Az eddigi legkisebb szárazföldi csigafajt fedezték fel magyar kutatók Kínában

Létezik akkora csiga, amekkorából tíz fér el egy sorban egy varrótű lyukán? Páll-Gergely Barna és munkatársai hét új, Dél-Kínában gyűjtött csigafaj leírását közölték a ZooKeys című tudományos folyóiratban. Az új fajok közül kettő annyira apró, hogy jelenleg ezeket tartjuk a legkisebb ismert szárazföldi csigáknak. A történet áttörte a menekültválság által létrehozott média-ingerküszöböt, és számos nemzetközi online – és nyomtatott újság hírei között helyet kapott.

"Az csiga??? Én azt hittem, homokszem."

Sokakban felmerülhet, hogy egy mákszemnél is kisebb csigaház az erdei avarban hogyan tűnik fel bárkinek is. A történet úgy kezdődött, hogy egy megszállott amatőr malakológus, Hunyadi András egy kínai gyűjtőút alkalmával hazahozott pár szatyornyi talajmintát, melyekből otthon kiválogatta az apró csigahéjakat. A csigaházak ezután Páll-Gergely Barnához kerültek, aki jelenleg a japán Shinshu Egyetem posztdoktori ösztöndíjasa. A csigahéjakról kiderült, hogy hét, eddig a tudomány számára ismeretlen fajba tartoznak, ráadásul kettő közülük kisebb mint az eddig legkisebbnek tartott szárazföldi csigafaj.

csigalegisebbkina.png

A hét újonnan leírt csigafaj Kínából (Fotó: Páll-Gergely Barna)

Az új rekorder, mely az Angustopila dominikae nevet kapta, csak egyetlen példányban került elő. Ennek legnagyobb kiterjedése (a csigaház "magassága") 0,86 mm-esnek bizonyult. A másik apróság, melynek a kutatók az Angustopila subelevata nevet adták, 0,83 és 0,91 mm között változik, átlagosan 0,87 mm. Az eddig ismert legkisebb csigafaj, mely ugyancsak az Angustopila génuszba tarozik, és Thaiföldön él, 0,92–0,99 mm-es. Tehát ugyan kevéssel, de a magyar kutatók által leírt új fajok nyertek e nemes versenyben. Összehasonlításul: a legkisebb magyarországi csigának, a Punctum pygmaeumnak 1,2–1,6 mm széles a héja.
A kutatók hozzátették, hogy a mostani csigák a csigaház legnagyobb kiterjedését figyelembe véve a legkisebbek. Ha a csigaház térfogatát becsüljük meg, akadhatnak olyan csigafajok, melyek kisebbek a most leírtaknál. Továbbá, ezek a csigák nem versenyezhetnek a legkisebb tengeri csigákkal, melyek között 0,4 mm-es átmérőjűek is vannak.
Páll-Gergely és munkatársai szerint ezeknek az apró állatoknak a jobb megismerése lehetőséget teremthet a puhatestűek méretét befolyásoló evolúciós mozgatórugók feltárására, melyekről jelenleg vajmi keveset tudunk.

uj_kep_16.png

A legkisebb faj, az Angustopila dominikae egyetlen ismert példánya egy varrótűn
(Fotó: Páll-Gergely Barna és Szpisjak Nikolett)

 

Írta: Fehér Zoltán

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr518154884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Irbisz 2016.01.28. 20:28:45

Hogy, helyesebben milyen módszerrel állapítják meg, hogy új fajról van szó?

múzeum 2016.02.01. 12:35:13

@Irbisz: Ahhoz, hogy egy taxonómus el tudja dönteni hogy a kezében tartott példány új fajhoz tartozik-e vagy sem, szükséges, hogy ismerje az adott csoport összes korábban már leírt faját. Az 'adott csoport' ez esetben lehet egy fajcsoport, egy genusz, egy család vagy akár magasabb rendszertani kategória. A posztban szereplő faj leirója, Páll-Gergely Barna a Hypselostomatidae család szakértőjeként ismerte ennek a családnak az összes már leírt faját, és ennek a tudásnak a birtokában biztosra vehette, hogy új fajjal van dolga.
Üdvözlettel: Fehér Zoltán

Irbisz 2016.02.03. 14:33:54

@múzeum:
Kösz szepen a valaszt, lenne rögtön egy ehhez kapcsolodo masik kerdesem.
Eleg a puszta morfologiai összevetes ahhoz hogy vlamit uj fajkent elfogadjanak, vagy valamilyen genetikai vizsgalat is kell ehhez?
Azert kerdem, mert a különbözö genetikai vizsgalatok alkalmazasa ota többször kiderült mar, hogy a hagyomanyos modszerrel leirt különbözö fajokrol kiderült hogy maximum alfajok, esetleg csak valtozatok, illetve forditott eset sem ritka, korabban egy fajkent leirt populaciorol kiderült, bizony több elterö fajrol van szo, hasonlo/azonos kinezet es testfelepites mellett.
Pl. www.divecenter.hu/hir/3124/tobb-tucat-uj-capa-es-rajafajt-talaltak
index.hu/tudomany/2010/04/23/a_kardszarnyu_delfin_nem_egy_faj/
Meg hazai pelda is akad: www.hirado.hu/2016/01/19/tobbeves-kutatassal-talaltak-meg-az-eddig-ismeretlen-oshonos-fajt/

múzeum 2016.02.04. 14:24:27

@Irbisz: > A válasz a vizsgált élőlénycsoporttól függ. Sok esetben elég az alapos morfológiai vizsgálat, mert a különbség így is nyilvánvaló a szakember számára. Más esetekben a morfológiai különbségek csekélyek, és szükség van a genetikai vizsgálatra is. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a genetikai vizsgálatok nem a teljes genomra, hanem csak néhány génre irányulnak, és a különböző gének különböző történeteket tárhatnak fel a rokonsági körről, az elkülönülés mértékéről, így a molekuláris vizsgálat eredménye is fenntartással kezelendő. Ideális esetben a morfológiai, genetikai, biogeográfiai, ökológiai, életmódbeli vizsgálatok eredményei megegyeznek, egymást erősítik, magyarázzák, ilyenkor meglehetős biztonsággal kijelenthető, hogy valóban eddig ismeretlen fajról van szó.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása