szerző: Nagy Nikoletta, Origo
képek: György Zoltán, Merkl Ottó, Kiss-Stefán Mónika, Novum

A nemrég bezárt Múmiavilág kiállításunk rendezvényei között kiemelt jelentőségű volt az a szakmai nap, amikor három nemzetközileg elismert antropológus szakértő nálunk járt és előadásokat tartott. Az ingyenes rendezvényre április 22-én került sor. 

A csoportkép az előadások után készült (forrás: Kiss-Stefán Mónika)

A rendezvényt Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója és Kiss-Stefán Mónika, a kiállítás szóvivője nyitotta meg. Az első előadópáros Hélène Coqueugniot és Olivier Dutour volt, előadásuk címe: Betegségek 3D-ben. A harmadik előadással Albert R. Zink tisztelte meg az érdeklődőket, előadásának címe: Ötzitől Tutankhamonig.

Dr. Olivier Dutour

Nagy Nikoletta, az Origo újságírója részletesen írt az eseményről:

Berg Annamária 1712-ben született, 95 éves korában halt meg, és nem is sejthette, milyen fontos lesz a jövő tudománya számára. Az idős asszony mumifikálódott maradványait 20 éve találták meg a váci Fehérek templomának kriptájában. Ma a Természettudományi Múzeumban őrzik. Kiss-Stefán Mónika, a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállításának szóvivője az M1 tudományos magazinjának elmondta: a 265 váci múmiát 20 éve tárták fel, a testek természetes módon mumifikálódtak. A kripták különleges mikroklímájának köszönhetik fennmaradásukat: a helyiségben viszonylag jól járt a levegő, és megfelelő volt a páratartalom, a koporsók pedig fenyőfából készültek.

Egy kórházban megröntgenezték az elhunyt asszony mumifikálódott testét, és kalciumlerakódást találtak a tüdejében. Az elmeszesedett nyirokcsomót szövettani vizsgálatra küldték, és kiderült, hogy lappangó tbc fertőzése volt. A váci múmiákon végzett tbc-kutatások nemzetközileg nagyon sikeresek, elismertek és fontosak, ugyanis megtudtuk, hogy a váciak majd 70 százaléka tbc-ben halt meg egy olyan korban, amikor még nem volt antibiotikum.

 – mondja Szikossy Ildikó, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa.

Dr. Szikossy Ildikó (forrás: nava.hu/Nóvum)

Egy angol orvos szerint Annamária ötévesen fertőződött meg, de hihetetlen módon genetikai állománya megvédte a kór elhatalmasodása ellen. Ha ezt a gént a kutatók el tudnák különíteni, megakadályozhatnánk vele a tbc terjedését a világon. A váci múmiák segítségével a Staphylococcus baktériumnemzetség után is kutatnak, amely jelentős szerepet játszik a kórházi járványokban. Ha a múmiákban megtalálják, megfigyelhetik, hogyan változtak a baktériumok az évszázadok alatt, jobban megismerhetik, hogyan terjednek és milyen hatásuk van az emberekre, ahogy azt is, hogyan váltak a baktériumok antibiotikumokkal szemben rezisztenssé.

Ezek már nem működőképes baktériumok, nem ép baktériumsejtek, fertőzési képességük nincs, hiszen biológiai maradványaik töredékei találhatók csak meg,  valószínű ezért, hogy a ma vett mintánkat is többször újra kell vizsgálni

 – magyarázza már a Szegedi Tudományegyetem embertani tanszékének vezetője. Először teszünk arra egy kísérletet, hátha a modern bakteriológiai módszerekkel sikerül szóra bírni ezeket a keneteket – hangsúlyozza Pálfy György.

Dr. Pálfi György

A minták hűtőbe kerülnek, majd néhány napos, ellenőrzött tárolás után a molekuláris biológiai laboratóriumba, Franciaországba viszik őket. A kutatók derűlátók, hiszen ígéretes eredményeik vannak 35 ezer éves neandervölgyi leletekből is. Zink professzor szerint azért fontosak ezek a vizsgálatok, mert így megismerhető a baktériumok evolúciója, és az, hogy milyenek voltak az antibiotikumok feltalálása előtt. Ezzel segíthetnek például a tbc gyógyításában is, ugyanis még mindig ez a leggyakoribb fertőző betegség a világon.

Albert Zink és kollégái egyébként nemcsak a váci múmiákban kutatják az ősi betegségeket. Most éppen Ötzi gyomrának tartalmát vizsgálják. Egyrészt meg akarják tudni, hogy mivel táplálkozott, másrészt további kórokozókat keresnek, amelyek a gyomorban előfordulhatnak, például a gyomorfekélyért felelős Helicobakter pylori, amely manapság is elterjedt kórokozó. Ezért remélik, hogy Ötzinél is megtalálják, és a mai változatával összehasonlíthatják.

A professzor DNS-vizsgálattal kimutatta, hogy Ötzi is szenvedett modernnek hitt betegségekben. Hajlamos volt szív- és érrendszeri betegségekre, cukorbetegségre, de kimutatták szervezetében a Lyme-kór jelenlétét és a laktózérzékenységet is.

Nagyon sok, 61 tetoválás van a testén, többnyire a hátán, lábain. Nemrég új tetoválásokat fedeztünk föl a mellkasi részen. A tetoválások csíkozottak, rendesen bele vannak karcolva a bőrbe, és szerintünk egyfajta orvosi kezelésre szolgáltak

 – meséli dr. Albert Zink.

Dr. Albert Zink (forrás: Nóvum)

Így segíthetnek nekünk, 21. századi embereknek a régiek abban, hogy legyőzzük a civilizációsnak hitt betegségeket.

forrás: Origo

Nagy médiaérdeklődés mellett zajlott a DNS-mintavétel. Kattints a galériára!

Az előadáson telt ház volt. 

Nézd meg a Novum 2015 május 23-i adását! Kattints a képre!