Augusztusban három olyan személy évfordulója is lesz, akik sokat tettek a múzeumunkért. A poszt tisztelgés e nagy nevek előtt.

Andreánszky Gábor születésének 120. évfordulója 

Andreánszky Gábor
Alsópetény, 1895. augusztus 1. – Budapest, 1967. november 20.

Botanikus, paleobotanikus.
Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol Tuzson János volt a professzora. 1920-ban a növényrendszertani tanszéken tanársegéd, 1929-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá habilitálta. 1942-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának igazgatója, 1942-ben a budapesti Tudományegyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Tanszékének tanárává nevezték ki. 1952-ben politikai okokból (és vélhetően nemesi származása miatt) kitiltották az egyetemről, egyszerű munkatársként került vissza a Magyar Természettudományi Múzeum növénytárába, s itt dolgozott egészen haláláig. Kutatásai során a Mediterráneum, valamint az Alpok és a Kárpátok flóráját vizsgálta. Ősnövénytani munkásságát az Alpok flórájának eredetéről, az erdők fejlődéstörténetéről és az éghajlat változásának a növényzetre való hatásáról szóló tanulmányai tanúsítják. Ősnövénytani tanulmányai, monográfiái hazánk harmadidőszaki flórájának ismeretét szélesítették. Tudományos eredményei elismeréseként 1945-ben az MTA levelező tagjává választotta. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza, s tagságát csak 1989-ben - posztumusz - állították vissza.

• Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
• Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Wikipédia)
• Andreánszky Gábor (Tudósportál)
• Hír János: Miről mesél a Güdör-kert? (Természet Világa)
• A botanikai kutatás centrumai és vezető botanikusaink az 1930-as évek után (Magyarország a XX. században - MEK)
• Nevezetes családok - A család legjelesebb tagja az ifjabb Andreánszky Gábor volt (Alsópetény)
• Andreánszky Gábor tudományos munkássága a mai korunk számára is példaértékű! VIII. szakmai tanácskozás - Nógrádi Értékekért (Független RétságGIK)

Augusztus 9-én született Biró Lajos, a nagy utazó

Biró Lajos (Bíró)
Tasnád, 1856. augusztus 29. – Budapest, 1931. szeptember 2.

Entomológus, etnográfus, utazó, zoológus.
Teológiai tanulmányait megszakítva tanárként dolgozott, a Rovartani Állomás filoxéra-biztosa volt 1880-1886-ig. Rendszeres rovargyűjtéssel nagy és értékes gyűjteményt hozott létre, melyet később a Nemzeti Múzeumnak adott el. 1886 után ismét tanár volt. 1895-ben természettudományi gyűjtőútra indult Német-Új-Guineába, ahol kisebb megszakításokkal hét évet töltött. Az innen hazahozott és ma a Néprajzi, illetve a Természetrajzi Múzeum állományában lévő, több mint 5000 darabból álló néprajzi, és több mint 200 000 darabból álló rovar-, hüllő- és madárgyűjteményét igen gondosan dokumentálta. Természetrajzi gyűjteménye több mint 200, a tudomány számára addig ismeretlen fajt tartalmaz, ennek feldolgozásában számos európai ország zoológusa vett részt. Több állatnemzetség, illetve faj róla kapta a nevét. Néprajzi gyűjteménye a pápuák életéről átfogó képet nyújt, nemcsak a tárgyakat írta le, hanem készítésüket, használatukat is. Hazatérve 1903-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban tiszteletbeli múzeumi őrré nevezték ki. Később rövidebb zoológiai gyűjtőutakat tett Görögországban és Bulgáriában. 1926-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorrá avatta.

• Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
• Magyar Néprajzi Lexikon (MEK)
• Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
• Programajánló: Bogarak, kultikus tárgyak a pápuák földjéről (National Geographic Magyarország)
• Bíró Lajos zoológus, utazó és néprajzi gyűjtő (Polgari lap - PDF)
• Bíró Lajos gyűjtései (Néprajzi Múzeum)
• Erdélyi őskultúra-kutatók nyomában Új-Guineában (Csíkszentkirály)
• Bíró Lajost ünnepeltük (Tasnádi Tükör)
• Bikfalvi György: Bíró Lajos entomológus újratemetése (Erdélyi Napló)
• Vásárhelyi Tamás: Biró Lajos írása mellé (Természet Világa)
• Bíró Lajos (Magyar Vagyok)
• Biró Lajos: Kígyókaland (Természet Világa)
• Bíró Lajos szobra (SzoborLap)
• Dr. Varga József: Séta budapesti temetőkben - Biró Lajos (Varga József honlapja)

Augusztus 14-én hunyt el Semsey Andor, a nagy mecénás

Semsey Andor
Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.

Mineralógus, mecénás.
Előbb jogot hallgatott, majd a hohenheimi és a magyaróvári gazdasági akadémián folytatta tanulmányait, ezek után Európa fejlettebb mezőgazdasági országait tanulmányozta. Az 1860-as évek végén érdeklődése a földtan és ásványtan felé fordult. 1866-ban bérbe adta nagy kiterjedésű birtokait, és ettől kezdve minden erejével a tudományokat támogatta, jövedelmét a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytára és a Földtani Intézet felvirágoztatására fordította. Több mint 2 millió aranykoronát áldozott tudományos gyűjtemények megvásárlására, pályadíjakra, tudományos intézetek műszerfelszerelésére, fiatal kutatók támogatására, külföldi tanulmányutakra. 1889-ben az MTA-nál 20 000 koronás alapítványt tett tíz alapvető tudományos munka megírásának jutalmazására. Róla nevezte el Krenner József Sándor az 1881-ben felfedezett semseyitet és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett ólom-ezüst-antimon kénvegyületet, az andoritot. 1882-től az MTA tagja.

• Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 (MEK)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (MEK)
• Pallas Nagy Lexikon (MEK)
• Nagy Ferenc: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig (BETTER - METESZ - OMIKK)
• Pozsonyi József: Mecénások mecénása: Semsey Andor (Természet Világa)
• Semsey Andor Múzeum (Déri Múzeum Debrecen)
• Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002 (MTA Társadalomkutató Központ - Tudománytár)
• Kiss Csongor: Krónika (Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely)
• Semsey Andor, semsei (Tudósportál)
• Jeles Napok (OSZK)
• Magyar Országgyűlési Almanach
• Semsey Andor (Wikipédia)
• Ádám József: Semsey Andor, a magyar tudomány nagy mecénása (Magyar Tudomány)
• Körmendi Alpár: Az Eötvös-inga és alkalmazásai (Természet Világa)
• Dr. Varga József: Séta budapesti temetőkben - Semsey Andor (Varga József honlapja)

forrás: Tudósnaptár