Orvos, tudós és művész: száz éve halt meg Brancsik Károly

 

Írta: Tóth Mária

Illusztrációk: Orosz András, Rédei Dávid, Soltész Zoltán, Tóth Mária

 

 

hemidictya_distant_brancsik_st_hnhm.jpg

 

brancsik_arckep_copy.jpgBrancsik Károly (1842. március 13., Óbeszterce/Stará Bystrica – 1915. november 18., Trencsén/Trenčin) száz éve halt meg. Munkássága méltatlanul elhomályosult, pedig tudományos életműve példaértékű: nevezhetnénk „katalizátor” személyiségnek, aki alázattal és sikeresen fogta össze a szakma iránt érdeklődőket és terelte a természet változatosságának felfedezése irányába.

Praktizáló, kutató orvosként dolgozott egész életében, de már ifjúkorától életének szerves része volt a természet megfigyelése. Iskoláit, egyetemi tanulmányait több városban végezte, végül Trencsénben telepedett le. Létrehozta és hosszú időn át vezette a nemzetközileg is elismert és támogatott Trencsényi megyei Természettudományi Egyletet (1877-1910).

Méltán említendő a híres polihisztorok között: színes, békességre törekvő, mértéktartó természetének köszönhetően pezsgett körülötte a tudományos közélet. Memcsak természettudományokkal, hanem néprajzzal, művészetekkel is magas szinten foglalkozott. Megbecsülték és elismerték, ami nagyon nagy szó volt a konfliktusokkal és nacionalizmussal terhelt korszakban.

Zoológiai és botanikai expedíciókon vett részt, gyakran szervezőként, Trencsén vármegye, a balkáni országok, Ausztria természeti kincseinek feltárása céljából. Ezeken az utakon intenzíven gyűjtött. Legkedvesebb csoportjai a bogarak, a csigák, az egyenesszárnyúak és a növények voltak, ami tükröződik a gyűjteményi példányok, fajleírások, közlemények számában is. Szakértelemmel hozta létre jelentős magángyűjteményét, mely a mintegy 125 külföldi tudományos intézettel folytatott cserék, ajándékozások révén folyamatosan gyarapodott egzotikus tájakról (pl. Új-Guinea, Madagaszkár, Afrika, Észak-Amerika, Ausztrália) származó példányokkal is. Kutatásai eredményeiről elsősorban az Egylet magyar-német nyelvű évkönyveiben, illetve számos külföldi folyóiratban és könyvben, szakmai előadásokon és felolvasóesteken számolt be.

Magángyűjteménye jelentős részét a Magyar Természettudományi Múzeumnak (MTM) adományozta. A gyűjteményben őrzött példányok egy részét saját maga határozta meg és publikálta, és számos fajt róla neveztek el. A gyűjtemény egy nem csekély része még mind a mai napig feldolgozatlan, meghatározásra, revízióra vár. Bogárgyűjteményének a chicagói Field Museum of Natural History a birtokosa.

Az MTM Hemiptera (Szipókás rovarok) gyűjteménye is nagyszámú Brancsik Károly anyagából származó példányt őriz. Közülük is kiemelkedő jelentőségűek a Madagaszkárhoz tartozó Nossi-Bé („Nosy-Be”) szigetéről származó kabócák és poloskák, melyeket Brancsik Peter Frey rovarkereskedőtől kapott munkája támogatásaként. Ezek a példányok olyan, letűnt korból származnak, amikor a vulkanikus eredetű, trópusi klímájú szigetet élővilágában nem a cukornád és az illóolajáról híres ilang-ilang (Cananga odorata) ültetvényei domináltak, és a tengerpartokat még nem a turizmusnak rendelték alá.

Brancsik Károlyra igényes rajzaiból és gyűjteményünkben található példányokból készített válogatással emlékezünk.

 hemidycta_rajz_kep.jpg

Hemidictya distanti (Brancsik, 1893), szintípus

flatoides_consperus_kep_rajz_cedula.jpg

Flatoides conspersus (Brancsik, 1893), holotípus

 

flatoides_handlirschii_rajz_kep_cedula.jpg

Flatoides handlirschii (Brancsik, 1893), holotípus

 

pentatoma_nossibiana_edited.jpg

Pentatoma nossibiana (Brancsik, 1893)

 

poecilopsaltria_brancsiki_edited.jpg

Poecilopsaltria brancsiki (Distant, 1906)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr458088626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg