A két drágakő jellegzetes színéről kapta „állati” nevét.
szerző: Papp Gábor, Topa Boglárka kép: Papp Gábor
A „szem” utótag elárulja, hogy a domborúra csiszolt példányokon a rostos zárványok miatt a macskaszemhatás nevű fényjáték jelentkezik. Habár 2,5 milliárd éves kőzetekben fordulnak elő, történetileg fiatal drágakövek: az 1870-es években kerültek piacra a dél-afrikai gyémánttelepek felfedezésének „melléktermékeiként”. Színeltérésük oka, hogy a sólyomszem lényegében kvarccal átitatott „kékazbeszt” (krokidolit, azbesztszerű riebeckitváltozat), míg a tigrisszemben a két vegyértékű vasban dús „kékazbeszt” szálainak felszíne már a három vegyértékű vas ásványaivá, hematittá és goethitté mállott.
A példány az MTM Ásvány- és Kőzettárának ásványgyűjteményében található, lelőhelye az Oranje-folyó vidéke (Dél-Afrikai Köztársaság) A képek forrása
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
