Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban

Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban

Szerző: Angyal Dorottya (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)

Képek: Benjamín Magaña, Efraín Chávez Solís, Angyal Dorottya, Jonathan Mondragon

Videófelvételek: Efraín Chávez Solís & Angyal Dorottya

typhlatya_mitchelli_yucatan_ad.jpg

Tüskés szárú cserjék és kaktuszok közt gyalogolunk a forró karsztos síkságon – az utolsó szakaszon már a terepjáró sem boldogul. Egyszer csak hatalmas, magányos chaca fát pillantunk meg, és tudjuk: megérkeztünk a Föld egyik hátborzongatóan különös élőhelyére.

A cenote éltető vizébe nyúló óriási gyökerek láttán a régmúlt idők maya emberein tűnődöm. Nem tudom, jártak-e itt, ismerték-e sak kay-t, a fehér halat, nem tudom, áldoztak-e itt isteneiknek. Mégis, elfogódott vagyok a nagy fa közelében. Előkészítjük a köteleket, hevedereket, karabinereket, és az öles ágakon hamar kiépül a kötélpálya. Csivitelő fecskék kísérnek, míg a mélybe ereszkedünk, s végül elérjük a hűs vizet. Társaink leeresztik búvárpalackjainkat. Gyűjtőcsöveinket megtöltjük vízzel, még utoljára ellenőrizzük felszerelésünket, majd lassan süllyedni kezdünk a vízi világba. Kísérje áldás az utunkat!

cenotegyuru_yucatan_ad_felirat2.jpg

Mintegy 65 millió évvel ezelőtt aszteroida csapódott a Földbe a mai mexikói Yucatán-félsziget északnyugati partján. Ez volt az az esemény, amely hozzájárult számos növény- és állatcsoport, köztük a dinoszauruszok kihalásához, és ezzel teret nyitott az emlősök rohamos fejlődésének. A becsapódás nyomán keletkezett, 180 km átmérőjű Chicxulub-kráter körvonala a tengeraljzaton és Yucatán szövetségi állam területén látható. A Celestun és Dzilam de Bravo által határolt szabályos félkörív mentén mintegy 900 cenote (a cenotékról bővebben itt olvashatsz!) alakult ki. Ez az Anillo de Cenotes, vagyis a Cenoték Gyűrűje (1. ábra). Csakúgy, mint a szövetségi állam további 1100 ismert cenotéja, ezek is többnyire víz alatti barlangjáratokkal függenek össze. A cseppkövek és egyéb kiválások arról tanúskodnak, hogy e járatok egykor a szárazon voltak. A szomszédos Quintana Roo államban (2. ábra) élénk a búvárturizmus, az ottani cenotékhez és barlangokhoz képest a yucatániak jóval kevésbé ismertek; gyakran nehezen megközelíthetőek, mélyebbek, és a tengertől való távolság miatt a sósvíz jelenléte csak ritkán észlelhető bennük.

Azt már tudtuk, hogy a félsziget zoológiai szempontból eddig feltárt víz alatti barlangjai – melyek főként Quintana Roo államban vannak – egészen különleges faunát rejtenek. Olyan, jobbára őstengeri eredetű maradványfajok ezek, melyek a világon egyedül itt fordulnak elő (endemikus vagy bennszülött fajok tehát), és testfelépítésük tükrözi a sok-sok nemzedéken át a barlangban töltött idő hatásait: szemük és pigmentsejtjeik visszafejlődtek, végtagjaik és egyéb függelékeik megnyúltak. E fajok 96 százaléka különböző rákcsoportokból kerül ki. A gerinceseket két halfaj képviseli: a „vak angolna” (Ophisternon infernale) és a brotulákkal rokon dama blanca („fehér hölgy”), vagy maya nevén sak kay (Typhliasina pearsei).

stygiomysis_cikei_yucatan_ad_0_copy.jpgA hasadtlábú rákokhoz tartozó, rendkívül ritka Stygiomysis cokei most újabb barlangból került elő

A  dama blanca (Typhliasina pearsei) a Cenote Cerverában

Yucatán állam víz alatti barlangi ökoszisztémái azonban kevésbé ismertek, mindössze néhány cenotéből állnak rendelkezésre irodalmi adatok. Ezt a hiányt szerettük volna pótolni a 2016 májusában, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésében megkezdett kutatásunk során. Az UNAM Sisalban lévő kutatóközpontjában (Unidad Académica Yucatán) dolgozó dr. Fernando Nuno Simões, Efraín Chavez Solíz és dr. Benjamín Magaña fő kutatási területe a biodiverzitás-monitorozás (a biológiai sokféleség kutatása), a populáció- és viselkedésökológia, valamint a tízlábú rákok funkcionális morfológiája. Az én érdeklődésem középpontjában a Peracarida szuperrendbe tartozó barlangi rákok taxonómiája (rendszertana) és genetikai vizsgálatokra épülő törzsfejlődéstana áll.

Barlangi búvármerülések során hat Yucatán állambeli járás 14 cenotéjének és azokkal összefüggő barlangjáratainak faunáját tanulmányoztuk. E cenotéknek már a bejárati régiója is változatos: nyílhatnak elhagyatott haciendák kútjából, krokodilok lakta tóból, vagy épp 15–20 méter mélyen a beszakadt mészkőfelszín alatt.

cenotek_bejaratai_yucatan_ad.jpgCenoték bejáratai Yucatán államban. A: Cervera (Dzilam de Bravo), B: Xaan (Homún), C: Nayah (Tecoh), D. Kanun (Homún), E: Kampepen (Tecoh)

Sósvíz jelenlétét csak a tenger közvetlen közelében lévő Cenote Cervera esetében tapasztaltuk; az eltérő sótartalmú vizek határát jelző haloklin réteg olyan, mint amikor túl erős dioptriájú szemüvegen át kémleljük a világot. Egyesek szerint vízbe csurgatott olívaolajra emlékeztet.

Haloklin réteg a Cenote Cerverában

Szintén jelen volt itt a sűrű ködre emlékeztető hidrogénszulfid „folyó”, mely szulfátredukáló baktériumok működésének és a növényi anyagok bomlásának eredménye.

barlangigyujtes_yucatan_ad.jpg

A különböző rákfajokat széles gyűjtőcsövekkel és kis kézi hálókkal, egyedenként külön gyűjtöttük. Élőhelyeik alapvető adatait, illetve a fajok szemikvantitatív adatait rögzítettük. Az egyes fajokról természetes környezetükben fotókat és videofelvételeket készítettünk. A gyűjtött anyagot az egyetem sisali laboratóriumában határoztuk meg.

Öt különböző rend 15 stygobiont (kizárólag felszín alatti vizekben élő) rákfaját sikerült kimutatnunk a vizsgált barlangokból, ezek egy kivételével endemikusak a félszigetre. Közülük egy, a felemáslábú rákokhoz tartozó faj a tudomány számára új. Kutatócsoportunk kiváltsága, hogy e fajt elnevezzük és elkészítsük a leírását. Hasonlóan izgalmasak azonban az új előfordulási adatok is: több faj korábban ismeretlen volt Yucatán államból, mint például a Tulumból leírt Tulumella unidens (Thermosbaenacea) és a Tuluweckelia cernua (Amphipoda). De olyan ászkarákfajra (Isopoda) is rábukkantunk, ami eddig mindössze a típuslelőhelyéről került elő.

antromysis_cenotensis_yucatan_ad.jpgGyakran megfigyeltük a hasadtlábú rákokhoz tartozó, átlagosan 4 mm hosszú Antromysis cenotensis egyedeit, miközben kis darab agyagos üledéket hordoztak. Ez a viselkedési forma valószínűleg a táplálkozásukkal van összefüggésben.

typhlatya_mitchelli_yucatan_ad.jpgA viszonylag gyakori Typhlatya mitchelli a tízlábú rákok rendjébe tartozik, testhossza 18–21 mm

tuluewckelia_cernua_yucatan_ad.jpgA Tuluweckelia cernua a cenoték ökoszisztémáinak viszonylag gyakori faja: eddig hat helyről mutattuk ki Yucatán államban

A szövetségi állam cenotéiben és azok környékén sajnos nagy probléma az illegális hulladéklerakás, szemetelés. Hazai barlangjainktól eltérően a yucatáni cenoték nagy része nem állami tulajdon, hanem a földbirtokosok fennhatósága alá tartozik. A jobbik eset, amikor egy-egy cenote bejáratát kiépítik a turisták számára, akik csekély belépő ellenében úszhatnak és sznorkelezhetnek, vagy épp a sziklafalakról ugrálhatnak a vízbe. Az ilyen cenoték mellett hulladéktárolókat helyeznek el, a szemét elszállítása megoldott.

Más a helyzet azonban az olyan könnyen megközelíthető cenoték esetében, melyeket nem őrzi senki. Érthetetlen módon a látogatók abba a vízbe hajítják a szemetet, amiben egyébként szívesen fürdenek. Gyakran tűzrakás és falfirkák nyomai is láthatók. A „Yucatáni Víz alatti Környezetvédők” (Ecologistas Subacuáticos de Yucatán) nevű önkéntes, főként búvárokból álló szervezet tagjai éppen ez ellen harcolnak.

ecolsubacua_cenoteakcio_ad.jpgAz Ecologistas Subacuáticos de Yucatán egyik akciója az Ayun Nah cenotéban. A jobb alsó sarokban az egyik üdítős flakon lakója, az endemikus Mayaweckelia cenoticola felemáslábú rákfaj látható.

 Munkájukhoz mi is csatlakoztunk. Hétvégi akciók keretében búvármerülések során gyűjtik össze a gyakran a barlang távoli szakaszába sodródott hulladékot. A főként műanyagból és fémből álló háztartási szemetet a felszínen szétválogatják, majd lemérik a tömegét és elszállítják. A takarításba gyakran a helyi lakosságot is bevonják, akik remélhetőleg továbbadják a jó példát. A legutóbbi akción 200 kg hulladék gyűlt össze.

Typhliasina pearsei vak brotula halad a szemétkupac felé a Tza Itza cenotéban. A felvétel elején feltűnik a Creaseriella anops ászkarákfaj.

A víz alatti üregekben, hasadékokban vagy épp az aljzaton azonban olykor az emberek jelenlétének egészen másféle jelei is láthatók: az egykor a környéken élő maya civilizációk nyomai. A használati tárgyakon – leggyakrabban széles agyagedényeken – túl koponyákat, sőt, teljes csontvázakat figyelhet meg a búvár. Az ősi maják a cenotékra (tz'onot) mint az alvilágba vezető átjárókra tekintettek: a mélyükbe taszított emberáldozatokat az isteneknek ajándékul szánták.

Teljes emberi csontváz egy cenotéban

Munkánk korántsem ért véget, sőt épphogy csak elkezdődött. Terveink közt szerepel a megtalált fajok „genetikai ujjlenyomatának” (barcode szekvencia) megadása és leszármazási kapcsolataik rekonstrukciója. Javasolni fogjuk négy rákfaj felvételét a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listájára. A szövetségi állam cenotéinek 0,7 százalékát tudtuk most átkutatni. Vajon milyen további csodákat rejt a maradék 99,3 százalék? Remélem, lesz rá módunk, hogy megtudjuk, és remélem azt is, hogy sokat tehetek majd az egyedülálló vízi világ megóvásáért.

Eddigi eredményeinket bővebben a 2016 októberében megrendezendő „X. Reunión Nacional Alejandro Villalobos” rákok kutatásával foglalkozó konferencián ismertetjük. Az esemény honlapja: http://www.rnav.unam.mx/

Rövid videó a Yucatáni Víz alatti Környezetvédők munkájáról:https://www.youtube.com/watch?v=WuDW6EO5deE

Kutatásunkat a Magyar Természettudományi Múzeumért Alapítvány és a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem Yucatáni Akadémiai Egysége támogatta.

 

 További képekért kattints a galériára!

 

Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban Tovább

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr898775662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.