Növények egymás közt

A Szent István Egyetem 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgatói tudományos ismeretterjesztő írás elkészítését kapták feladatul egyik múzeumi munkatársunktól. A legjobban sikerült írásokat blogunkon is közzétesszük. E sorozat következő részeként Tyler Teadora írását olvashatjuk a növények „internethasználati” szokásairól.

conectados-uma-autoblogografia-sobre-amor-morte-tecnologia3-usaf.jpg

Mindenki kapcsolatban áll mindenkivel (Forrás: https://theeclecticminds.wordpress.com/2015/06/28/plants-communicate-using-an-internet-of-fungus/)

A fa-toposz

A növények – főként a fák – tudással, beszédkészséggel, spirituális, természetfeletti hatalommal való felruházása, bölcsességgel való összekapcsolása ezeréves mítoszokban gyökerezik. Gondoljunk Buddhára, aki egy fügefa alatt találta meg a tökéletes tudatállapotot, Gilgamesre, a sumér eposzhősre, aki a halhatatlanság titkát rejtő növényt kereste, vagy az ismert életfamotívumra, amely észak-német hegyi népmeséktől India színes ősmítoszaiig mindenhol fontos szerepet kap. A németek hoffmannos, meseszerű, gonosz kígyókkal fűszerezett kalandos történeteinek famotívumai és India kozmikus világfája közt persze ég és föld a különbség, mégis egyértelmű a kapcsolat.

sacred_mountain.jpg

Egész könyvet lehetne írni a sintóról, a japán természetvallásról, amely teljesen másféle szempontból tiszteli a növényvilágot (Forrás: http://blog.corbis.com/portfolio/dewa-sanzan-sacred-mountains-japan/)

Mindez érthető: a növények gyógyító hatását évezredek óta ismerik, és ki is használják. És hát mi sem szimbolizálja jobban az örök körforgást, az életet és a halált, így akár a halhatatlanságot is, mint a lombját lehullajtó, majd újra kirügyező fa. Akár a főnix. Az emberfelettien bölcs, beszélő fa sem ritka jelenség; némely antik görög tölgy beleszólt a filozófusok beszélgetésébe, míg más még hajó formájában is volt szíves figyelmeztetni utasait a közelgő veszélyre. Tolkien entjeit pedig senkinek nem kell bemutatni.

A felsorolást nagyjából a végtelenségig lehetne folytatni, hiszen az ember fantáziája kifogyhatatlan. A fa-toposz konkrét teremtéstörténettől (ld. az északi monda, melyben az első nőt egy szilből, az első férfit pedig egy kőrisből faragták az istenek) a világ növényeit éltető perzsa életfáig mindenféle formában és szerepben fellelhető.

A beszélő fa motívumát azonban érdemes közelebbről, napjaink tudományos kutatásainak tükrében is szemügyre venni, és ezzel el is szakadunk a mítoszok antropomorfizált növényeitől. A növények ugyanis mitikus elemek és mágikus tulajdonságok nélkül is épp elég varázslatosak.

A növények már rég kitalálták

Azt már felső tagozatban megtanuljuk, hogy egyes növények szimbiózisban élnek bizonyos gombákkal. Bizonyított tény, hogy a szimbiotikus kapcsolatokban a gomba olyan anyagokat is juttat a társnövényének, amelyek később ellenállóbbá teszik a betegségekkel szemben.
A 19. század óta élünk a „mikorrhiza” fogalommal, mégis napjainkig tartogat meglepetéseket. Nem véletlen, hogy a vele foglalkozó kutatási terület legalább olyan szerteágazó, mint a gombafonalak. Különböző kísérletekből kiderült, hogy a gyökér-gomba kapcsolat több mint egyszerű szimbiózis. Kialakulhatnak olyan hálózatok, amelyek lehetővé teszik a felszínen egymástól igen messze élő fák, cserjék tápanyag- és információcseréjét.

myocompare.jpg

Egyszerű kísérlettel kimutatható, hogy a növényeknek tényleg megéri táplálni a gombafonalakat (Forrás: https://microbewiki.kenyon.edu/index.php/File:Myocompare.jpg)

Paul Stament amerikai mikológus már az 1990-es években pedzegette (az 1970-es években az APARNET – az USA védelmi minisztériuma által létrehozott ősinternet – fejlesztésének idején merült fel benne először), hogy a mikorrhiza tulajdonképpen a Föld „természetes internethálózata”, vagyis a növények kapcsolatban állnak egymással, mégpedig a gombafonalak segítségével. Később egy TED Talk alkalmával kifejtette, hogy a mikorrhizás hálózat evolúciósan sikeres struktúra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az emberiség is kifejlesztette, és boldogan alkalmazza, hiszen ilyen a természet: az evolúciósan sikeres mechanizmusokat újra és újra felhasználja.

1997-ben sikerült először kimutatni, hogy a gombafonalak tápanyagellátó csatornaként is szolgálnak. Suzanne Simard szénmolekulák átadását figyelte meg duglászfenyők (Pseudotsuga menziesii) és papírnyírek (Betula papyrifera) közt, majd sorra más anyagok (pl. foszfor) cseréjét is. Kimutatta, hogy a masszív, idős fák több tápanyagot juttatnak saját utódaiknak, mint más környező fáknak, így növelik saját evolúciós sikerüket. Azt is kimutatta viszont, hogy az árnyékban fejlődő magoncok az átlagnál több tápanyagot kaptak a többiektől, rokonsági viszonyoktól függetlenül. Ám ezek a komplex folyamatok nagyrészt még további kutatásra várnak.

Öt éve azonban kínai tudósok paradicsomon kimutatták, hogy a növények nemcsak tápanyag továbbítására, hanem információ közlésére is képesek. Azok a paradicsomok, amelyeket fertőző gombaspórákkal szórtak be, védekező kémiai válaszokat adnak. A többi paradicsom ezeket észleli, és növeli ellenállóképességét a lehetséges kórokozóval szemben. Hasonló, talán ismertebb jelenség, hogy ha pillangósok levelét éhes sáskák kezdik rágni, a szomszédos növények (amelyeket még nem rágnak) is elkezdenek sáskariasztó anyagokat termelni.

Növény és ember – meglepően hasonlítunk

Rendszereket használunk, melyeken át karácsonyra csomagot küld a nagyi, csekket küld a bank, felhív az anyukánk, hogy vigyünk esernyőt, mert esni fog – ugyanakkor lehallgatjuk mások privát beszélgetéseit, ellopjuk a másik karácsonyi csomagját, és számítógépes vírusokat terjesztünk. Akár növények is lehetnénk. Előfordulnak lusta, ám ravasz parazita növények – így az amerikai madársisak (Cephalanthera austiniae) nevű orchidea –, amelyek gombafonalakon keresztül „lenyúlják” a szerves anyagot más növényektől. Mások a fényért, vízért és tápanyagért folyó küzdelemben mérgező anyagokat termelnek riválisaik gyengítésére. Mivel ezeket a levegőbe ereszteni nagyobb távolságra nem éppen hatékony megoldás, a növények erre is gombafonalakat használnak. (Az ezt vizsgáló kísérlet alanyai diófa és paradicsomok voltak. Azok a paradicsomok, amelyek mikorrhizás kapcsolatba kerültek a diófával, jelentősen gyatrábban fejlődtek, mint azok, amelyeknél gátolták a gombakapcsolat létrejöttét).

Nem spanyolviasz az okostelefon

Ted Farmer 2013-as kutatásában azt figyelte meg, hogy a növények bizony elektromos jelekkel, potenciálváltozásokkal járó kommunikációt is folytatnak. De egyelőre maradjunk szkeptikusak, nem szabad azonnal növényi idegrendszerről álmodozni…

baldwin-300x225.jpg

Ian Baldwin szerint el kell szakadnunk emberi szemléletünktől, és meg kell próbálnunk a növények „fejével gondolkodni” – csak így lehet esélyünk megfejteni és megismerni a növények csodálatos világát (Forrás: https://www.quantamagazine.org/20131216-the-secret-language-of-plants/)

Mindazonáltal lássuk be: igencsak alábecsültük a növényeket. Tizenöt-húsz éve sokan még megveszekedett fanatikusnak titulálták az efféle gondolatokat dédelgető botanikusokat és mikológusokat. Az elmúlt 15 évben viszont ezek a kutatók jobbára keresztülvitték, bizonyították elméleteiket. Már 2011-ben megjelent egy állati idegrendszert és növényi mechanizmusokat párhuzamba állító cikk (hajmeresztően érdekes módon állati neurotranszmittereket találtak növényekben, és ezek funkcióit vizsgálták), és bár Magyarországon még nem folyik növény-viselkedéstani kutatás, én először nem az internet külföldi forrásaiból, hanem egy magyar etológus szájából hallottam azt a kérdést, hogy ugyan miért nem gondol senki a növényekre, amikor etológiáról beszélünk…

Tyler Teadóra, Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, 1. évfolyamos biológus (BSc) hallgató

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr428330080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr Eggs · http://farmprojekt.blogspot.com/ 2016.01.29. 20:14:17

" Akár növények is lehetnénk. "
Mindig is tudta, hogy egyik másik munkatársam egy növény. Illetve csak a földalatti része.

merkl 2016.01.30. 18:49:27

@BéLóg: nem, nem volt muszáj. Így hát kimoderáltalak (bár nem tiltottalak ki).

Krisz11 2016.01.30. 20:12:41

"Tyler Teadóra, Szent István Egyetem biológus hallgató"
Steven Tyler egy nagyon távoli rokona.
Azért a magyar életfát belevehettétek volna. Amúgy jó a cikk.

BéLóg 2016.01.30. 20:38:54

@merkl: Na jó, asszem teljesen igazad van. Nem tudom mi ütött belém. Lehet nagyon viccesnek gondoltam.

BéLóg 2016.01.30. 21:42:25

@merkl: Azt már nem tudom hogy hol és mikor, kitől, mitől, de valahogy "bennem" van hogy márpedig a növények igenis értenek a "szóból". Azt hiszem olvashattam valamit hogy azok a növények akikhez ollóval közelített a kertész, valami mérésen szabályos "pánikreakciót" mutattak. EBBE nem akarok belemenni, de az valahogy tény még a számomra is, hogy ha az ember SZERETETTEL fordul a virágai és növényei felé, akkor azok ezt valahogy meghálálják.
Én a karácsonyi katuszunkat szoktam simogatni novembertől kezdve és még egyszer sem maradtunk le a virágjaikról! Ami persze akármit is jelenthet, de én ezt akkor is komolyan veszem.
Van egy kedvenc pozsgás növényem, a neve valami sarlós izé (crassula falcata) és soha nem virágzott. Aztán tavaly egy ötlettől vezérelve elkezdtem beszélni hozzá meg efféle, aztán vagy ezért, vagy azért mert átültettem és jó helyre raktam (vagy persze MINDKETTŐ) tavaly nyáron egész végig virágzott. Úgyhogy nagyon boldog lettem tőle!
Fellelhetők egyébként a neten olyan természetgyógyász tanácsok, hogy ezt vagy azt a fát kell átölelni ebben vagy abban az esetben. Káros biztos nem lehet ez.

A növény is ÉLŐ lény, ez a lényeg.

merkl 2016.01.31. 15:20:42

sarlós izé = Crassula falcata = sarlós hájvirág

A témához illeszkedik ez a cikk:

A frissen nyírt fű illata valójában a növény segélykiáltása

index.hu/tudomany/til/2016/01/31/a_novenyek_szaggal_riasztjak_a_testoreiket/

szepi64 2016.01.31. 15:41:51

Velem az alábbi eset történt. Valamikor réges-régen, úgy húszon évvel ezelőtt a nagyimtól kapott hibiszkuszt átültettem egy nagyon nagy cserépbe, laikusként úgy gondolván, hogy így majd gyorsabban fog nőni. Mondanom sem kell, hogy az addig folyamatosan virágzó növény onnantól fogva évekig nem virágzott. Pár év múlva amikor már mennyezetig ért egyik este úgy aludtam el, hogy rá gondoltam. Arra, hogy miért nem virágzik, hogy nagyon hiányoznak a gyönyörű virágai. (ötszirmú vörös virágja volt középen egy hosszú sárgafejű bibével) Szóval abban az alfás állapotban ezek voltak a gondolataim. kb két nap múlva egy bimbót fedeztem fel, ami kinyílt és gyönyörű volt. ezután még hónapokig nem hozott virágot, majd újra beindult.

BéLóg 2016.01.31. 22:17:28

Hol volt, hol nemvolt, volt egyszer egy kaktusz. ÁLLÍTÓLAG gyönyörű virágja van, de amíg az adott lakásban éldegélt nagyjából biztos >10 évet, nem vette a fáradtságot hogy ezt be is bizonyítsa. Pedig szerették és szép is volt.
Hát egyszer I. Valaki úgy gondolta, elég belőle. Tüskés is meg szívja a levegőt, legyen neki vége. Megfogta a cserepet meg egy kisebb macsete méretű kést és a szemetes felett csapásra emelte karját.
Igenám de III. Valaki ezt meglátva szivet tépően felkiáltott, NEEEEE!
I. Valaki meg hirtelen megkegyelmezett neki és visszarakta a jómadarat (sic) az EREDETI helyére.

Namármost atól az évtől kezdve a halálra ijesztett kaktusz a legcsodálatosabb virágokkal örvendeztette meg a családot. Kábé egy hétig növesztette őket, a saját méreténél hosszabb tölcsért, ami mindig csak EGYETLEN egy napig volt nyitva. Azt meg mindig körbeállta az addigra kibővült család.
Jó sok klónt is növesztett és amikor új házba került és nyaranta a legtűzőbb napon állt, mindig legalább kettő virágot hozott. Halála előtti időben minden évben HÁRMAT.
RIP!
Klón gyermekei folyamatosan szét lettek osztva, de világos, hogy maradt belőle a család örömére is. A neve is tovább öröklődött. Ők a Halálra Ijesztett Kaktusz família.

Garay Klára 2016.02.24. 18:00:06

@BéLóg: Édesanyám súlyos betegsége, majd öregotthonba kerülése az összes dédelgetett fokföldi ibolyája halálát okozta...azonnal.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása