Darázshiszti és darázsgyűjtemény
Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 14. rész

Magyarországon talán egyetlen állatcsoportot sem övez olyan mértékben eltúlzott félelem, mint a társas darazsakat, ráadásul erre a különböző médiumokban a darazsakról közvetített badarságok csak ráerősítenek. A múzeumi darázsgyűjtemény hiteles forrásként törekszik ismeretterjesztő foglalkozások, írások és a gyűjteményi tárgyak segítségével bemutatni, hogy egyáltalán kik is a társas darazsak (és kik nem azok, csak hasonlóan „öltözködnek”), milyenek valójában, és mire számíthatunk, ha utunk vagy lakókörzetünk éppenséggel találkozik.

Írta: Vas Zoltán, Hártyásszárnyúak gyűjteménye

1.JPGDéli papírdarázs (Polistes dominula) (fotó: Papp Zsuzsanna)

Darázs: a hangyák ősi, mérgező rokonai. Veszedelmes szárnyas fenevadak.” írja Bernard Werber A hangyák (The Empire of Ants) c. kiváló regénye végén, a hangyák világának fontosabb fogalmait „hangyaszemmel” ismertető szószedetben. Habár mi jóval magasabban hordjuk a szemünket, mint a hangyák, az emberek többsége mégis készséggel egyetért a „veszedelmes fenevadak” résszel. A „közeli rokonsággal” talán már kevésbé – hiszen ki büszkélkedne ilyen atyafisággal? – pedig a társas darazsak nekünk is unokatestvéreink, bár nyilván távolabbiak, mint a hangyáknak – de nem is annyira nagy a különbség, mint hinnénk. Az élet fáján nekünk 900 millió évet, a hangyáknak 150 millió évet kellene visszamászni, hogy megtaláljuk a darazsakkal közös ősünket (a mi közös ősünk a darazsakkal természetesen valamennyi ősszájú (gerinctelenek) és újszájú (gerincesek és rokonságuk) közös felmenője is egyben.

Magyarország abban a szerencsés (földrajzi) helyzetben van, hogy itt nincsenek igazán veszélyes állatok, így a félelem és riadalom kevés célpontra fókuszálható: például a társas darazsakra. Ennek megfelelően pedig igen gyakran eltúlzott méreteket ölt, sőt, egyfajta tömegpszichózis-szerű „darázshisztivé”, fóbiává is fajulhat. Ehhez jön még a különböző médiumok (tisztelet a ritka kivételeknek) által a darazsakról terjesztett hibás információk tömege, amelyek csak fokozzák a rettegést az olvasottságért, vagy bizonyos rovarirtó vállalkozások „szakvéleményei”, amelyeknek persze a lényege az, hogy aki életben akar maradni, jobban teszi, ha azonnal igénybe veszi a szolgáltatásukat.

2.jpgForrás: waspbusters.co.uk. Leszögezem, ezen angliai cég üzletpolitikáját nem azonosítom a fentebb leírtakkal, pusztán az ötletes – vagyis inkább „szellemes” – filmes utalás (Szellemirtók, Ghostbusters, 1984) miatt választottam illusztrációként.

Szélmalom tehát bőven van szerte a határban, Don Quijote viszont sajnos csak egy: a Magyar Természettudományi Múzeum darázsgyűjteménye, hivatalosabb nevén Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Gyűjteménye. Ennél azonban nem is kell, nem is lehet jobb forrás: egy gyűjtemény, a maga évszázadok során begyűjtött, tudományosan feldolgozott, megőrzött tárgyaival, illetve az egykori és mostani dolgozók szaktudásával nemcsak tudományos célokra alkalmas, hanem arra is, hogy a szélesebb társadalomban sokakat érintő zoológiai problémákban hiteles információkat közvetítsen.

A Magyar Természettudományi Múzeum kisebb-nagyobb közönségrendezvényein (pl. Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Majálisa, Műhelytitkok) gyakori és népszerű szereplők a társas darazsak. A múzeum munkatársai ilyenkor gyűjteményi példányok segítségével bemutatják az emberi környezetben is gyakori társas darázsfajokat és fészkeiket, ismertetik az életmódjukat. Mivel a darazsak viszonylag kiszámíthatóan, következetesen reagálnak bizonyos szituációkra, a viselkedésük, „temperamentumuk” megismerése elengedhetetlen a megnemtámadási paktum fenntartásához.

Nemcsak azt kell tudni, hogy bizonyos esetekben mire képesek, hanem azt is, hogyan kerülhető el a baj (vegyi hadviselés nélkül is). A házak körül fészkelő darázsfajok nagyobb része kifejezetten béketűrő, míg néhány faj ingerlékenyebb, így az ember részéről is más-más viselkedés az eredményes. A gyűjteményi példányok, fészeképítmények bemutatásával a látogatók a jövőben megismerhetik, melyik nemzetség képviselővel hozta őket össze a sors, és mire lehet számítani tőlük. Nem túlzás azt állítani ebben az esetben, hogy a tudás életet is menthet.

vz_muzej.JPG Vas Zoltán (darázsgyűjteményi „egyenruhában”) a Múzeumok Éjszakáján
(fotó: Hartmann Éva, MTM)

5.jpgNem lehet elég korán kezdeni: Szöllősi-Tóth Petra egy külső rendezvényen a legkisebbekkel ismertette meg a darazsak világát (fotó: György Zoltán, MTM)

Manapság a legtöbb embert az online média segítségével lehet elérni, és a többség itt tájékozódik a világ dolgairól. Sajnos, ahogy már említettem, itt hemzsegnek a társas darazsakról írt badarságok (olykor nem is darazsakat, hanem pl. a szintén sárga-fekete „dressing code”-ot követő zengőlegyeket mutatva be illusztrációként), ezért a Magyar Természettudományi Múzeum online felületein (honlap és blog) részletes, de közérthető hangvételű ismeretterjesztő cikkeket jelentettünk meg, hogy az interneten böngészők hiteles információkra bukkanhassanak. Az MTM honlap Ne félj, ismerd meg! rovatában az Amazonok a szomszédban c. írás részletesen bemutatja a társas darazsak életmódját, viselkedését. Az Amikor a darázs szúr c. blogbejegyzés a darazsak fegyverzetéről szól részletesen (illetve, hogy hogyan kerülhető el a mélyre ható találkozás vele), a Papírgyár és darázsgyár c. blogbejegyzés pedig a darazsak építészetét, fészkeit mutatja be.

De vajon mennyire eredményes ez a szélmalomharc? Néhány, ide kapcsolódó személyes élmény felelevenítésével válaszolnék erre a kérdésre. A múzeumi foglalkozásokon nagyon különböző hozzáállással érkeznek a látogatók a „darazsas asztalhoz”, de még azok is, akik először a legnyíltabb ellenszenvvel és sarkos megjegyzésekkel pillantanak rá a sárga-fekete egyenruhás amazonokra, végül legalábbis azt elismerik, hogy így a szúrás veszélye nélkül alaposan megszemlélve, tulajdonképpen nagyon szépek, és valóban lenyűgöző az építészetük.

A legemlékezetesebb élményem azonban a gyűjteményben történt. Egy fiatal hölgy olyan erős darázsfóbiától szenvedett, hogy már pszichológushoz fordult. A pszichológusa végül azt javasolta neki, hogy látogasson meg egy rovargyűjteményt, ahol biztonságos körülmények közt szembenézhet a félelmeivel. Így keresett fel engem, és találkoztunk a gyűjteményben. Néhány zárt, de üveges tetejű rovardoboznyi darazsat kitettem az asztalra, és hosszasan beszéltem neki a darazsak életmódjáról, érdekességeiről. Közben láttam, ahogy a kezdeti „sokk” szép lassan oldódott, és egyre hosszabban nézte a darazsakat az üveg alatt. Végül, több órás beszélgetés során eljutottunk odáig, hogy teljesen „felengedett”, és ő maga vett ki a dobozból egy darazsat, saját kezével hozzáért, és mikroszkóp alatt megszemlélte.

Egy idézettel kezdtem, és azzal is fejezem be: szerepeljen itt az említett hölgy gyűjteményi vendégkönyvünkbe írt bejegyzésének egy részlete: „Nagyon tetszett nekem a rovargyűjtemény. Darázsfóbiám van, és jó volt látni, valójában milyen szép állatok, hogyan élnek, és milyen esetekben támadhatják meg az embert.” Ilyenkor érzi az ember igazán, mennyire meg tud térülni, és milyen hatalmas hatása lehet annak, ha a gyűjteményt ismeretterjesztési, szemléletformálási célra is használja.

 

 További olvasnivalók a természetrajzi gyűjtemények jelentőségéről:

Mégsem mamuthúst ettek a felfedezők Klubjában – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 13. rész

Tchernov nyaklánca az alkoholból – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 12. rész

Görnyedt alakok az éjszakában: gyalogpattanászok – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 11. rész.

Egy titokzatos csiga nyomában – Kalandok albán tájakon, múzeumi gyűjteményben és a laboratóriumban – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 10. rész

Egy szürke gyűjteményi példány történelmi titka – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 9.rész

Az élőhely megsemmisült, a növény életre kelt – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 8. rész

Migránsok és otthon maradók – Egy tundranövény génekben őrzött vándorlástörténete Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 7. rész

Kipusztultnak hittük – A zörgőfű és a macskamenta története Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 6. rész

Klímaváltozás a cédulákon – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 5. rész

A lőtér fantomja – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 4. rész

Befőttesüvegből a Természetvédelmi Világszövetség listájára – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 3. rész

Kommentek az apokalipszis magas lováról avagy a tudomány vagy a tudatlanság oltára a nagyobb? Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

Poloskák jelzik a Balaton vízének minőségét? – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 1. rész

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte...

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr668487264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

issun 2016.03.17. 14:59:17

Egy ilyen "kúra" rám is férne... nagyon félek tőlük.

Vas Zoltán 2016.03.17. 19:44:16

@issun: Biztosan lesz idén is olyan közönségrendezvény a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol lesz darazsas téma.

szemelyiedzes · http://szemelyiedzes.shp.hu 2016.07.29. 08:45:36

2 éve a Cserhátban Nézsa közelébe egy teljesítménytúrán futottam konkrétan darázs "függönybe". Kaptam rendesen a csípésekből mire a pár méterre lévő ellenőrzőponthoz értem már 3 embert csíptek össze 2 túrázó kritikus állapotba kerül. Mentőhelikopter jött értünk és Vácra vittek, ott láttak el bennünket. Ettől függetlenül mind a 4 túrázó azóta is túrázik fut nincs darázsfóbiánk. Ez egy valós veszély és sokszor elkerülhetetlen.

Vas Zoltán 2016.07.29. 11:33:15

@szemelyiedzes:
Valóban veszélyesek lehetnek, nem állítottam, hogy nem; és tényleg vannak el nem kerülhető esetek. De vannak elkerülhetők is, és ezekre figyelve máris jelentősen csökkenthető az esély, hogy nagy gondot okozzanak. A szövegben behivatkozott bejegyzésekben ki is tértem a legfontosabbakra.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg