Első

Távol még a nyári nyüzsgő rovarélet, a szemünkbe szálló levéltetveknek, a nyitott ablakon berepülő éjjeli lepkéknek vagy a sörünkbe szédülő darazsaknak még se híre, se hamva. De van egy bogár, ami olyannyira nem bír magával, hogy már az első melegebb februári napokon előbújik, és őrült tempóban keresi párját, hogy hódolhasson a fajfenntartás ösztönének. A szemfüles városlakó pedig akár találkozhat is vele.

Írta: Németh Tamás (Bogárgyűjtemény)

fig_0_1.jpg

A hólyaghúzóféléknek hazánkban 41 faja fordul elő, legismertebb képviselőik talán a nünükék. Az általában feketéskék színű, „potrohos” bogarakkal a legtöbb kiránduló találkozhat a tavasz folyamán, löszgyepeken, erdei utakon és nedvesebb réteken. A család többi, jellemzően kisebb, narancssárgás vagy fémszínű fajai homokpusztákon, sziklagyepeken és erdőszéleken fordulnak elő. A hólyaghúzók nevüket testnedveik irritáló hatásáról kapták. Ha némelyik fajukat kézbe vesszük, égő viszketés, sőt akár csúnya hólyag is keletkezhet bőrünkön. Testük kantaridintartalmát a népi gyógyászatban is használták már hólyagfakasztó és vérbőséget okozó hatásuk miatt.

fig_2_1.jpg

Különféle hólyaghúzófajok. 1 = pannon hólyaghúzó (Mylabris pannonica), 2 = kőrisbogár (Lytta vesicatoria), 3 = hollóbogár (Epicauta rufidorsum) és 4 = vastagcsápú hólyaghúzó (Oenas crassicornis)

Lárváik sáskák petecsomóiban vagy méhfélék lárváiban és felhalmozott táplálékkészletében fejlődnek. Legtöbb fajuk az utóbbi időben jelentősen megritkult, „hála” a növényvédőszereknek, a rovarfauna diverzitását csökkentő növényi monokultúráknak és az élőhelyek megszűnésének.

fig_1_1.jpg

Nünükék. 5 = pompás (Meloe variegatus), 6 = közönséges (Meloe proscarabaeus), 7 = kék (Meloe violaceus) és 8 = ráncos nünüke (Meloe rugosus)

A rendszertanilag szintén a hólyaghúzók közé tartozó kétfoltos élősdibogár (Apalus bimaculatus) minden rokonánál előbb bújik elő. Évtizedes gyűjteményi példányaink főként homokos területekről, például a Kiskunságról származnak, ám az utóbbi években egyre több, nem éppen természetközeli élőhelyről is előkerült. Lárvái magányos méhek, főként a tavaszi selyemméh (Colletes cunicularius) fészkében fejlődnek.

fig_3_1.jpg

Kétfoltos élősdibogár (Apalus bimaculatus)

Legnagyobb tömegben a fővárosban, az Újpest-Városkapu metróállomásnál figyelhető meg rajzása. Amikor hóolvadás után február végén, március elején kisüt a nap, a kétfoltos élősdibogarak nem várnak tovább. Egy-két melegebb délután elég, és csapatosan bújnak elő a talajból. Kedvezőbb évek esetén a járókelőkkel mit sem törődve a betonon, a buszmegállókban jönnek-mennek, keresik párjukat. Igazán jó időben még szárnyra is kaphatnak, ilyenkor lomhán röpködnek a környéken, olykor még a metróaluljáróba is bekeverednek.

 Tömeges jelenlétükre több magyarázat van. A lebetonozott területen méter magas növényágyak találhatók, melyek homokos talaját hamarabb átmelegítik az első napsugarak. Az alulról, a metróalagút révén érkező hő is segítheti ezt a folyamatot. Az itt növő díszcserjék virágjait pedig tömegesen látogatják a talajban fészkelő tavaszi selyemméhek, így a bogár lárvájának sem kell messzire mennie, hogy táplálékot találjon. A petéből kikelő apró lárva a méhre kapaszkodva jut el annak fészkébe, ahol az imágó kibújásáig fejlődik.

fig_4_1.jpg

Párosodó kétfoltos élősdibogarak

A kifejlett bogarak nem élnek sokáig. Egy-két hetes életüket, mely csak a párkeresésről szól, tovább rövidíthetik a sietős cipőtalpak. A járókelők sokat eltaposnak közülük, különösen akkor, ha egy melegebb időszak után hirtelen lehűl a levegő. Ilyenkor a bogarak lelassulnak, és nem tudnak elbújni.

A jól ismert újpesti lelőhelyen élő jelentős populáción túl az utóbbi években a város egy-egy újabb szegletéből kerül elő ez a különleges, korai bogárfaj. Ilyen az Etele tér, a Stadionok metróállomás környéke, a Rákos-patak partja Zuglóban és Csepel több pontja. A bogár nem repül jól, ám erre nincs is szüksége; megteszik helyette a méhek. A petékből kikelő lárvák a virágokon várják, hogy a méhekre felkapaszkodhassanak, és potyautasként új területekre jussanak el.

fig_5_1.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8612255258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg