A vadalma a 2017-es év fafaja

Hazánkban az alma az egyik legelterjedtebb gyümölcs, a kisbabák is gyakran almát kóstolnak először az anyatej után. Elmondható, hogy a nemes alma a mindennapi életünk része, a vadalma azonban szinte teljesen kikopott a 21. századi emberek életéből. Régebben, amikor a vadalma (Malus sylvestris) gyakoribb, a nemesített almák ritkábbak voltak, a vadalma gyűjtése nagyon elterjedt volt.

kituzo_vadalma_1db_vagott.jpg

Írta: Szurdoki Erzsébet, Pifkó Dániel

A régebbi idők emlékét jól őrző szólásokban és közmondásokban számos utalást találunk a vadalmára. Pl: Akárkinek vadalma, nekem édes alma. Beleharapott a vadalmába. Fojtós mint a vadalma. Mosolyog, mint a vadalma. Szelíd almának nagy becse, vadnak kevés. Tótnak kökény a bora, vadalma fügéje. Válogatónak vadalma, annak is a legrosszabb.

Nem meglepő, hogy a szólásokban, közmondásokban a vadalma gyakran negatív jelentéssel szerepel, hiszen gyümölcse kisebb, savanyúbb, mint nemesített rokonaié. Mégsem haszontalan ez kistermetű fa, hiszen nem csak gyümölcse, hanem fája is széleskörűen felhasználható. Számos néprajzi gyűjtés említi, hogy az elszórtan (hagyásfaként) található vadalmafákat nagy becsben tartották, és különféle jelzésekkel foglalták le a még éretlen gyümölcsöt. A Hargitában például, ha valaki bő termést ígérő, de még éretlen gyümölcsű vadalmát talált, az a törzsét ágakkal, szalma- vagy szénakötéllel körültekerte, tövéhez köveket halmozott fel, hogy jelezze: ennek a fának a gyümölcse már foglalt. Az ilyen lefoglalt fákról a vándorok szedhettek néhány szem almát. A Kisalföldön a falu közös legelőjén található vadalmafákra rávésték az adott évre szóló tulajdonjegyet, ami csak egy évre szólt, és a fát kivágni nem lehetett.

vadalma_termeses_2.jpgVadalma részei hrebáriumi lapon (forrás: MTM)

De mire is használták ezt a meglehetősen fanyar gyümölcsöt? Emberi fogyasztásra már a kőkor idején is gyűjtötték, később pedig almabort, pálinkát, ecetet, zselét és teát főztek belőle. Az ecet készítéséhez a gyümölcsöket fakalapáccsal összetörték, majd hordóba rakták és várták, hogy megecetesedjen. Az almaecet, ha nem is mindennapi élelmiszerünk, de még ma is igen elterjedt hazánkban. A leszedett gyümölcsöt gyakran aszalták vagy a padláson szalma közt tavaszig érlelték, hiszen magas C-vitamin tartalma segített a betegségek ellen is. A középkorban a háziállatok, elsősorban a sertés és a marha táplálásában is jelentős szerepe volt az összegyűjtött vadalmának.

Tartós, szívós fáját különböző eszközök készítésére használták fel, pl. órák fogaskerekeihez és a meghajtó szerkezetben is, tartós szántalpakhoz, szerszámnyélhez, favonalzóhoz és rajztáblához, girbe-gurba keresztmetszeti rajzolata miatt díszítéshez és különféle faragványokhoz. A vadalma magvát faiskolák számára is gyűjtötték, mivel a növény alkalmas arra, hogy nemesített almafajtákat oltsanak rá. Erdészeink manapság is gyakran meghagyják a magányos vadalmafákat, mivel 2–4 cm átmérőjű, szeptember–októberben érő, zöldessárga gyümölcseit a szomjas turisták mellett a madarak és vadak is kedvelik.

A vadalma szinte egész Európában és a Brit-szigeteken honos, de sehol sem túlságosan gyakori vagy erdőalkotó fafaj. Hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt előfordul. Az alföldeken az árterek keményfás ligeterdeinek jellemző elegyfafaja, megtaláljuk a hegy- és dombvidékek patak menti ligeterdeiben is, de természetes élőhelyei közé tartoznak még a gyertyános-tölgyesek, s ritkábban a szárazabb termőhelyű tölgyesek is. A vadalma az erdőszéleken és a tartósan megritkult foltokban érzi igazán jól magát, hiszen itt elegendő fényhez jut, ami a virágzásához és termésérleléséhez elengedhetetlen. Gyakran előfordul még mezsgyéken és fás legelőkön.

A vadalma általában 6–10 méter magasra növő fa, néha csak cserje. Törzse rövid, sokszor görbe, és gyakran csavarodott, kérge barna vagy szürkésbarna, gyakran már a fiatalabb fákon is erősebben repedezett és pikkelyes. Idős példányai gyakran többtörzsűek. Az idősebb példányok törzsének átmérője 20–25 cm, néha találkozhatunk vaskosabb példányokkal. A vadalmafák nem kiemelkedően hosszú életűek, a 80–100 éves egyedek már matuzsálemnek számítanak. Kerek vagy harang alakú lombkoronája sűrű, fiatalon felfelé törő, idősebb korában visszahajló. Az ágak gyakran szúrósak, de ezt általában a letöredező rövidhajtások hegyesre száradó csonkjai okozzák. Rügyei tojásdadok, sötét vörösbarnák, kisebbek és hegyesebbek a nemes almáénál.

Szórt állású levelei meglehetősen változatosak, a fiatalabbak levéllemeze kerekded, majd idősebb korban elliptikus-tojásdad. A levelek hossza 3–11 cm, szélességük 2.5–5.5 cm között változik. A levél színe matt zöld, a fonákon világosabb zöld, többnyire kevéssé szőrös. A levélváll szélesen lekerekített vagy ékszerűen keskenyedő, a levélcsúcs kihegyezett. A levélnyél 2–3cm hosszú. A nemes almától elkülöníti a vékonyabb levéllemez, a fonákon kevésbé kiemelkedő érhálózat, valamint a kopasz levélfonák (a kultúralmáknál maradandóan gyapjas a fonák). Őszi lombszíneződése jelentéktelen, szürkészöld, barnászöld vagy esetleg fakósárga.

vadalma_termeses_1.jpgElőbb-utóbb eltűnhet a tiszta génállományú vadalma, a gyűjteményi herbáriumi példányok ezért nélkülözhetetlen reprezentációi a természetben előforduló egyedeknek (forrás: MTM)

A virágaiban található 5 sziromlevél nem tiszta fehér, a rózsaszín különféle árnyalatai fedezhetők fel rajta. A 3–5 cm-es virágok kevés virágú álernyő virágzatba tömörülnek, és április második felében, lombfakadáskor vagy kicsit utána jelennek meg, de a virágok nem borítják be egyenletesen a teljes koronát. A virágok kellemesen erős illatúak, beporzásukat napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék végzik.

vadalmavirag_vagott.pngA vadalma virága a természetben (fotó: Hans Hillewaert, forrás: Wikipédia)

vadalma_viraga_blog.jpgA vadalma virága herbáriumi lapon (forrás: MTM)

Almatermése valójában áltermés, fanyar, savanykás ízű, kemény húsú, gömbölyded, és meglehetősen apró, alig 2–3.5 cm nagyságú. Szeptember-október folyamán érik be, színe ekkor sárgászöld, néha a napsütötte oldalon pirosas. Terméskocsánya hosszú, többnyire megegyezik az almácska hosszával. A méretén kívül az is jól láthatóan elkülöníti a nemes almától, hogy sem a kocsánynál, sem a csészénél nem, vagy alig található bemélyedés, míg a nemes almáknál ez kifejezetten jellemző.

vadalma_termeses_2_blog.jpgA vadalma termésének metszete herbáriumi lapon (forrás: MTM)

vadalma_termes_blog.jpgA vadalma termése herbáriumi lapon (forrás: MTM)

A vadalma mára kikopott a mindennapi életünkből. Miért került be mégis a lehetséges év fafajai közé? Habár nem erdőalkotó, fontos szerepe van az erdei biodiverzitás fenntartásában: sok-sok élőlény kötődik hozzá, gyümölcse a vadak kedvelt tápláléka. A vadalmafák törzse jellemzően 60 éves korukban elkezd korhadni, odvak keletkeznek benne, ami számos odúlakó madárnak és kisemlősnek nyújt búvó- és szaporodó helyet. Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak.

Veszélyezteti-e valami a vadalmát? Sajnos számos veszélyforrás leselkedik erre az őshonos fafajunkra is. Az egyik, hogy magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, s emiatt még jobban visszaszorul. Az egyre jobban ritkuló állomány miatt a termőkorú fák ma már gyakran nagy távolságra találhatók egymástól, így a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, s emiatt beltenyésztettség lép fel, ami gyors léptékben rombolja az elkövetkezendő nemzedékek ellenálló-képességét. Jelentős veszélyforrás, ami már régóta fenn áll, de a ritkuló vadalma állomány miatt egyre jelentősebb, hogy a vadalmafák természetes úton hibridizálódnak a nemes almával, és az utódok egy részének génállománya így különböző mértékben keveredetté válik, és előbb utóbb eltűnhet a tiszta génállományú vadalma.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr712498363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg