Robbanó kenyér?
A kovaföld összetétele és alkalmazása a mindennapokban

Fehér mint a hó, könnyű mint a pille, vészhelyzetben ehető, de ott van a legpusztítóbb robbanószerben is. Talán kevesen tudják, hogy ez az anyag a kovaföld, más néven a diatomit. Valószínűleg még ennél is kevesebben nézték már meg közelebbről, milyen is ez a porózus anyag, ami hazánkban is több helyen gyűjthető.

Írta: Buczkó Krisztina

lutilla009col.jpgA szlovákiai Lutilla mellett található kovaföldről készült képen középen a Cymatopleura nemzetséghez tartozó kovamoszat viszonylag nagy termetűnek számít a diatómák között

A kovaföld maga ugyan nem robban, de az egyik legfontosabb robbanóanyag, a dinamit egyik fő alkotóeleme. A kenyér pedig azért került bele a címbe, mert a második világháború nagy éhínségei közepette a fehér, lisztszerű anyaggal dúsították a kenyérnek valót. Tápértéke ugyan nincs, de a kovafölddel kevert lisztből sütött kenyérből mégiscsak kicsivel több juthatott az éhezőknek. Napjainkban a kovaföld jótékony hatásáról számos fórumon olvashatunk – e sorok írója, aki több évtizede foglalkozik a kovaalgákkal, ebben nem hisz, ezért erről most ne is essen több szó.

Nézzük inkább, milyen is a kovaföld közelebbről. Kovamoszatok (Bacillariophyta) tömegei építik fel. Kova (szilícium-dioxid, (SiO2.nH2O)) anyagú vázuk van, mely cipősdobozszerűen illeszkedő két egységből áll. A két dobozfél jól záródó dobozt képez, de övek, szalagok ékelődhetnek közéjük, ami biztosítja a sejt növekedését a merev váz ellenére.

lutilladoboz-stuarosirellabw.jpgOldalnézetből jól látható a doboz két fele (Staurosirella grunowii)

A szilárd kovavázon jellemzően kis lyukacskák (pórusok) vannak, de sok más, számunkra díszítőelemnek tűnő struktúra (dudor, tüske, nyúlvány) is előfordul. Egyetlen köbcentiméternyi kovaföldben átlag 3-4 milliónyi kovaváz van. Sejtjeik átmérője 0,002–0,2 mm közötti, de elérheti a 2 mm-t is.

kopecz88bw.jpgErdélyben, Köpec mellett gyűjtötték még a 19. században azt a kovaföldet, amelyben ezt a kovamoszatot találták

Több, mint 20 ezer fajukat írta le eddig a tudomány, de konzervatív becslések szerint is legalább egy nagyságrenddel több, azaz több, mint 200 ezer fajuk élhet a Földön. A fajok megismerése egyre gyorsuló ütemben halad. Az utóbbi évtizedekben évente  átlag több mint 400 fajt írnak le. A genetikai vizsgálatok alapján is nyilvánvaló, hogy a kovamoszatok megismerésének nagyon az elején járunk.

A vázak az élőlények elhalása után tömegesen halmozódhatnak fel. Így keletkezik a könnyű, laza kovaföld, a diatomit. A magyarországi kovaföld-előfordulások közül a Gyöngyöspatai-medence bádeni korú (16–13 millió év) rétegösszlete a legteljesebb. A nagyjából 45m vastag aligsósvízi-édesvízi környezetben lerakódott kovaföld a piroxénandezit egyenetlen felszínére települ. A vulkáni tevékenység következtében a víz oldott kovasavban dús volt. Később a terület megsüllyedt, és kapcsolatba került a nyílt tengerrel. A felső tengeri kovaföld összletet főként lebegő életmódot folytatott kovamoszatfajok vázainak tömege építi fel.

A kovaföldet mint finom csiszolóanyagot már a görögök is felhasználták. Építőanyagként az isztambuli Hagia Sophia templom különleges kupolájához is felhasználták 432-ben.

Európában Hannover mellett, az amerikai kontinensen pedig Kaliforniában, Lompoc környékén található a leghíresebb kovaföldbánya. De Csehországban (Borovany) és Szlovákiában (Močiar) is folyik bányászat.

dscf7055.JPG2006-ban Třeboň-ban (Csehország) rendezték meg a közép-európai kovamoszat-kutatók találkozóját. A kongresszusi kirándulás során a Borovany kovabányát látogattuk meg

dscf7070.JPGTisztítóberendezések az üzemben

dscf7078.JPGA késztermék – tisztított kovaföld Borovany-ból

A részletes anyagvizsgálatok szerint a kovaföld főbb tulajdonságai (könnyű, porózus, rossz hővezető, csak a nagyon erős lúgok oldják, vagyis kémiailag elég ellenálló) lehetővé teszik a széles ipari felhasználását. Nagyon jó szűrő-, csiszoló- és építőanyag, növényvédőszer, katalizátor, szigetelő, festékek adalékanyaga vagy száraz tisztításhoz szükséges anyag készíthető belőle.

Szűrőként való alkalmazása a legismertebb. Többek között gyümölcslevek, étkezési olajok és  a sörök szűrésére használják. A gyógyászatban a vérplazma tisztításánál van rá szükség. Csiszolóként pedig a fogkrémek adaléka.

És végül essék néhány szó a dinamitról is, amit nem kisebb ember, mint Alfred Nobel talált fel 1866-ban, és egy évvel később, 1867-ben szabadalmaztatta is. Korábban Nobel már hosszasan  kísérletezett a nitroglicerinnel és a lőporral. Ha 10 százalék nitroglicerint adunk a lőporhoz, ezzel akár meg is kétszerezhetjük a robbanás hatásfokát. Az így előállított anyag azonban nagyon balesetveszélyes, mert az oldat a legkisebb ütésre is robban. Sokéves munka eredményeként Nobel előállította a dinamitot, 75 százalék nitroglicerin, 0,5 százalék szóda és 24,5 százalék kovaföld keverékeként. Ez az elegy elég stabilnak bizonyult, és elindulhatott világhódító (vagy inkább világpusztító?) útjára.

2017. április 1-jén a Magyar Természettudományi Múzeumban a Műhelytitkok programsorozat keretében látogatóink kézbe vehetnek kovaföldet. A Kárpáti-régió több pontján gyűjtött minták nagyon különböző összetétetelű kovaföldjeit vizsgálhatjuk együtt a mikroszkóp alatt.

Többek között Szurdokpüspöki, Lutilla, Dubravica, Bodos, Köpec, Erdőbénye térségéből származó minták alkotó kovamoszatjait mutatunk be.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1612384787

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg