A meglepő kérdésre az, aki látott már a telér üregéből kiszedett és nejlonzacskóba gyömöszölt tollércet, kapásból rávágja, hogy igen. De mi az a tollérc?
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka Anna
Habár az azbeszt kifejezést hivatalosan csak hatféle szilikátásvány (egy szerpentin és öt amfibol) esetében használják, szigorú alaki és méretbeli feltételek teljesülése esetén, a szulfidok közt is előfordulnak azbesztszerű változatok. Legismertebb közülük a bányászok által tollércnek – kevésbé elegánsan pocokszőrnek – nevezett forma, melyet a szaknyelv a latin pluma (toll) szóból alkotott plumozit kifejezéssel jelöl. Akárcsak az azbeszt szó, ez sem ásványfajt, hanem megjelenési formát jelöl. A tollércet leggyakrabban a boulangerit és a jamesonit nevű összetett ólom-antimon-, illetve ólom-antimon-vas-szulfidok alkotják, melyek kristályszerkezete láncszerű egységekből épül fel. A tollérc megjelenésű jamesonitban gyűrűvé görbült mikroszkopikus kristálykákat is kimutattak.
A példány az MTM Ásvány- és Kőzettárának ásványgyűjteményében található, lelőhelye Příbram, Cseh Köztársaság. (kép: Jánosi Melinda)
Jamesonitgyűrűk fluoritban (a kép forrása)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
