárták a Magyar Írók Szövetségéből. Végül megérkezett a Budapestről kitiltó BM-határozat, és 1951. június 21-én néhány órát kapott, hogy 500 kg-nyi ingósággal lakását elhagyja és új lakóhelyére, a Hajdú-Bihar megyei Polgár tanyára utazzon.

A Mezőgazdasági Múzeum igazgatója, S. Szabó Ferenc és maga Széchenyi Zsigmond is kérvények sorát írta, hogy a végzést érvénytelenítsék – sajnos sikertelenül. Csak annyit értek el, hogy a tulajdonképpeni tanyasi tyúkólból – amelybe való beköltöztetéssel a tanya kulák tulajdonosát is büntették –, Balatongyörökre költözhetett. Azonban „közveszélyes munkanélküliként” nemsokára innen is mennie kellett, először Pestre, majd Sopronkőhidára toloncolták, ahonnan 1953 júniusában szabadult.

Amikor valamelyest enyhült a politikai légkör, Széchenyi Zsigmond dolgozni kezdhetett a keszthelyi Helikon Könyvtárban. Egyedülálló vadászati bibliográfiát állított össze, amelynek alapjául részben saját, több ezres könyvgyűjteménye szolgált. Itt találkozott Hertelendy Margittal, akivel 1959-ben házasságot kötött. Közben a két háború között kiadott útleírásait kezdték újra felfedezni és kiadni: az Olcsó Könyvtár sorozatban és a Szépirodalmi Könyvkiadónál sorra jelentek meg az új kiadások, több ezres példányszámban. Felesége bátorítására és biztatására ismét írni kezdett: megjelent két önéletrajzi regénye, az „Ahogy elkezdődött…” és az „Ünnepnapok”. Budapestre költöztek, először a Jókai utcában, majd a Tóth Lőrinc utcában laktak: az előbbi homlokzatán ma emléktábla jelzi a nagy vadászíró egykori lakhelyét.

Az 1956-os események, a Nemzeti Múzeumban megnyitott és Európa-szerte elismert Afrika-kiállítás pusztulása hihetetlen fordulatot hozott Széchenyi Zsigmond életében. A Földművelésügyi Minisztériumban elhatározták, hogy pótolni kell az Afrika-kiállítás anyagát, és a gyűjtőút előkészítésére, megszervezésére és lebonyolítására Széchenyi Zsigmond „gróf kartársat” kérték fel. Az expedíción Schuiller Imre operatőr és dr. Szunyoghy János, a múzeum emlősgyűjteményének vezetője is részt vett. Az 1959–1960 telén megvalósult expedícióról készült filmet „Afrikában jártunk” címmel vetítették 1961-ben.

000055_x_ffn_f_6x9_ep_k.jpgRészlet a porrá égett Afrika-kiállításból

Az utolsó afrikai expedícióján, 1963–1964-ben szerzett élményei, tapasztalatai alapján írt, halála után megjelent „Denaturált Afrika” (1968) című könyve megrázó módon eleveníti meg az évtizedek alatt teljesen átalakult kontinenst, az eltűnő vadállományt, a civilizáció térhódítását. Széchenyi Zsigmond természetet védő gondolatai és intelmei ma, 50 évvel később, amikor már több mint 35 ezer állat- és növényfaj tartozik az egyre szigorodó Washingtoni egyezmény hatálya alá, talán még hatványozottabban érvényesek, mint 50 évvel ezelőtt.

bio_33_full.jpg

Az 1964-es expedíciós anyag egy része a Magyar Természettudományi Múzeum udvarán a Baross utcában

 

A http://www.nhmus.hu/szechenyi50/ oldalunkon Könyvtárunk virtuális kiállítása böngészhető, archív fotókon és eddig nem látott, varázslatosan illusztrált, több száz éves könyvrészleteken keresztül ad ízelítőt a nyughatatlan gróf kalandos életéből, valamint példátlan könyvgyűjteményéből.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8412497651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

11110000 2017.05.12. 16:44:34

Nagy vadász?
Egy állat-tömeggyilkos.
Aki ezekkel a gyilkosságokkal még dicsekedett is.

Mintha az auschwitzi tábor vezetője leírná, hogy mikor melyik zsidót hogyan végezte ki.
Mondjuk ő annyival különb a nagy vadásznál, hogy utána nem tűzte ki a koponyákat vagy fogakat trófeaként a falára.

csorsza 2017.05.12. 17:19:12

@11110000: te micsoda egy tökfej vagy... Szinte már vicces :)

martineden 2017.05.12. 17:22:22

@csorsza: Van igazsag abban, amit irt.

martineden 2017.05.12. 17:24:41

„Denaturált Afrika” (1968) című könyve megrázó módon eleveníti meg az évtizedek alatt teljesen átalakult kontinenst, az eltűnő vadállományt,"....ami az olyan alakok miatt tortent, mint amilyen a grof ur volt.

murray 2017.05.12. 17:35:44

Nem tudom hogy ti olvastátok-e a könyveit de akkoriban nem helikopterről AK47essel vadásztak. Ugyanúgy ki kellett váltani a zengedélyt és ha meglőttél egy oroszlánt, bivalyt, akkor be kellett menni utána a susnyásba. Ha meg ő lővi ki pénzért a nemes badat akkor a feketék irtották volna ki őket akik ott éltek. Szóval, ez elkerülhetetlen volt.

sz.jani 2017.05.12. 18:21:59

Az kimaradt a posztból, hogy korának egyik legjobb lövésze volt, komoly versenyeket -ha jól emlékszem Európa bajnokságot- is nyert.
Amúgy a könyveiből azért ki lehet venni, hogy ő mint magyar főnemes, eléggé speciális szemszögből tekintett a világra, viszont a szakmai tudása nem lehet kérdéses, a "Szarvas selejtezése" ma is alapmű a vadgazda képzésben. Szerintem az sem véletlen, hogy a korszak nagyszámú vadászírója közül ő és Kittenberger lett a legolvasottabb, mert mások is lőttek sok vadat, de igazán jó írói stílusa ennek a kettőnek volt. Egy Széchenyi könyvet simán élvezhetőnek talál(hat) egy nem vadászó olvasó is. Az biztos, hogy mostanában nincs hasonló formátumú vadászíró, sajnos.

tireless treehugger 2017.05.12. 18:26:42

a trófeavadászat az akkori szokásoknak tökéletesen megfelelt. A vadász utazó könyvek nagyon jó leírások, gyerekek ezreiben ültette el az utazás-megismerés-tapasztalat szerzés igényét.

Afrika szép. Nagyon szép.

@murray:

Feketék nem vadásztak-irtottak, 90%-a tengerparton él, a maradék néhány belső víz mellett, a kontinens kvázi lakatlan. Amúgy is más kultúra, nem gyűjtenek csak felhasználnak, aminek nincs használati értéke az nem kell. Ne nézz filmeket mert aztán téves képzeteid lesznek a világról, valamint nem tudod megkülönböztetni fikciót a valóságtól.

Weißkopf 2017.05.12. 19:34:15

@11110000: "Nagy vadász?
Egy állat-tömeggyilkos."
Remélem, Semjén-Tömjén Zsoltról is ez a véleményed. Ő az a "keresztény" politikus, aki védett állatok (főleg madarak) védettségét akarta megszüntetni, hogy kiélhesse vadászszenvedélyét rajtuk (is).

alien 2017.05.12. 19:57:59

Az a puska gyonyoru a kezében. Mi lehet?

alien 2017.05.12. 19:58:37

Ja es szepen is tartja.

infrablue 2017.05.12. 20:22:29

@11110000: Hát ezt jól megmondtad! Kérdés az, hogy csak szimplán paraszt vagy, vagy esetleg mint növényevő, nincs hallásod arra amikor a földből kitépett zöldség ennivalód jajgat fájdalmában.

sZulamith 2017.05.12. 20:53:35

Széchenyi Zsigmond nem az öldöklésről irt, leírta a környezetet ahol járt. Általa ismertem meg India, és Alaszka különleges világát, hálás vagyok érte. Könyveit, mint kincset őrzőm.

11110000 2017.05.12. 22:57:36

@Weißkopf:
Igen, róla is.
És minden vadászról.
Ha vadászni akar, menjen puszta kézzel, és ha úgy győz, akkor rendben.
Az, hogy fél kilométerről agyonlő valamit, az gyilkosság, semmi egyéb. Röhej, hogy van, aki ezzel még henceg is.

11110000 2017.05.12. 23:09:16

Ja, gondolom, az itt a nagy vadászt dicsőítők azért kellő mértékben fel voltak háborodva, amikor pár éve valami amerikai fasz lelőtte a legnépszerűbb oroszlánt Afrikában.

Pedig az összes "nagy vadász" pont ugyanezt tette, csak akkor még nem verte nagydobra az internet.
Nagy mértékben nekik köszönhető egy csomó állatfaj kipusztulása. Pont ugyanazokat az állatokat irtották pont ugyanazokért a trófeákért, mint a négerek. Csak a négerek esetében még érthető is, mert kajára kell a pénz. A nagy vadászok meg csak arra hajtottak, hogy ők lőjék le a legnagyobb agyarú elefántot vagy a legnagyobb tülkű orrszarvút.

Álszent faszok vagytok.

sz.jani 2017.05.12. 23:59:33

@11110000: Gondolom azzal tisztában vagy, hogy Magyaro.-n soha nem élt annyi nagyvad, mint napjainkban. Nem az a baj hogy elfogytak, hanem hogy a vaddisznó és főleg a gímszarvas állomány drámai mértékben (természetellenesen) túlszaporodott. Az, hogy éveken keresztül 100 000 db fölött lőnek itthon, egyrészt példátlan, amióta létezik valamiféle vadgazdálkodási nyilvántartás, soha nem volt ilyen, másrészt pedig baj. Egyszerű a képlet, sok vad = nagy táplálék igény = nagy vadkár. A túlszaporodásért pedig a vadászok a felelősek, szintén egyszerű okból: ahol sok a vad, ott sok a vadásztatásból származó bevétel. A vadászok mindíg abban érdekeltek, hogy sok vad legyen, az erdészek, mezőgazdálkodók pedig abban hogy kevés.

Amit pedig úgy fogalmaztál meg, hogy "élvezetből gyilkolt", annak az a neve hogy vadászösztön, és szerintem (szigorúan magánvéleményem) egy egészséges felnőtt férfiben meg kell hogy legyen így vagy úgy. Ha pedig azt gondolod, hogy egy vágóhídon megölni egy menekülés esélyétől megfosztott állatot, az más mint elejteni egy vadat, akkor tévedsz. Mindkettő azzal jár hogy meghal egy élőlény, és az ő szempontjából teljesen mindegy hogy te jogosnak vagy szükségesnek tartod-e a halálát, vagy nem. Ahogy az emberek, az állatok sem akarnak meghalni, sem a vágóhídon vagy a falusi disznótoron leszúrt disznó, sem az erdőben meglőtt vaddisznó. Nincs különbség.

swfla 2017.05.13. 04:19:07

@11110000: nagy kulonbseg, hogy lelosz egy oroszlant 2014-ben, amikor szabadon maradt kb. 500, vagy 1933-ban, amikor a szamuk ennel joval magasabb volt. Es azt se felejtsd el, hogy 1933-ban az allatvilag csokkenese sem volt annyira nyilvanvalo, mint mondjuk mostanaban. Vagy ahogy o fogalmazott: nagyot lodult a vilag.

Mondd, neked az erto olvasas megy, vagy csak frocsogni tudsz?

@sz.jani: azt hiszem en a kakukktojas vagyok, bennem nulla a vadaszoszton. Bar eddig meg nem eheztem, lehet, hogy akkor maskepp allok/allnek a temahoz. Ettol fuggetlenul fel tudom merni esszel, hogy egy ilyen hobbi/szenvedely, mint amilyen neki volt, a hetkoznapi ember szamara milyen merhetetlenul fontos tudasbazist jelenthet. Mar persze aki el vele, nem csak frocsogni tud...

Kelly és a szexi dög 2017.05.13. 07:52:05

vadász és vadász között is van különbség, pont mint ember és ember között - jó lenne ha minden ember olyan erkölcsi és tudásszinten állna, mint ez a vadász állt...

Venesz 2017.05.13. 08:15:59

@11110000: Szerintem Te olyan egyszerű vagy, mint a faék.

gaszton42 2017.05.13. 09:49:15

Lehet vitatkozni hogy helyes-e a vadászat vagy nem, viszont a széchenyi zsigmondhoz hasonló írók nem csak a vadászösztönt mutatták be hanem a természetet is. Gyerekkoromban az ő könyvei mellett Molnár Gábor könyveiért rajongtam, aki 2 éves Brazíliai tartózkodásának vadászkalandjai mellett rengeteget írt a helyi életről, helyi mítoszokról és legendákról is. Nem mellllesleg a Magyar természettudományi múzeum Dél-Amerikai gyűjteményének alapját ismegteremtette. A veszélyeztetett fajok közül ma nagyon kevés olyan van aminek a kis egyedszáma a legális sport vadászathoz lenne köthető, sokkal inkább az orvvadászat miatt és az állatok élőhelyeinek megszűnése, erdőirtás és környezetszennyezéshez, ehhez viszont mindenki hozzájárul a maga módján aki fogyasztóként haszonélvezője a modern társadalomnak, az amazóniai erdőirtások, a nyersanyagkitermelések miatti körmyezetpusztításban sajnos valamennyien benne vagyunk, azok is akik most olyan lelkesen püfölik a billentyűzetet és pocskondiázzák a vadászokat. ezek a technikai eszközök is hozzájárulnak közvetve vagy közvetlenül a fajok fenyegetettségéhez.

Weißkopf 2017.05.13. 10:25:19

@11110000: Úgy gondolom, már az ősember sem puszta kézzel vadászott mamutra és más korabeli állatokra. A fegyverek fejlődésével pár ezer év után eljutottunk a lőfegyverekig, amelyek hatékonyabbá tették a vadászatot. És igen, a táplálékszerzés mellett ennek kialakult egyfajta "sport" funkciója is: a kitartás, férfiasság, ügyesség próbája lett a vadászat. (A trófeagyűjtésről nem is beszélve.) Szó sincs róla, én nem vagyok a vadászat híve, de valahol megértem azokat, akiknek ez a szenvedélyük.

trombitás frédi 2017.05.13. 11:42:09

@11110000: véleményed távol aáll a szakmaiasságtól, Afríkában a vadállomány már rég nem lenne,ha a vadászatból származó bevételekból nem lehetne finanszírozni egyes fajok populációjának megvédését.A vadászok nem kis pénzt fizetnek ki,az egyébként is szelektáció alapján torténo kilovésért. Csak egy kicsit kéne tanulmányozni,hogy mi is a célja a vadászatnak,az egészséges állomány fenntartása végett,az adott teruletek flórájának és faunájának figyelembe vételével.Dobd el a szemellenzot,tekints objektív szemmel a természetre. A vadász élete az erdó,jegyezd meg, és a vadászok által elejtett trófeákról ne a gyilkos oszton,hanem a természet szeretete jusson eszedbe. A trófeás vadat ugyanis évekig orzik,hogy lehetóleg minél tobb utódot tudjon nemezni az egészséges állomány érdekében. A kilovés csak életének utolsó fázisában torténik,stb....... Ha az egészet átgondoltat, meglátod,megfordul a fejedben,hogy Te is beállj kozénk.Szeretettel várunk.

Gulyas Agnes 2017.05.13. 12:53:30

Az àllatok számának csökkenését NEM a sportvadászok okozzák. Életterek beszűkülése, orvvadàszat. ... Egy vadàsz szép kis összeggel járul hozzá a vadvédelemhez.
Az, aki jajgat a szabàlyok szerinti vadászat miatt, őt csak az érzelmei vezetik, érteni nem ért hozzá.
Ritka az olyan ember, aki úgy tisztelte a vadvilágot, mint Széchenyi. A kőgazdag divatvadászok- na az is más dolog.

advocate1 2017.05.14. 07:25:22

Érdemes ellátogatni a Hatvani Vadászati múzeumba. Nagyon színvonalas kiállítást hoztak össze, többek között Széchenyi gyűjteményének egyes részeit is felhasználva.

múzeum 2017.05.15. 14:33:08

Kedves Hozzászólók!

A trágár tartalmú hozzászólásokat töröltük, kérjük a jövőben tartózkodjanak ezektől.

A témát, pontosabban Széchenyi Zsigmond szerepét vadászként, úgy gondoljuk, anakronisztikus a mai világból megítélni, elítélni. Akkoriban mást jelentett a természetvédelem, más szintű volt a környezetpusztítás, más globális problémák jellemezték a világot, mint ma. A legális vadászatnál ráadásul - mint azt több hozzászóló is jelezte - az élőhelyek tönkretétele sokkal nagyobb veszélyt jelent az állatvilágra.

Akárhogyan is tekintünk a vadászat és a természetvédelem kapcsolatára morálisan, a múzeumi gyűjtemények tekintetében Széchenyi érdeme vitathatatlan, ugyanis akár az ő, akár más vadászok, gyűjtők (pl. Kittenberger) tevékenysége, adományai nélkül a közgyűjtemények ma nem tudnának megőrzőkként széles körben hozzáférhetővé, bemutathatóvá tenni olyan fajokat, amelyekben adott földrajzi régiókban nem fordulnak elő, vagy már kihaltak. Gyűjteményi, tudományos szempontból ezek a példányok tehát nélkülözhetetlenek, és - pontosan a természetvédelemhez való viszonyulás megváltozása miatt - javarészt pótolhatatlanok a mai világ számára. Számtalan vadász járta akkoriban (is) a világot, de közülük kevesek tevékenységének eredménye állítható ma is a közművelődés, ismeretterjesztés és tudományos kutatások szolgálatába.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg