Kratom, a zöld eminenciás

A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült munkákat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Munding Márton írását olvashatjuk egy Európában kevéssé ismert növényfajról, a kratomról. Mi is a kratom? „Félreértett” gyógyszer vagy a Távol-Kelet „zöld tündére”?

kr1.jpg

Kratom (Mitragyna speciosa)
(Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Mitragyna_speciosa)

A 21. században a nyugati kultúra embere egyre nagyobb érdeklődést mutat a különböző, ősi növénykészítmények iránt. Azonban van egy növény, amelyről még mindig meglepően keveset tudunk, annak ellenére, hogy több mint ezer éves történetre tekint vissza hazájában. Rövid írásom témája a Mitragyna speciosa, közismertebb nevén: kratom.

A kratom egy, a buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó trópusi fafaj, amely Indokinában, Thaiföldön és Malaysia északi részein honos. A leveleit már több mint ezer éve használják a helyi gyógyászatban, valamint rekreációs célokra a vidéki területeken. Olcsó, könnyen beszerezhető, és nagy számban megtalálható Délkelet-Ázsia szinte összes trópusi erdejében, és már a 19. század óta ismert az európai ember számára is. Hogy lehet mégis, hogy egy ilyen széleskörűen felhasznált növénnyel kapcsolatban elenyészően kevés kutatás folyik? A válasz a múltban keresendő.

A kratom története

A Mitragyna speciosa története semmilyen romantikus misztifikációt nem tartalmaz, mint mondjuk a kenderféléké vagy az ópiumszármazékoké. Az indokínai földművesek már több száz éve használták munka közben, hogy elviselhetőbbé tegyék a megterhelő, kétkezi munkát, valamint hogy helyettesítsék vele a drága ópiumot. A 19. században nagy mennyiségben terjesztettek és használtak ópiumot Thaiföldön, amelyből a thai állam húzott hatalmas nagy adóhasznot. Ez a tény egyike azoknak, amelyek megpecsételték a kratom sorsát az elkövetkezendő évszázadokban.

A nyugati irodalomban elsőként P. W. Korthals, a Kelet Indiai Társaságnak dolgozó botanikus tesz említést a kratomról 1839-ben. 1895-ben E. M. Holmes, rá két évre pedig H. Ridley már dokumentálta a kratom ópiumhelyettesítő hatását. 1907-ben aztán L. Wray Jr. növénygyűjtő lejegyezte a helyiek kratomfogyasztási szokásait (teaként elkészítve, rágva, füstölve). A növény gyógyszeripari felhasználhatóságában reménykedve mintákat küldött az Edinburghi Egyetemnek, ahol sikerült izolálniuk a növény legfontosabbnak vélt alkaloidját, amelynek végül csak 1921-ben adott nevet az eljárást megismétlő E. Field. Az alkaloid neve: mitraginin. 1930-ban I. H. Burkhill a kratom pszichoaktív hatásait vizsgálta, valamint lejegyezte a növényszármazékok gyógyászati hatását hasmenés és láz kezelésében. 1940-ben további három alkaloidot fedeztek fel, és a kutatások folytatódtak.

A fordulópont 1943-ban következett be. A thai kormány ugyanis kiadta a 2486-os számú Kratom Rendeletet, amely megtiltotta a kratom birtoklását és árusítását, továbbá elrendelte a fák nagyszámú irtását, a törvény hatékonyabb betartatásának érdekében. Mondanom sem kell, hogy a tudományos kutatásokkal nem alátámasztott rendelet és következményei mekkora károkat okoztak a thai ökoszisztémában, hiszen egy őshonos fajt kezdtek el kiirtani. A rendelet kiadásának a hátterében nagy valószínűséggel pénzügyi okok álltak, a thai kormány így szerette volna helyreállítani az ópiumpiacból származó adókiesését.

A kutatások lassan kezdtek abbamaradni. 1993-ban Mianmar is tiltólistára helyezte a kratomot. Egy 2001-es thaiföldi felmérés szerint azonban még mindig több mint 2 millióan használják különböző származékait Thaiföldön, főleg a vidéki és agglomerációs területeken, a munkásosztály körében. A növény tiltása azonban underground-dá tette a kratompiacot, gyakran ellenőrizetlen forrásból érkező „műkratom” (Mitragyna javanica származék) kerül a fogyasztókhoz. Ezen származékok egészségügyi hatásai ismeretlenek. Malaysia 2003-ban tiltotta be a mitraginin, majd a Mitragyna speciosa levél birtoklását.

Napjainkban

A fent említett zavaros múlt és a kutatások hiánya miatt a kratom még mindig jobbára ismeretlen a nyugati kultúra számára. A médiában való megjelenései leggyakrabban a növény addiktív jellegére fókuszálnak. Gyakran sorolják helytelenül az ópiumszármazékok közé.

Egy, a Thai National Control Board által nemrégiben közölt jelentés azonban megállapítja, hogy a kratomfogyasztás része a dél-thai kultúrának, és hogy a növény kriminalizálása nem csak szükségtelen lépés, hanem kártékony tett is volt, figyelembe véve a több száz évnyi problémamentes legális fogyasztást.

A kratom 2013-ban a következő országokban illegális: Ausztrália, Thaiföld, Mianmar, Malajzia, Románia, az Amerikai Egyesült Államokon belül pedig Louisiana, Mississippi és Indiana államokban. A következő államokban állt szabályozás alatt: Dánia, Svédország, Lengyelország, Litvánia, Lettország, Új-Zéland.

Mit tudunk?

A Mitragyna speciosa levele több mint 40 különböző vegyületet tartalmaz, ebből számos alkaloidot, például a már korábban említett mitragininen kívül 7-hidroxi-mitraginint. Ezek az anyagok a legmeghatározóbbak a kratom hatásának kifejtésében.

A viszonylag kevés tudományos vizsgálat miatt a kratommal kapcsolatos beszámolók nagy része a fogyasztóktól származik. A dél-thai kultúrában monoton munkához fogyasztják leginkább, mivel elősegíti a koncentrációt. Használják továbbá fájdalomcsillapító, görcsoldó és hasmenés elleni hatása miatt is. Egy 2014-ben, Malajzia északi részén folytatott kutatás szerint a megkérdezett kratomhasználók több mint negyede a fizikai teljesítőképesség növelése érdekében fogyaszt kratomot, míg körülbelül 15% az alkoholt és az illegális kábítószereket helyettesíti vele.

Leggyakrabban úgynevezett „air ketum” (szabadfordításban: kratom-víz) formájában fogyasztják: a fáról frissen szedett leveleket 3-4 órán keresztül főzik tiszta vízben, majd leszűrik, és forrón vagy hűtve fogyasztják. Gyakorta adnak hozzá különböző cukros üdítőitalokat, hogy enyhítsenek a kratom amúgy erősen kesernyés ízén.

air_ketum.jpg

Az air ketumot hagyományosan nejlonzacskókban adagolva forgalmazzák.
(Forrás: http://www.sinarharian.com.my/karya/ubat-batuk-air-ketum-dirampas-1.166394)

A fentebb említett kutatás fő célja egyébként a Mitragyna speciosa fogyasztás addiktív paramétereinek és elvonási tüneteinek felderítése volt. A felmérésből kiderül, hogy a rendszeres kratomhasználóknál kialakul egyfajta függőség, amely olyan elvonási tünetekkel jár, mint fejfájás, hideg verítékezés, izomgörcsök, gyomorfájdalmak és álmatlanság. Bár a tünetek csak néhány napig állnak fönt, a súlyosan kratomfüggők (több mint 10 évnyi kratomhasználat után sorolták az embereket ebbe a kategóriába) esetében a tünetek intenzitása nagyban zavarta és gátolta az alanyokat mindennapi tevékenységeik közben. Ezek a tünetek azonban mégis enyhébbnek bizonyultak, mint az európai és az USA-beli kratomfüggők körében végzett felmérések eredményei. A különbség oka valószínűleg a fogyasztási szokások szociális kontroljában keresendő, valamint a fogyasztott kratom forrásában. A nyugati civilizáció kratomfogyasztói gyakran tabletta formájában elérhető, erős kratomkivonatokat használnak, aminek következtében egy intenzívebb tünetegyüttessel fellépő, tartósabb függőség alakulhat ki a dózis nagysága miatt.

Mundig Márton, Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgató

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr538510038

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Terror Dzsoni 2016.03.22. 07:20:57

"említést a kratomról 1939-ben. 1895-ben"

Vagy az egyik, vagy a másik dátum nem stimmel.

Vas Zoltán 2016.03.22. 08:43:45

@Terror Dzsoni: Javítva. 1839 és 1895 a helyes.

Ilius 2016.04.03. 15:59:28

Végre egy jó cikk erről a gyógynövényről! Azt kell hogy mondjam nagyon sok pozitív hatása van. Nem erősebb egy csésze kávénál viszont sokkal gyengédebb a szervezethez.

tokÁtól iZéig 2017.07.10. 00:19:02

@Ilius: sajna, meg kell cáfoljalak. Tönkretette a társas kapcsolataimat, frusztráció, izoláció és demotiváció - ezeket hozta be az életembe 2 évnyi fogyasztás alatt. Pokol. Pedig próbáltam már néhány könnyű drogot, de ez maga a pokol.

tokÁtól iZéig 2017.07.10. 00:20:00

@tokÁtól iZéig: ja, és simán meg tudod venni, pl. itt: gomoa.net
Bezzeg a füvet tüzes vassal üldözik. Pedig ezt százszor inkább kéne...

Ilius 2017.07.10. 01:48:02

@tokÁtól iZéig: Sajnálattal olvasom ezt. Én a két év alatt pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Semmilyen drog nem egészséges ha töménytelen mennyiségben használod, ezt is mértékkel kell különben az lesz, amit leírtál.

Ilius 2017.07.10. 01:52:56

@tokÁtól iZéig: Attól, hogy üldözöd még neked nem lesz jobb. Ha neked nem jött be ne használd, gondolom nem tartottak fegyvert a fejedhez, hogy 2 évig told a kratomot.

Sátán meg a Jocó 2017.11.01. 10:11:22

@tokÁtól iZéig: sajnosnazt kell feltételeznem, hogy 1. Valami nagyon elcseszett módon, adagban, forrásból származó kratomot szedsz - ha kratom egyáltalán 2. Valamilyen érdektől vezérelve trollkodsz

Több, mint négy év, 3-4-5g/nap, törzsek és fajták válogatva, potentiátorok(magnézium, gyömbér, stb) semmilyen szintű függőséget nem okoz. Eszem magában, mézzel, teának, stb.
Visszaadta az emberekkel való kapcsolattartás képességét, edzésben is segített, kávé helyett fogyasztva (és egyébként is) letolta a vérnyomásom, és ami a legfontosabb, teljesen szükségtelenné tett az eszetlen bekúrásokat ivászatokon.
Otthon van vagy egy tucat fajta, a hangulatomnak megfelelően tudok választani, ezt semmi más nem tudja.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg