Gabon erdei oroszlánja
Mit keres egy oroszlán az esőerdőben?

Kutatók újabb látványos bizonyítékát találták annak, hogy Gabon vadvilága a szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően felépülőben van. Egy csimpánzok (Pan troglodytes troglodytes) megfigyelésére kihelyezett kamera egy magányos hím oroszlánt (Panthera leo) vett fel, amint elsétált a megfigyelt erdei ösvényen…

Írta: Kispál István

gaboni_oroszlan_kispalcikk.png

                                  Gabon erdei oroszlánja (Fotó: Philipp Henschel/Panthera)

Tizenkét évvel ezelőtt Philipp Henschel, a Panthera nevű, macskafélék védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet munkatársa 300 kilométert utazott Dél-Gabon szavannáin és erdeiben, hogy oroszlánok nyomait megtalálja. A Batéké-fennsík valaha jelentős oroszlán populációnak adott otthont. Henschel 2001-ben és 2003-ban többek között azt kutatta, vajon maradt-e néhány példány a korábban jelentős állományból. Azonban semmi jelét nem találta annak, hogy akár egy oroszlán is élne Gabonban. Kutatása mégsem volt hiábavaló, mert részben az ő munkájának köszönhetően a gaboni kormány 2002-ben létrehozta a Batéké Plateau Nemzeti Parkot.

Az esőerdő-foltokat és nyílt szavannás területeket mozaikszerűen magába foglaló fennsíkon utoljára 1995-ben észleltek vadon élő oroszlánt. 2015-ben a park csimpánzait vizsgáló kutatók legnagyobb meglepetésére az egyik kihelyezett kamera felvételén egy macskaféle ragadozó hátsó felét vélték felfedezni, amint az átsétált a megfigyelt területen.

 

A felvételt elküldték Philipp Henschel-nek, akinek nem volt kétsége afelől, hogy oroszlánt lát. Később több kamerát helyeztek ki, amelyek számos esetben felvették az állatot. Nemcsak azért lepődtek meg, mert oroszlánt találtak, hanem azért is, mert a kamerák egy trópusi esőerdőben voltak!

A felvételeken úgy tűnt, hogy a magányos hím jól alkalmazkodott az erdei élethez. Sem betegségnek, sem gyenge fizikai állapotnak semmi jelét nem fedezték fel rajta. Azt, hogy egy ilyen méretű kifejlett hím oroszlán hogyan képes vadászni az erdőben, még nem tudják.

Az oroszlánt mindenki a szavannák lakójaként ismeri. Számos kutató, szakkönyv mutat rá, hogy trópusi erdők viszonylag gyér vadállománya lehetetlenné teszi oroszlánfalkák megtelepedését és folyamatos jelenlétét nagy kiterjedésű erdős területeken. Ennek részben ellent mond, hogy India utolsó oroszlánjainak egy része a Gir Nemzeti Park olyan részén él, amely nem erdős szavanna, hanem lényegében zárt trópusi szezonális erdő. Afrika korábbi utazói, többek között Kittenberger Kálmán is megemlítenek olyan oroszlánfalkákat, amelyek Uganda és Kelet-Kongó esőerdő nyúlványaiba járnak be óriás erdei disznóra (Hylochoerus meinertzhageni), vagy bozóti disznóra (Potamochoerus larvatus, Potamochoerus porcus) vadászni. Ezek azonban csak szabályerősítő kivételek. Mégis, akkor hogyan élhet meg egy 180 kilós hím oroszlán Gabon erdejében?

Philipp Henschel ráadásul 2003-as felmérése során több jelét találta orvvadászoknak, mint a vadállománynak. A fennsík emellett rendkívül elszigetelt Afrika más oroszlánlakta vidékeitől. Délről a Kongó folyó, északról, nyugatról és keletről pedig a Kongó-medence és Alsó-Guinea trópusi esőerdei jelentenek akadályt az oroszlánok számára. Erre a területre az oroszlánok mintegy 18.000 éve juthattak el a feltevések szerint, amikor az északi félgömb eljegesedése miatt Afrika éghajlata szárazabb lett, és a trópusi esőerdők visszaszorultak. Helyüket szavannák vették át. Így jutott el a területre többek között a foltos hiéna (Crocuta crocuta) és a varacskos disznó (Phacochoerus africanus) is. Számos ismert szavannalakó, mint a közönséges zebra (Equus quagga), vagy a zsiráf (Giraffa camelopardalis) azonban nem jutottak el erre a területre. Így az oroszlánok fő zsákmányállata a fennsíkon az erdei bivaly (Syncerus caffer nanus) volt.

Gabon függetlenné válása (1960) után a helyi lakosság végzetesen megtizedelte a vadállományt. Az oroszlánok rákaptak a háziállatokra, ezért a falusi lakosság megmérgezte őket. Ezen kívül a korábbi Zaireben zajló polgárháború idején orvvadászok jártak át Gabonba. Végül az oroszlán kihalt az országból. Ma a nemzeti parkot 1000 km széles trópusi erdőzóna szigeteli el Kamerun és a Közép-Afrikai Köztársaság oroszlánjaitól. Délről pedig a Föld második legbővizűbb folyója, a Kongó.

Ha a hím oroszlán nem a korábbi populáció egyetlen túlélője, akkor egy territóriumot és új falkát kereső hím lehet. Előfordul, hogy a nevelő falkájától több száz kilométerre is elvándorol egy-egy fiatal hím. Philipp Henschel szerint lehetséges, hogy a nemzeti parktól mintegy 250 km-re lévő Malebo régióból vándorolt jelenlegi lakóhelyére a többször lefotózott példány. Ez azonban nem magyarázza az erdei élőhelyhez való kitűnő alkalmazkodását. Lehet, hogy az emberektől való félelme űzte be az erdőbe. Talán további kutatások adhatják meg a helyes választ.

Az oroszlán státusza ma sebezhető, állományuk az utóbbi 20 évben harminc százalékkal csökkent. Az 1940-ben 450.000 egyedre becsült állományából mára 20.000 maradt a kontinensen. Különösen súlyos a helyzet Nyugat-Afrikában, ahol a kihalás fenyegeti az állatok királyát. Minden vadon élő egyed fontos, így a gaboni példány is. Tervezik, hogy nőstényeket telepítenek hozzá, de még azt sem tudják, hogy melyik alfajba tartozhat, és hogy a nőstények megmaradnak-e az erdei élőhelyen.

A cikk nagyrészt Amy Mathews Amos 2015. április 16-án írt cikke nyomán készült. (The Forest Lion of Gabon, AMY MATHEWS AMOS APR 16, 2015, PACIFIC STANDARD)

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr348534730

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg