Mi legyen az Év rovara 2016-ban? Szavazz!

A Magyar Rovartani Társaság idén hatodik alkalommal bocsájtja szavazásra az Év rovarát. Idén is három jelölt közül lehet szavazni: mezei tücsök, nagy szarvasbogár, kisasszony-szitakötő. Élj a lehetőséggel, SZAVAZZ!

Az Év madara, az Év fája, az Év vadvirága mintájára létrehozott az Év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegíti. A védett vagy védendő fajok bemutatása a természetvédelem eszméjét terjeszti, egyben pedig a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére is felhívja a figyelmet. 

 A szavazást lezártuk!

evrovara_2016szavazas_eredmeny.jpg

 Íme a győztes!

 

Mezei tücsök (Gryllus campestris)

 

A teljes cikket a Magyar Rovartani Társaság honlapján olvashatod!

Tavasz végén és nyár első felében hallhatjuk a hazai tücsökfajok legjobban ismert és legnépszerűbb képviselőjének, a mezei tücsök hímjeinek ciripelését.

Nagy termete, csillogó fekete színe, különösen a hímek esetén feltűnően nagy, gömbölyű feje valamint az ugrólábak combja tövén látható narancsvörös színezet könnyen felismerhetővé teszik. A nőstények potrohvégén egy hosszú, vékony és egyenes tojócső látható, amelynek segítségével petéiket nyár elején a talajba helyezik.

A petékből néhány hét elteltével bújnak ki az apró tücsöklárvák. Szárnyatlanok, más tekintetben azonban a kifejlett tücskök apró másolatai. Őszig nagy lárvává fejlődnek, ez alatt nagyjából 10 alkalommal vedlenek, kövek alatt, talajrepedésekben telelnek át. Április végén vagy májusban történik az utolsó vedlés, ami után már a kifejlett, szárnyakkal és ivarszervekkel rendelkező példány bújik ki a lárvabőrből.

A hím tücskök a maguk által ásott egyenes járatban töltik idejük nagyobb részét, amelynek bejáratánál egy kisebb részt megtisztítanak. Ezen a porondon hallatják a nőstényeket csalogató hívóhangjukat, nappal és az éjszaka első felében is ciripelnek. A nőstények megjelenésekor a ciripelés megváltozik, a hívó hang egy jóval halkabb udvarló énekbe csap át. Kevésbé közismert, hogy a nyár végi, őszi estéken hallatszó folyamatos, halkabb és vékonyabb ciripelés nem a mezei tücsök, hanem egy másik gyakori faj, a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) hívóhangja.

Mind a lárvák, mind a kifejlettek nagyobbrészt különböző növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, de elpusztult ízeltlábúak megrágásával állati eredetű fehérjékhez is jutnak. Élőhelyei a legkülönbözőbb gyepterületek: jobbára szárazabb gyepekben, de nedvesebb réteken és akár út menti mezsgyéken is találkozhatunk vele.

mezei_tucsok.jpg

Hím mezei tücsök (fotó: Gilles San Martin)

A mezei tücsök Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsia mérsékelt övi területein is elterjedt. Számos európai ország vörös könyvében (veszélyeztetett fajok listája) szerepel, esetenként jelentős védelmi programokkal is segítik a faj túlélését. Hazánkban azonban a mezei tücsök szerencsére még kifejezetten gyakori fajnak számít.

írta: Puskás Gellért

 

Kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo)

 

Hegyi patakok, kisebb folyók repülő ékszerei a kisasszony-szitakötők. A 4-5 cm hosszú, 6 cm-es szárnyfesztávolságú rovarok felismerése – legalábbis hazánkban – nem okoz különösebb nehézséget. A fémesen csillogó kék szárnyú és ugyanilyen színekben pompázó testű példányok a hímek. A nőstények egy árnyalattal szerényebb megjelenésűek: testük csillogóan barnás zöld színű, szárnyaik pedig barnák és füstösen áttetszők.

Lárvái az oxigénben dúsabb vizeket kedvelik, ezért a gyorsabb folyású, hűvösebb, növényzettel borított folyóvizek mentén találkozhatunk vele. Erdősültebb hegy- és dombvidéki tájainkon általánosan elterjedt.

A többi szitakötőhöz hasonlóan a kisasszony-szitakötő is ragadozó. Lárvái a vízi növények között mozdulatlanul lesben állva várják prédájukat. Az arra tévedő zsákmányukat (ami jellemzően valamilyen vízi rovar, rovarlárva, rák) a villámgyors mozdulattal előre kicsapható fogóálarcuk segítségével kapják el. A kifejlett szitakötők a víz közelében repülő rovarokra vadásznak.

Nőstényeik vízinövényekre helyezik petéiket, ennek során gyakran a víz alá is lemerülnek. A kikelő lárvák két éves fejlődésük alatt sorozatos vedlésekkel növekednek, majd kimásznak a vízből és egy függőleges felületet keresnek, amelyen jól meg tudnak kapaszkodni. Lárvabőrük a tor hátoldalán megreped és a kifejlett rovar, az imágó kászálódik ki belőle: ez a folyamat az átváltozás. A puha, frissen kibújt szitakötő légcsőrendszerét levegővel pumpálja tele, ezáltal teste megnagyobbodik, szárnyai kifeszülnek. Ebben a testhelyzetben keményedik meg a kitinpáncél.

kisasszony_szitakoto.jpg

Hím és nőstény kisasszony-szitakötő (fotó: Richard Bartz)

Az imágók röpte viszonylag lassú, csapongó. Nem távolodnak messzire a víztesttől, ahol többnyire a nyíltabb növényzetű helyeken táplálkoznak. A hímek kisebb territóriumot tartanak. Az érkező nőstényeket gyors szárnycsapásokkal végzett udvarló repüléssel közelítik meg. Ha sikerül, a hím potrohfüggelékeivel hátulról megragadja a nőstény torát, majd ha az kész a párzásra, potrohvégét a hím potrohának tövén található ivarszervei felé közelíti. Így alakul ki a párzási kerék. Párosodás után a hím elengedi a nőstényt, de a peterakásig őrzi.

A kisasszony-szitakötő Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke 5000 Ft.

Puskás Gellért

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

 

Ha május végétől július közepéig meleg délutánokon és estéken idős tölgyerdők környékén sétálunk, kis szerencsével találkozhatunk Magyarország – és egész Európa – legnagyobb termetű bogarával, a nagy szarvasbogárral.

A hím szarvasbogarat semmilyen más bogárral nem lehet összetéveszteni, hiszen rágói hatalmas, fogazott aganccsá alakultak. A nőstény rágói sokkal kisebbek, a bogarak körében megszokott méretűek.

A kifejlett szarvasbogarak csupán néhány hétig élnek, lárváik azonban 5 évig fejlődnek a tölgyfák nagy, elhalt gyökereiben. Az érett lárva az utolsó év júliusában a gyökeret elhagyva a talajba vonul, ott 15–20 cm mélyen földből és korhadékból ököl nagyságú kamrát készít, és abban bebábozódik. A bábállapot 6 hétig tart, azután kikel az imágó (a kifejlett bogár), és a bábkamrában tölti az egész telet. Kültakarója eleinte halvány és puha.

Április-májusban az akkor már kemény páncélú, sötét színű bogár felássa magát közvetlenül a felszín alá, és ott várja a megfelelő időjárású estét, amikor előbújhat a talajból. Először a hímek jelennek meg, majd május-június fordulóján követik őket a nőstények.

A kifejlett szarvasbogarak gyakorlatilag nem táplálkoznak, hanem azt a zsírraktárt élik fel, amelyet még lárvakorukban felhalmoztak. Legfeljebb csak a fák (főleg a tölgyek) sérüléseiből kifolyó erjedt nedvet nyalogatják alsó ajkukkal. A szarvasbogarak viszonylag lassan és nehézkesen repülnek. Leginkább fülledt, meleg napokon alkonyatkor és este kelnek szárnyra. A nőstények általában csak egyszer repülnek, a párzás után; ilyenkor a peterakóhelyet közelítik meg repülve, majd a földön gyalogolva.

A hímek a rágóikkal verekednek: a felek megragadják egymást az agancsukkal, és némi dulakodás után a győztes lehajítja a vesztest az ágról, a kifolyó fanedvről vagy a nőstényről. A hím párzáskor a lefelé fordított rágóival fogja le a nőstényt.

szarvasbogar_17_kics.JPG

Hím szarvasbogár (fotó: Korsós Zoltán)

A párkeresés, a nőstényekért vívott csatározás a hímek minden energiáját felemészti. Nem csoda, hogy a hímek élettartama rövidebb, csupán 1–2 hét; július végére rendszerint elpusztulnak, a nőstények néha megérik augusztus utolsó napjait is.

A nagy szarvasbogár Európa sok országában nagyon megritkult vagy ki is pusztult. Magyarországon azonban ma még sok helyen gyönyörködhetünk e pompás rovarban.

A nagy szarvasbogár Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett értéke 10000 Ft.

írta: Merkl Ottó

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr478045970

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hóhér az utolsó barátod · http://internetszemete.blog.hu 2015.11.04. 09:42:18

Sohasem értettem meg, hogy lehet kiszámolni az "eszmei értékét" valaminek. Gyerekként azért nem, mert réten/erdőben élő virág, rovar stb. az csak úgy van, felnőve meg már azt nem tudtam felfogni, hogy hogy lehet egy életet pénzre váltani. Ha meghalok és a családom kap pár milliót, attól jobb lesz nekik?
Ha elpusztítom egy veszélyeztetett faj egy példányát, akkor az eszmei érték kifizetésével jóváteszem a kárt?
Arról nem beszélve, hogy pl. eme szitakötő esetében azt az 5000Ft-ot még én is "röhögve" kifizetem, a nyomorgó ember, akinek a viskójába véletlenül berepül és ijedtében lecsapja...

múzeum 2015.11.05. 23:48:03

@Péter Sarkadi: Kedves Péter! A szavazást 2015. december 6-án zárjuk le!

Mihály Pál 2015.11.09. 18:56:26

Nagy szarvasbogár!Elegáns,szép,csodálatos,küzdeni tudó,vagány hódító!!

Hopp Eszter 2015.11.10. 17:48:47

Szavazni szerettem volna...

Titkó 2015.11.13. 00:21:38

Nagy szarvasbogárra szavaztam, mert egyre ritkább, mert láttam verekedni, láttam repülni! Igaz csak egy-egy alkalommal a hetvennehány évem alatt! :)

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2016-1.jpg