Válogatás egzotikus szarvasbogarakból
A hónap műtárgya - 2017. január

A Magyar Rovartani Társaság és a Magyar Természettudományi Múzeum által indított internetes szavazás alapján az év rovara 2017-ben a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). A szarvasbogárfélék (Lucanidae) közé 1300 ma ismert faj tartozik. Fajszámát tekintve ez a kisebb bogárcsaládok közé számít – de összehasonlításként említsük meg, hogy a Föld összes ragadozó emlősfajának száma nagyjából 280, az erszényeseké mintegy 300, de a denevérek is legfeljebb 1000 fajt számlálnak.

Szerző: Merkl Ottó, Bogárgyűjtemény 

A Déli-sarkvidéket (Antarktikát) kivéve valamennyi kontinensen élnek szarvasbogarak, ám eloszlásuk fölöttébb egyenetlen. Amerika és Eurázsia mérsékelt övi területein a fajok száma egy-két tucat csupán. Messze a leggazdagabb és legváltozatosabb Dél- és Délkelet-Ázsia szarvasbogár-faunája.

ryssonotus_nebulosus_kicsi.jpg

A Ryssonotus nebulosus Ausztrália keleti partvidékének erdeiben él (Németh Tamás felvétele)

Csaknem valamennyi szarvasbogár erdőkhöz kötődik, hiszen lárvájuk elhalt, mégpedig erősen korhadt fában él. A gazdaságilag még hasznosítható, kemény, jó állapotú faanyagot nem tudják megenni, ezért kárt soha nem okoznak. A nemegyszer igen termetes, jelentős egyedszámban előforduló lárvák rengeteg fát fogyasztanak el: a holt faanyag legfontosabb lebontói közé tartoznak a trópusokon. A rövid életű kifejlett szarvasbogarak gyakorlatilag nem táplálkoznak, legfeljebb valamilyen cukortartalmú folyadékot vesznek magukhoz, hogy folyadékszükségletüket fedezzék, illetve csekély többletenergiához jussanak a lárvakorukban felhalmozott zsírtartalék felélése mellett. Ezért kifolyó fanedvet, erjedő, puha gyümölcsöket nyalogatnak, illetve egyes új-guineai és ausztráliai fajok virágokat látogatnak, ahol a nektárt dézsmálják.

homoderus_mellyi_kicsi.jpg

A Homoderus mellyi Nyugat-Afrika esőerdeinek lakója (Németh Tamás felvétele)

A szarvasbogarakra általában jellemző a „térdes” csáp, melynek első íze olyan hosszú, mint a többi együttvéve, a végízei pedig nyeles fésűre emlékeztetnek. A legtöbb szarvasbogárnak azonban van egy olyan látványos tulajdonsága, melyet az avatatlan szem is azonnal észrevesz: a hímek aránytalanul megnagyobbodott, agancsszerű rágója.

lamprima_adolphinae_b_w.jpg

 A Lamprima adolphinae Új-Guineában őshonos, de Japánban is megtelepedett
(Cosmin-Ovidiu Manci felvétele)

A roppant fegyver hossza néha akkora, mint a bogár teste maga. Rágásra alkalmatlan, a bogár harcra használja a vetélytársakkal vívott küzdelemben, illetve a nőstények előtt parádézik vele. Az agancs méretét befolyásolja a lárvakorban elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége, de az öröklött tényezők szerepe legalább olyan fontos.

prosopocoilus_giraffa.jpg

A Prosopocoilus giraffa Indonéziában és Indokínában terjedt el
(forrás: Vietnam rovarai)

A nagy rágójú hímek előnyben részesülnek a párválasztás során, ám ezért nagy árat fizetnek: gyengébbek a szárnyizmaik, fejletlenebb a szemük, és sokkal nehézkesebben repülnek. Emiatt a kis agancsú, mozgékonyabb hímek gyakran learatják a babért a verekedő kolosszusok háta mögött, így az ő genetikai anyaguk is bőséggel megjelenik a populációban. Ez a kiegyensúlyozó hatás végül is határt szab annak, hogy a rágó még nagyobbra nőjön, és még inkább akadályozza gazdáját a mozgásban.

lucanidae_coll_kicsi.jpg

 (Németh Tamás felvétele)

 Az egzotikus szarvasbogarak válogatása januárban megtekinthető a múzeum Ludovika téri fogadócsarnokában.

 honapmutargy_2017_januar.jpg

 (Turcsányi Eszter felvétele)

 

Vadonleső

 

Szarvasbogarat láttál a lakóhelyeden vagy kirándulás közben? Megfigyelésedet töltsd fel a Vadonleső honlapjára! Ezzel nagy segítséget nyújthatsz a szarvasbogár elterjedésének megismeréséhez és a faj megőrzéséhez.

Ugyanitt más állat- és növényfajok adatait is feltöltheted, és a korábbi előfordulásaikat is megnézheted.

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2412094023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • jános515: Ez nem volt más, mint a szú. Egy fa szú. Vagy ahogyan valamikor mifelénk mondották volt--megrágta ... (2017.09.30. 14:46) Mi perceg a fában?
  • gigabursch: Köszönöm! Egyszer Budapesten aug. 20 körül "kaptam el" egy "Dunavirágzást". Helyesen ítélhettem m... (2017.08.31. 15:37) BESZÉLGETÉS A MILOTAI KOCSMÁNÁL
  • kolbász józsi: KÖCSÖG CLICKBAIT CÍM! Pedig esküszöm, még érdekelt is volna a téma, de így biztosan nem fogom elol... (2017.07.27. 08:48) Öt új rádióadó Magyarországon – a földikutyák hullámhosszán
  • múzeum: Köszönöm, kedves Viki! Örülök, hogy ugyanazt látjuk. Igen, amiről beszélünk, az leginkább a lepkék... (2017.07.11. 23:40) Messziről pont olyan
  • Ilius: @tokÁtól iZéig: Attól, hogy üldözöd még neked nem lesz jobb. Ha neked nem jött be ne használd, gon... (2017.07.10. 01:52) Kratom, a zöld eminenciás

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg