Magyar Természettudományi Múzeum Blog

2016. október 18.

Nurmagambet Kejki Kökembajuli (Нұрмағамбет Кейкi Kөкeмбайұлы, a nép nyelvén egyszerűen csak Kejki batir, „kevély harcos”) koponyáját tudományos vizsgálatok, valamint az antropológiai módszerekkel készülő arcrekonstrukció elkészítése céljából Budapestre, a Magyar Természettudományi Múzeumba szállították a Kazah Központi Állami Múzeum vezetői.

A keddi (október 18.) sajtótájékoztatón dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) főigazgatója kiemelte, milyen múltra tekint vissza, és mennyire fontos a nemzetközi szakmai kapcsolat a két intézmény között.

Nursan Alimbay, a Kazah Központi Állami Múzeum igazgatója is utalt a magyar antropológusokkal való több mint 10 éves együttműködés jelentőségére, melynek során 2010-ben Abilkhair kazah kán arcrekonstrukcióját készítette el a múzeum.

Nursan Alimbay

Az igazgató köszönetét fejezte ki dr. Bíró Andrásnak, akinek nagy szerepe van a kazak-magyar szakmai kapcsolatok kiépítésében. Kejki batir koponyájának visszaszerzése 8 évnyi munka után volt lehetséges, és az igazgató reményei szerint az 1837-1847 között uralkodó utolsó kazak király koponyáját is sikerül majd a Kazah Központi Állami Múzeum számára visszaszerezni.

Dr. Bíró András Zsolt, az MTM antropológusa, és egyben a Magyar-Turán Alapítvány elnöke beszélt arról, mennyire fontos a tudomány szerepe abban, hogy a kazak nép hőse ismét arcot kapjon. A Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével több adatgyűjtő expedíció is indult Kazaksztánba.

Dr. Bíró András Zsolt

A kazak-magyar kapcsolatok így nemcsak gazdasági és diplomáciai, hanem kulturális és tudományos vonalon is tovább épülnek. Kejki batir koponyájának vizsgálata során elkészül egy arcrekonstrukció, megtörténik a hős kivégzésének szakmai feltárása, valamint a csontokból mintavétel is történik a genetikai vizsgálatok céljára. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a Kazaksztánban élő leszármazottak DNS profiljával összehasonlítva megerősítsék Kejki batir kilétét. 

arcrekonstrukciót szemléltető eszközök és a nemzeti hős koponyáját rejtő táska

Kustár Ágnes, a múzeum Embertani tárának vezetője ismertette az arcrekonstrukció lépéseit. Az eljárás első lépése a másolat elkészítése az eredeti koponyáról, amire azért van szükség, hogy a rekonstrukciós eljárás során az eredeti koponya ne sérüljön és minél hamarabb visszakerülhessen Kazaksztánba. A koponyamásolatot a CT felvétel alapján ún. rapid protyping módszerrel a Varinex Informatikai Zrt. nyomtatja. A koponya sérült részeinek pótlása szobrászi módszerrel történik.

dr. Kustár Ágnes

A másolaton olyan morfológiai pontokat jelölnek ki, melyek helyzetének nyomon követésére mindvégig szükség van a mintázás során. A szemek üvegből készülnek, a nagyméretű izmok plasztilinből, az orr porcos váza viaszból, majd a bőrfelszín kialakítása, a szobrászi fázis következik. Végül készül egy gipszöntvény és arra kerül a haj és a szőrzet. A végleges rekonstrukció egy bronzos árnyalatú, patinázott szobor lesz.

CT felvétel készítése

A vizsgálatokat és rekonstrukció készítésének lépéseit folyamatosan nyomon követjük és a múzeum blogján is bemutatjuk.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatói: Bernert Zsolt, Évinger Sándor és Bíró András Zsolt 2006 óta végeznek antropológiai és genetikai tárgyú kutatásokat Kazahsztánban. 2011-ben Kustár Ágnes, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa elkészítette Abilkhair kazah kán arcrekonstrukcióját. Az immár több éves szakmai munkakapcsolat alátámasztására 2014-ben együttműködési megállapodást írt alá Nursan Alimbay, a Kazah Központi Állami Múzeum igazgatója és Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.

Az 1991-ben független köztársasággá vált kazah állam és az orosz hatóságok közti, évekig tartó diplomáciai tárgyalások eredményeképpen 2016 szeptemberében Kejki batir koponyája, melyet addig a szentpétervári múzeumban őriztek, visszakerült Kazahsztánba.

A Torgaj vidékről származó, kipcsák törzsbéli Nurmagambet Kejki Kökembajuli, akit a kazah nép csak „Kejki batir”-ként emleget, az 1916-os orosz cári gyarmatosítás elleni felkelés egyik vezetője volt. Számtalan hőstettet vitt véghez, így neve szinte egész Közép–Ázsiában legendává vált. Az Amangeldi imám vezette fegyveres felkelés leverése után is évekig bujkált ellenálló csapatával, és több rajtaütést hajtott végre az akkor már a szovjet uralom által odavezényelt helyőrségek ellen is. A kommunista hatóságok végül 1923. áprilisában kelepcébe csalták és brutálisan kivégezték. (Lefejezték, két kezét is levágták.) A híres ellenálló levágott fejét sokáig közszemlére tették, majd Leningrádba (Szentpétervár) szállították.

A kazah történelemben fontos szerepet játszó, tisztelt személy kapcsán a kazah kulturális minisztérium úgy döntött, hogy méltó emléket állít ”Kejki batir”-nak, a koponyát a Torgajban már eltemetett test mellett helyezi örök nyugalomra, előtte azonban szakértők bevonásával elkészítteti a nemzeti hős arcrekonstrukcióját.

A korábbi sikeres együttműködés alapján Magyarországra esett a választás, és a Magyar Természettudományi Múzeum szakembereit kérték fel a tudományos vizsgálat elvégzésére. Az általános antropológiai leírást, a méretfelvételeket és a sérülések feltárását Bíró András Zsolt és Évinger Sándor, a tudományos arcrekonstrukciót pedig Kustár Ágnes fogja elkészíteni.