A tél bogara, fagyállóval a testében
A hónap műtárgya – 2016. január

A január holtszezon a rovargyűjtők életében. A legtöbb rovar pete, lárva vagy báb formájában várja a tavaszt, és bár akadnak fajok, amelyek kifejlett (imágó) állapotban telelnek, ezek is elrejtőznek a talajba vagy a korhadt fák mélyére. Él nálunk azonban egy bogárfaj, amelyet szinte kizárólag ekkor érdemes keresni.

Írta: Merkl Ottó

skarlatbogar-xxx_mg_6592a.jpg

 Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) portréja. A skarlátbogarakra jellemző a szem mögött erősen duzzadt halánték (Pavel Krásenský felvétele)

 A cinóbervörös színű skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) a magyarországi bogárfauna egyik legfeltűnőbb tagja – már azon keveseknek, akik láthatták. Maga a bogár ugyanis nagyon ritkán tűnik fel a szabadban: kifejlett alakban töltött idejének nagy részében elhalt fák kérge alatt tartózkodik. Itt vészeli át a telet, és csak úgy lehet megtalálni, ha a halott fatörzs kérgét lefejtjük.

 1c_cucujus_cinnaberinus_imago.jpg

Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) (Németh Tamás felvétele)

 A bogár rendkívül jól tűri a hideget, ezért olyan törzsekben is életben marad, amelyeket nem véd hótakaró a nagyon nagy fagyok idején. A fából kibontott bogárnak néha egész felszínét jégkristályok borítják, de megesik, hogy odafagy a fatesthez. A telelésre készülő bogárban különleges, „fagyálló” fehérjék jelennek meg, melyek a sejtekben oda kapcsolódnak, ahol a sejteket roncsoló jégkristályok kialakulnának. Később a hemolimfájában (testfolyadékában) glicerin halmozódik fel, amely ugyanúgy csökkenti a fagyáspontot, mint az autók fagyálló hűtőfolyadékában az etilén-glikol. Végül a bogár elveszti teste víztartalmának 30–40 százalékát.

 

dscf1541.JPG

Kéreg alatt, jeges közegben telelő skarlátbogár (Németh Tamás felvétele)

 

Amerikai vizsgálatok szerint a skarlátbogarak mínusz 40 Celsius-fok hőmérsékletet minden további nélkül kibírnak, de egyes lárvák a természetben mínusz 58, laboratóriumban pedig mínusz 100 Celsius-fokon is életben maradtak. Ez utóbbi jóval alacsonyabb, mint a valaha mért természetes hidegrekord a Földön.

 

hm_rahme_21411_kicsi.jpg

Skarlátbogár, szeme mögött egy vele utazó atkával (Rahmé Nikola felvétele, mely 2012-ben a Nikon Small World Photomicrography Competition díjnyertes képe volt)

 Amikor tavasszal a bogár ismét megelevenedik, csak néhány hete van hátra. Éjszaka előjön a kéreg alól, a fatörzseken párt keres, szaporodik, majd elpusztul. Lapos, peremmel keretezett szárnyfedői alatt működőképes hártyás szárnya van, de nagyon kevesen figyeltek meg repülő skarlátbogarat. A petékből borostyánsárga, egészen lapos lárvák kelnek ki, melyek két éven át fejlődnek a kéreg alatt, ezért télen-nyáron rájuk lehet bukkanni; lárvákkal a bogarász sokkal gyakrabban találkozik, mint az imágókkal. A lárvák augusztusban bebábozódnak, a bábokból ősszel kelnek ki az imágók, és rögtön el is vonulnak telelőhelyükre.

 

cucujus_cinnaberinus_larva.jpg

Skarlátbogár lárvája (Németh Tamás felvétele)

A skarlátbogár Magyarországon védett, illetve ún. közösségi jelentőségű faj, ezért hazai populációinak állapotáról időről időre be kell számolni az Európai Unió illetékes szerveinek. 2013-ban felmérték a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban a Duna mindkét oldali árterében élő skarlátbogarak állományát Ácstól Apostagig, a szentendrei és a ráckevei Duna-ágakat is beleértve. Kiderült, hogy a bogár örvendetesen gyakori azokban az őshonos és telepített nyárasokban, amelyeket nem önt el minden évben az árvíz. Közép-Európa más országaiban is az ilyen erdők a bogár legfőbb mentsvárai, noha hegyvidéki erdőkben is megfigyelhetjük.

skarlatbogar_elohely.jpg

A skarlátbogár élőhelye az újpesti Palotai-szigeten (Németh Tamás felvétele)

 Fafajokban úgy tűnik, nem válogatós; inkább az elhalt fa kora és állapota befolyásolja, hogy megtelepszik-e benne. A tapasztalt bogarász már előre sejti, hogy milyen fában találhat skarlátbogarat: ha a kéreg még ép, magától nem esik le a fatestről, de azért egyszerű eszközökkel vagy puszta kézzel már lefeszíthető, ugyanakkor a kéreg és a szíjács közötti határfelszín „tiszta” (nem borítja korhadék vagy gombafonalak szövedéke), nagy eséllyel ott vannak a szűk térhez kiválóan alkalmazkodott lárvák, akár csapatosan is.

 skarlatbogar_larvak.jpg

Skarlátbogár lárvái (Németh Tamás felvétele)

A skarlátbogaraknak a Földön mindössze 11 faja ismert (Európában három, Magyarországon egy), ezek egy része a trópusi hegyvidékek erdeinek ritkasága. A Magyar Természettudományi Múzeum számos fajból őriz példányokat, melyek többsége a hazai fauna tagjához hasonlóan fénytelen piros színű, de Délkelet-Ázsiában jóval nagyobb kék-fekete, illetve piros-fekete fajok is akadnak.

cucujus_tab_kicsi.jpg

A skarlátbogár és ázsiai rokonai a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből.
Balról jobbra: Cucujus mniszechi (India), Cucujus opacus (Tajvan), Cucujus cinnaberinus (Magyarország) (Németh Tamás felvétele)

 dsc_0505.JPG

dsc_0501.JPG 

A januári hónap műtárgya 2016. január végéig látható a Magyar Természettudományi Múzeum kupolacsarnokában (Kovács Eszter felvételei)

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr138236278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mészáros Laci 2016.01.08. 15:24:41

bámulatos :-)

a fagyállósága.

mekkora ez a bogár?

merkl 2016.01.08. 22:20:19

@Mészáros Laci: a kifejlett bogár 13-15 milliméter. A báozódás előtt álló lárva 15-20 milliméter.

merkl 2016.01.08. 22:21:24

@merkl: Természetesen bábozódást akartam írni.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg